BircaHang Média

Ha már megírtam mi az ortodox egyházszervezet, íme a katolikus is. Katolikus alatt az értendő: aki a római pápa vezetése alatt áll. Figyelem: "ortodox" szóval csak a khalkedóni ortodoxokat értem itt, míg a nem-khalkedóni ortodoxokat "ókeleti" néven nevezem, az egyszerűség kedvéért. A katolicizmus két nagy részből áll, nyugatiból és keletiből. A nyugati az a rész, mely a nagy egyházszakadáskor (1054) a római pápa alá tartozott, a keleti pedig minden más. Az arány a hívők számát illetően kb. 95:5. A keleti részhez pedig azok tartoznak, melyek valamely egyházszakadás idején (431, 451, 1054) külön váltak, majd valamely későbbi időpontban csatlakoztak a római pápához. Ez összesen 23 keleti katolikus részegyház. Együtt ők a keleti katolicizmus. Teológiai értelemben nincs eltérés a nyugati és keleti katolikusok között, teljesen azonos a hitvallás, de más kérdésekben vannak fontos eltérések: a nyugati részegyházban valamely nyugati rítus van használatban (elsősorban a la...

Pár adat az ortodox egyház szervezetéről . Előre bocsátom: itt "ortodox" alatt csak a magyarul sokak által, tévesen "görögkeletinek" nevezett egyházat értem, azaz azokat, melyek 7 egyetemes zsinatot fogadnak el. Tehát nem fogok írni a magukat szintén ortodoxnak nevező 2 vagy 3 egyetemes zsinatot elfogadó egyházakról. Az ortodox egyház fő sajátossága katolikus szemmel, hogy nincs központi szervezete. Van ugyan egyházi vezető - a mindenkori konstantinápolyi pátriárka -, de ez csupán tiszteletbeli rang, nem jelent semmilyen hatalmat az egész egyház felett, még csak nem is képviselheti mások előtt az egész egyházat. A rendszer lényege: vann 14 autokefál (adminisztratív értelemben független) részegyház. Az egyes részegyházak maguk döntik el belső struktúrájukat. Lehetnek autonóm - amolyan fél-autokefál - szervezeti egységek is. Mivel nem létezik pontos mechanizmus arra mi vagy ki jogosít fel az autokefál vagy autonóm státuszra, így ebből viták szoktak lenni. A jelenleg l...

Lelkendezik a ferencista blogger: megvan végre az első transznemű püspök az evangélikus egyházban. Csodálkozom: mi ennek a hírértéke ? Hiszen ennél mégiscsak nagyobb hír pár éve, hogy megvan az első ateista római pápa a katolikus egyházban.

A talán legkevésbé értett jézusi mondás a hegyek mozgatásáról szóló - “ Mert gyenge a hitetek. Bizony mondom nektek, ha … akkora hitetek lesz … s azt mondjátok ennek a hegynek itt: Menj innét oda! – odamegy, s nem lesz nektek semmi sem lehetetlen. “. Én ezt még tudatos kereszténnyé válásom előtt megértettem, késő kamaszkoromban. Mégpedig egy rövid sci-fi novella segítségével, mely a 70-es, 80-as években rendkívül népszerű IPM havilapban jelent meg. Sajnos se a szerző nevére, se a címre nem emlékszem. A történet lényege a következő. Adott egy gazdagságra vágyó hazárdjátékos, aki azért fohászkodik, lássa a szerencsejátékok eredményét előre, s így tudjon mindig nyerni. Valami csoda folytán megkapja ezt a képességet, de a képesség kiteljedésével párhuzamosan elveszti vágyát a nagy gazdagságra, s a csodás képessége folytán szerzett pénzeket elkezdi jó célokra fordítani: segít a szegényeken, a megszorult embereken. Vágya immár nem a gazdagság, hanem a segíteni akarás az arra érdemeseknek. Sz...

Ma van Nagycsütörtök, azaz holnap Nagypéntek . (Az eredeti, keleti számítási módszer szerint ünneplem a Húsvétot, nem fogadom el a XVI. századi vatikáni reformot.) Az egyházi szokás az, hogy a Nagyböjt tartásának vannak fokozatai , a legszigorúbbtól a legenyhébbig, a papoknak kötelező természetesen a legszigorúbb, íme nagyjából a fokozatok: teljes tartás, azaz az egész Nagyböjt alatt, teljes tartás a Nagyhét alatt, a Nagyböjt többi részében szerdán és pénteken (kb. ez egyébként a modern katolikus szabály), csak a Nagyhét alatt, csak Nagypénteken. Volt már, hogy a teljes tartást véghez vittem, beleértve a Nagyböjt előtti bevezető hetet, amikor a hús tilos, de a tejtermék még nem az. Pár éve azonban rájöttem, a külső szabályok betartásával kezdem elveszteni a lényeget. Amitől ugyanis a legjobban rettegek: az álszakralitás, az álezotéria, az álvallás. Természetesen a külső szabályok be nem tartása is veszélyes játék, hiszen itt pedig oda eshetünk, hogy kimazsolázzuk a nekünk tetsző szabál...

