BircaHang Média

A történelem ismeri az első és a második jobbágyosodást . Az első az ókori társadalom felbomlásának eredménye: a volt rabszolgák szabad emberek lettek és egyesültek társadalmilag az eleve szabadok szegény rétegével, majd lassan függőségbe kerültek a nagyobb földbirtokosoktól. S jobbágyok lettek: azaz nem rabszolgák, de személyükben mégis függő státuszúak. Ez egész Európára jellemző volt. Aztán a második jobbágyság immár tisztán kelet-európai jelenség. Nyugat-Európában a jobbágyság lassan megszűnt. Ennek két oka volt, egy véletlenszerű és egy gazdasági: a pestisjárványok sokkal több áldozattal jártak nyugaton, mint keleten, ennek következményeképpen nyugaton egyszerűen elfogyott a mezőgazdasági munkaerő, így a megmaradt jobbágyság akkora érték lett, hogy képes volt kiharcolni státusza megváltozását, a nyugat a gyarmatosítás nyertese lett, s nem szorult rá a jobbágyi munkára. Kelet-Európában viszont egyik tényező se hatott, így éppenhogy erősödött a jobbágyság szerepe, s a jobbágyi státu...

1990 közepe, Bulgária az időpont és a helyszín. Egy diáktárs fordítókat keres. Nem is fizet rosszul. Aztán kiderül pár hónap múlva, ő maga a fordító, elvállal munkákat, majd azokat továbbadja az általa kialkudott díjazás 70 %-áért. Hatalmas botrány lett: az illető tehát élősködik, ő semmit se csinál, nem dolgozik, csak beszed részt más munkájából. Én meg elmondtam: mi ezzel a gond, ez a kapitalizmus . Pedig akkor még bőven kapitalizmuspárti voltam, de megvolt a realitásérzékem. Rám támadtak . Nem, ez nem kapitalizmus, ez mások kihasználása, a kapitalizmus egy csodálatos, humánus, erkölcsös rendszer! S tényleg ez volt a kor általános nézete. Hogy az erkölcstelen kommunizmus eltávozott, s most jön egy igazságosabb rend. Mert a nyugat igazságos. Én viszont akkor kapitalizmuspártiként is abban hittem: a kapitalizmus egyetlen erkölcse a hatékonyság . Lenin azt mondta, az erkölcsös, ami megfelel a Párt céljainak. A kapitalizmus pedig azt: az erkölcsös, ami hatékony. Márpedig a kapitalizmus k...

A múlt hónapban új munkahelyen kezdtem dolgozni. Általában 2-évenként szoktam munkahelyet változtatni , csak egyszer esett meg, hogy valahol 4 teljes évig ott ragadtam. Mivel az új munkahelyeken a kezdet mindig felkészítés, tréning (csak nagyon szar helyeken nincs ilyen), ilyenkor az ember szembesül az agymosás áldozataival. Hiszen a legtöbb kolléga jellemzően nagyon fiatal, a 24 éves kisebbik fiam korosztálya, sokaknak ez az első munkahelye egyenesen. Azaz nem most lettek agymosottak, nem is éppen az új cég hibája az egész, hanem egyszerűen a környezet ezzé nevelte őket. Amióta megjelent a munkaerő-piacon ez a nemzedék , a helyzet mindig mindenhol ez. A 80-as években születettek még nem voltak ilyenek, ezt meg kell erősen állapítanom. Aki viszont 1990-től kezdődően született, ott egyre több az agymosás-áldozat. Szerencsére - s ez nagyon jó hír - ma se ők a többség, de pont ezért tűnik ki ez a furcsa kisebbség . Azt írtam, kapitalista Komszomol, mert a kommunizmus-kori agresszív fiatal...

Népszerű ballib érv, hogy a Fidesz lop . Ez igaz is, hiszen Magyarországon kapitalizmus van, mely rendszer alapja a lopás. Nyilván a kapitalista polgári állam törvényei felosztják a lopást jó lopásra és rossz lopásra - a jó az, mely segít a rendszernek, a rossz meg az, ami nem segít, majd a jó lopást elnevezi tisztes haszonnak, becsületes jövedelemnek. Mivel a rendszer alapja a lopás, az embereket csak az érdekli, növekszik-e személyes jólétük. Ebben pedig a Fidesz sokkal jobban teljesít, mint a ballibek - harmadik opció meg nem létezik. Szóval az átlagember ezt nézi szavazáskor, nem azt, hogy valami ballib megmondóember mit hadovál arról, hogy a Fidesz lop. Eleve hiteltelen a ballibek lopásellenes narratívája, pont olyan ez, mint amikor a prosti a nemi erkölcsről prédikál. De válasz a kérdésre : inkább lopjon Mészáros, mint Soros.

