BircaHang Média

Washingtonban a demens Joe Adolf Biden megkezdte előkészületeit a kétfrontos háborúhoz: egyszerre akarja olyan tökéletes liberális demokráciává bombázni Oroszországot és Kínát, hogy még a CIA-fiókszervezet Freedom House is kénytelen legyen 100 pontra értekelni ezt a két országot. Szerencsére az egész csak propaganda , Amerika nem fog harcolni ténylegesen. S ha mégis a washingtoni legliberálisabb héják győznének, azaz katonai akciók indulnának, az csupán az utolsó ukránig fog tartani, amerikaik vagy NATO-szivárványosok meg se jelennek sehol a frontvonaltól 100 km-es távolságon belül. Szóval nincs miért aggódni . Az egész csak egy haldokló, ideges Birodalom halálrángása. Nem kell komolyan venni. Ez is az igazi jó hír: Amerikát egyre kevésbé kell komolyan venni.

A spanyol gyarmatosítás Latin-Amerikában azzal az érdekes fejleménnyel párosult, hogy két katolikus szerzetesrend egészen más eszmei alapot adott hozzá, így maga a politika is változott a gyakorlatban. A domináns szerepet a dominikánusok és a ferencesek játszották. Mindkettő XII. századi katolikus szerzetesrend, a dominikánusok fő szerepe az oktatás volt, míg a ferenceseké a szociális szféra. A két elmélet érzékeltetésére íme egy-egy képviselője. A dominikánus oldal képviseletére direkt nem a közismert Bartolomé de las Casast ("az indiánok apostola") választottam, inkább egyik fő elvtársát. Amerika spanyol gyarmatosítása 1492-ben kezdődött, az első terület a Karib-térség nyugati része volt (a mai Kuba, Haiti, Dominika, Puerto Rico), befejezése pedig Mexikó keleti részének meghódítása 1697-ben. Ami ezután maradt hódítás nélkül, az már csak egyes államtalan törzsek (lásd Argentína és Chile déli része, egyes őserdők), melyek nem jelentettek kihívást a spanyol hatalom számára. F...

Amikor a fehér faj, pontosabban annak nyugat-európai része meghódította Amerikát, ott létezett két nagy állam, több kisebb, s számtalan államtalan nép. Amikor egy szervezett állam hódít, mindig a másik szervezett államot képes a leggyorsabban eltaposni. Amerika meghódítása esetében is így történt: a két nagy államot - az aztékot és az inkát - a felfedezéstől számított 50 éven belül megsemmisítették a spanyolok, a kisebb országok esetében a folyamat lassabb volt, míg az államtalan népek leigázása csak XIX. sz. végére fejeződött be egyes területeken, sőt pl. Brazíliában máig léteznek kis indián törzsek, melyek úgy élnek, minha nem is lett volna 1492. A két nagy állam rendszere és belső logikája is egészen más volt. Az Azték Birodalom rendszere mintha egyfajta keverék lett volna a nyugat-európai és az iszlám modell között – szakrális uralkodó, kiterjedt magántulajdon, nagy vagyonok, a vezető réteg kiszolgáltatottsága a központi hatalomnak, ezzel szemben az Inka Birodalom az ókori Egyipto...