Alapvetően jó hír, hogy a katolicizmuson belül működő sátánista frakciók éppen egymás haját tépik. Egy radikális homoklobbista katolikus szervezet éppen harcol a szintén homoklobbista római pápa ellen, sérelmezik , hogy a pápa nem eléggé homoklobbista. itt látható a teljes szöveg Kedves eretnek szülők! Saját gyerekeitek ellen munkálkodtok. A rosszra áldást kapni súlyos károkozás lenne. Ami érdekes, egyes ateista kommentelők értelmesebbek ezeknél az álkatolikusoknál. Többek között megjegyzik, miért akarnak egy az ő szempontukból kártékony szervezettől áldást, miért nem szakítanak a nekik nem tetsző szervezettel inkább? S tényleg ! Én mint húsevő ember se megyek el a vegetáriánusokhoz áldást kérni a paprikás csirkémre. Egyáltalán mi értéke lenne számomra egy ilyen esetleg megkapott áldásnak, mikor nem értek egyet az áldást adóval?

Bár természetesen nem vagyok katolikus, a katolicizmus mégis fontos, már csak számszerűsége miatt is: a kereszténység kb. fele a katolicizmushoz tartozik. Így ami a katolikusoknál zajlik, az fontos akkor is, ha az ember nem katolikus, sőt akkor is, ha antikatolikus. Idén márciusban egy kisebb csata pozitív eredményt hozott: a hagyományhű katoikusok legyőzték a ferencista katolikusokat, március 15-én lett közétéve a Hittani Kongregáció, ami a katolicizmus legfelsőbb szerve dogmatikai és tanításbeli kérdésekben, februári hivatalos nyilatkozata, melyben elutasítja az azonosnemű "párok" megáldásának eretnek szokását egyes ferencista katolikus papok által. A nyilatkozatot maga Argentín Szivárvány Ferenc is kénytelen volt elismerni! itt olvasható több nyelven Természetesen minden magára valamit is adó progresszív kör és keresztényellenes szervezet mélyen felháborodott . Ami persze jó jel: amikor ők felháborodnak, akkor mi tapsolunk. A magyar kampányt több homokos álkeresztény sze...

Van alapvetően két szélsőség a követendő gyakorlati etikában, mindkettő meglehetősen népszerű . Az egyik a hedonizmus , azaz tegyük azt, ami kellemes. Hiszen csak egyszer élünk. Tulajdonképpen ez a modern liberalizmus egyik alaptanítása. S az ellentét: az aszkétizmus . Azaz ne tegyük azt, amire vágyunk, mert a kellemes megvonásával felemelkedünk lelkileg. Nem vagyok buddhista, még csak nem is különösen szimpatikus a buddhizmus, de nagyon tetszik a buddhista történelemben az a rész, amikor a Buddha önmegtagadó életet kezd élni, majd rádöbben, hogy pl. az önkéntes éhezés nem emelte fel őt sehová, csak szimplán éhes lett tőle - ezután megvilágosodik, s többek között abbahagyja az aszkézist, még szép pocakot is ereszt lassan, ezért van az, hogy a Buddha-szobrok kissé kövér férfit ábrázolnak. De a két véglet mellett van egy harmadik eszme is, mely talán még károsabb a két végletnél: ez az arany középút tanítása. Azt mondja, keressünk egészséges kompromisszumot az önörömszerzés és az önmegta...

A protestantizmus, s különösen a keresztény fundamentalizmus egyik mániája a törvénytisztelet. A hivatkozás a Biblia (Márk 12:17): "Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené". Valójában ők csak a császárnak adják a császárét, mintha a mondat második felét észre se vennék. A hívő ember számára az állami jog mindig csak másodlagos valójában. Ez nem azt jelenti, hogy anarchistának kellene lenni, nem kellene elismerni az államot. De az isteni paranccsal, az emberi lelkiismerettel ütköző emberi jog egyszerűen semmis a hívő számára. S ezt a legtöbb hívő is mélyen átérzi . Bármit is mond a törvény, az átlagember átérzi, mely szabály megszegése problémás erkölcsileg és mely megszegése nem az. A sebességhatárt mérsékelten átlépő embert, a 2 sör után vezető embert senki se tekinti bűnösnek, s ha az ilyet elkapják, a kisember azt mondja "pechje volt". A veszélyesen vezető embert viszont mindenki elítéli, akkor is, ha történetesen nem történik bale...

Istenhez legközelebb ott lehet lenni, ahol a legkisebb a külső zavar esélye. Ez nyilván nem egy templom, a templom szerepe más. A templom középület, ahol sose lehetünk magunkban. Ott egy kész környezetben vagyunk, ahol kötnek minket viselkedési szabályok, s mások is jelen vannak. Képtelenség ilyen helyen elvonatkoztatni a külső körülményektől. Olyan helyzet és környezet kell, melyben maximálisan magunkban vagyunk. Valószínűleg a legideálisabb helyzet a kivégzésünk előtti éjszaka és hajnal. Itt minden már biztos, csak csodára számíthatunk. Csakhát ez egy nehezen utánozható helyzet, ráadásul nem is praktikus. Tehát olyat kell keresni, ami közel áll ehhez, de nem vezet halálunkhoz. Valamilyen kivédhetetlen helyzet, ahol olyan a teher, hogy a külső körülmények már alig hatnak ránk. Valószínűleg ez olyan helyzet, mely várakozás valamilyen elkerülhetetlen kellemetlenségre, melyben nem számíthatunk semmilyen külső segítségre. Valószínűleg ilyen lehet egy átlagember számárú a háború: a várakoz...

Amikor írtam többször is a protestantizmus ellen - pl. itt -, mindig attól féltem, nem fog-e mindez plágiumnak tűnni a René Guénont ismerők számára. Guénonnal nagyon sok mindenben egyetértek, de ami a protestantizmust illeti, ott a vele való egyetértésem kb. 101 %-os. Most ismertetném Guénon nézeteit röviden e téren. 1927-ben írta meg A modern világ válsága  című művét, ebben egy teljes fejezet foglalkozik szinte csak ezzel a témával. Guénon számára a protestantizmus a humanizmus része, természetesen a humanizmust elítéli, ami mai szemmel botrányos, hiszen a "humanizmus" egy a sok liberális mágikus szavak közül. Mágikus szó, mert nagyon nehéz nemet mondani rá. Kevesen merik kimondani nyíltan, hogy nem humanisták , hiszen a "humanizmus" szónak olyan jelentés lett adva, hogy képtelenség kibújni alóla. Így a mai ellenzők jellemzően azt az utat választják, hogy ők igenis humanisták, igazi humanisták, míg az ellenfelei álhumanisták. Ugyanaz, mint ami manapság megy a ...

A neves magyar ferencista blogger cikket írt, dicsőítendő az eretnek római pápát. Ebben semmi hírérték nincs, viszont nagyon helyesen rámutat az egész ferencista őrület gyökereire, elsősorban a felszabadítási teológiára. Hozzá kell tenni, a felszabadítási teológia ártalmatlan gyerekjáték a mai tomboló-romboló ferencizmushoz képest. Annak idején, a felszabadítási ideológia fénykorából , a 80-as évek közepéről személyes tapasztalatom kubai 6-éves életemből ennek a eszmének a megerősödése Latin-Amerikában. Kubában drasztikus változást hozott ez az eszme. A kubai kommunizmus a lehető legleninistább módon állt a valláshoz, azaz a szovjet 20-as évek agresszív ateizmusát alkalmazta. Hívőnek lenni erősen "forradalomellenes" szagú tevékenység volt. A rezsim ragaszkodott a merev materializmushoz, nem fogadta el egyes nyugati kommunisták megváltozott álláspontját ebben a kérdésben. A kubai elit merevebb volt még a szovjetnél is e tekintetben, mely legalábbis hasznos társutasként elisme...

A pánteizmus azt jelenti: minden Isten. Látszólag egyszerű meghatározás, de kérdés mit értünk "minden" és "Isten" alatt. Ha a legszorosabb értelemben értjük, akkor semmi értelme a szónak, hiszen ez azt jelentené: van valami, ami teljesen független Istentől, de viszont ha van ilyesmi, akkor Isten sincs, hiszen Isten az, aki mindent megteremtettt, azaz nem lehet semmi se független tőle. Azaz mindképpen kell valamilyen kapcsolat teremtő és teremtett között. Ha azt mondjuk, csak a kettő közötti teljes azonosság a pánteizmus, akkor nyilván az egyetlen megoldás: a teremtett világ nem valós, az csak látszat , valójában csak Isten van. A hinduizmus egy része ezt vallja, de ugyanez megtalálható az ógörög filozófiában is (eleai iskola). Az ellenkező véglet a deizmus : Isten megteremtette a világot, majd magára hagyta, azóta az Istentől független létező. Tulajdonképpen a materializmus is ide sorolható. A legtöbb monoteista vallás a kettő között van, egyrészt fenntartja az elkü...

Nemrégi cikkemben vázoltam a kereszténység különböző ágaiban a s zabad akarat kérdését. Joggal felmerül a kérdés, hogyan lehetséges, hogy a szabad akarat megléte és a liberális demokrácia sikere között miért van fordított arányosság. Hiszen elviuleg az lenne a logikus , hogy ahol a vallás a legnagyobb szabad akaratot feltételezi, ott van a legnagyobb esélye a sikerre az egyéni szabadságot központba helyező liberális demokráciának! De ez mégsincs így. Az Isten előtti szabad akarat tekintetében nagyjából ez a helyzet: az  ortodoxia  szerint az egyén szabad akarata teljes, a  katolicizmus  szerint az egyén szabad akarata nagy mértékben megvan, a  protestantizmus  kétféle álláspontja: mérsékeltebb ( lutheránus ) – az egyén szabad akarata nagyban korlátozott, radikálisabb (kálvinista) - az egyén szabad akarata nem létezik. S ki tagadná, hogy a liberális demokrácia protestáns gyökerű ? Vagy azt, hogy ott a legsikeresebb, ahol a gyökerek protestánsak, s ezen belül is, ahol kálvinisták? A ka...

Azt mondja a római pápa: a migráció nem jelent fenyegetést a kereszténységre. S ez teljesen igaz is. Az emberi történelemben eddig a migráció inkább segítette, mintsem veszélyeztette a kereszténységet. Ahol a kereszténység jelentős civilizációs veszteséget szenvedett (Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia), ott nem a bevándorlás miatt történt ez, hanem idegen hódítás miatt. A kereszténységre ma a legnagyobb veszélyt a keresztény világ fejlett része jelenti, annak ateizmusa, hitehagyása . A keresztény világ szegényebb része ma sincs veszélyben, a keresztény Afrika, Kelet-Európa, a Fülöp-szk., Latin-Amerika nincs veszélyhelyzetben. Persze, a római pápa hozzátehetné: ő maga a veszély része, s lám, ő se migráns.

Nagyon kevés világszerte az olyan ember, aki meggyőződéses ateista, de legalábbis olyan agnosztikus, aki tudatosan elutasít minden vallást. Persze lehet sokféle fantasztikus statisztikát olvasni a témáról, a gond az, hogy maga a mérése módszer már meghatározza az eredményt. Lásd, a magát "nem vallásosnak" kinyilvánító ember lehet bármi a következők közül: meggyőződéses ateista, agnosztikus (ez Magyarországon iszonyúan kevés), vallástalan hívő, azaz hisz "felsőbb erőben", de nem hisz egy konkrét vallásban se (ez a " valami biztosan van ott fent, de ezt nem lehet megérteni egy egyházban se "), hagyományból alkalmazkodik ahhoz az egyházhoz, mely hazajában többségi, vagy melybe beleszületett, tagja formálisan valamilyen egyháznak, de annak tanítását nem fogadja el, bár az erkölcsi alapjait hajlamos elfogadni, s alkalmazkodik megszokásból az illető egyház hagyományaihoz (ez Magyarországon az " igaza volt Jézusnak, de a korrupt, ronda, harácsoló, álszent pa...

A szóban forgó bűn leírása a Bibliában: " Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze. Az Úristen parancsot adott az embernek: „A kert minden fájáról ehetsz. De a jó és rossz tudás fájáról ne egyél, mert amely napon eszel róla, meghalsz.” (...) A kígyó ravaszabb volt a föld minden állatánál, amit az Úristen teremtett. Ezt mondta az asszonynak: „Valóban mondta Isten, hogy nem ehettek a kert valamennyi fájáról?” Az asszony így válaszolt a kígyónak: „A kert fáinak gyümölcséből ehetünk. Isten csak a kert közepén álló fa gyümölcséről mondta: Ne egyetek belőle, ne érintsétek, nehogy meghaljatok.” Erre a kígyó így beszélt az asszonyhoz: „Semmi esetre sem fogtok meghalni. Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat.” Az asszony látta, hogy a fa élvezhető, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát gyümölcséből, megette, a...

Van egy olyan tévképzet a keresztény emberről, hogy az folyton szenved, hiszen akarattal nem éli ki vágyait, pedig milyen jó is lenne azokat kiélni, hanem ehelyett folyton kénytelen jól cselekedni mások érdekében, saját magát elnyomva. Semmi se áll távolabb a valóságtól mint ez. Az ilyen csak egy kezdő keresztény lehet, egy fejlett keresztény nem ilyen. Van egy mondás (nem emlékszem a szerzőre): a kezdő keresztény olyan, mint egy rabszolga: azért nem tesz rosszat, mert fél gazdája büntetésétől, a haladó keresztény olyan, mint egy bérmunkás: azért nem tesz rosszat, mert reméli cserébe munkaadója jutalmát, a fejlett keresztény olyan, mint egy szabad ember: azért nem tesz rosszat, mert tudja, nem áll ez érdekében.