Rendkívül demagóg cikk az ismert ultraliberális-konzervatív bloggertől. Minden híresztelés ellenére, nem igaz, hogy a kapitalizmus az emberi szükségleteket nagyobb hatékonysággal elégíti ki, mint más rendszerek. A kapitalizmus egy dologban nagyon hatékony: pénztermelésben , mégpedig a valóságtól elszakadt pénz termelésében. Nyilván ez jó annak a törpe kisebbségnek, aki e pénz tulajdonosa lesz, sőt még talán annak a szélesebb kiszolgáló rétegnek is, mely az előbbieket segíti a pénztermelésben. De - legyünk nagyvonalúak, s mondjuk azt, hogy az előbbiek összesen az emberiség 1 %-a, bár nincsenek annyian - rajtuk kívül ez kinek jó? A másik érv a verseny. Egyrészt verseny nincs , a tőke monopolohelyzetet elérve abbahagyja a versenyt. Valós verseny csak a legalsó szinten létezik, mondjuk két közeli cukrászda között, de már középszinten sincs semmilyen verseny. Továbbá, a kisembernek nem célja a versenyezés, hanem meg szeretne élni. Az emberiség évezredekig megvolt kapitalizmus nélkül. Nem ...

Amikor a középkori rend kezdett szétbomlani , a fő jellemző az volt, hogy az elit parazitává lett. Mi volt ugyanis a középkori feudális rend lényege ? Az, hogy akkoriban az, ami ma állami feladatnak számít az szinte teljesen a nemességen, s leginkább a fő- és a középnemességen keresztül volt ellátva. Még Magyarországon is, ahol nem volt soha klasszikus feudalizmus. Azaz a nemes egy sor ma államinak tekintett funkciót köteles volt ellátni, pl. bíróságot fenntartani, finanszírozni a rendőrséget, felszerelni x számú katonát, óvni a közös földeket, utakat építeni, stb. A kései nyugati feudális rend viszont már az volt, hogy a nemesek továbbra is élvezték az előnyeiket, de immár semmit se kellett adniuk cserébe. Már az állam csinálta mindazt helyettük, amit addig ők csináltak. Dehát minek a nemes akkor, ha nem teljesíti nemesi feladatát? Kinek lenne érdeke, hogy egy réteg speciális helyzetet élvezzen a társadalomban, miközben nem ad semmit annak a társadalomnak? A társadalmakban az egyes e...

Megnézvén a múlt heti Háttérkép műsort, mely a Hír TV kevés jó műsorainak egyike, örömmel vettem észre a változást . Jó hír, hogy lassan a fideszes értelmiség, legalábbis annak egy része rádöbben: a kapitalizmus egy rossz rendszer, s nem javítani kell, hanem szétzúzni. Eddig a fideszes beszéd az volt, hogy van egy csúnya, rossz ballib kapitalizmus, meg egy szép, konzervatív kapitalizmus. A rossz, gonosz Clinton, meg a jóságos, rendes Reagan, de lehetne európaiakat is említeni. Az egyikben a milliárdosok szorgalmasan dolgozó, ötletteli emberek, akik a nap 25 órájában dolgoztak, elérve álmaikat, míg a másikban mihaszna spekulánsok, akik ügyesen raboltak. S ugyanez nemzetközileg is: a szorgos hollandok századokat dolgoztak, ezért gazdagok, míg a lusta négerek henyéltek, s ezért nyomorognak. Hozzáteszem: ez utóbbi kérdésben még dolgozni kell , a fideszesek nagy többsége ma is komolyan hiszi a " dolgos holland - lusta néger " liberális narratívát. Bogár - akit a messze legtiszt...

Sokszor írtam már a liberális eszme tarthatatlanságáról . De most vegyük szemügyre csupán a liberalizmus önmaga által is állított fő alapelvét. Ez az alapelv a lehető legteljesebb egyéni szabadság mint társadalomszervező erő. A liberálisok azt mondják: mindent szabad, míg az más szabadságát nem érinti hátrányosan. Ha azonban a fő elv egy társadalomban a legteljesebb egyéni szabadság, mi lesz a következmény ? Különösen, ha ideológiaként is kimondjuk ezt a szervező elvet. Azaz tagadunk minden szakralitást, transzcendenst, ill. ezeket a magánügy területére száműzzük. Az eredmény szükségszerűen nem más mint a gyengék elnyomása az erősek által. Az emberek közti kapcsolat, ha azokat az egyéni szabadságra alapozzuk, oda vezet, hogy az erősek lenyomják a gyengéket. Innen is a liberalizmus rendkívüli hatékonysága . Egyetlen más rendszer se olyan hatékony, mint a liberalizmusra alapozott társadalom, s minél liberálisabb egy társadalom, annál hatékonyabb. A liberalizmus ellenfele sokszor ezt ne...

Egész Kelet-Európában megpróbálták eladni ezt a kamut, hogy a munka az dicsőség, de a tőkés meg mégis munka nélkül jogosult mindenre. Szóval a dolgozó dolgozzon jól, igyekezzen, segítse minden módon a "munkaadóját" - már ez a szó is abszurd, a helyes szó: munkáltató -, s ha nem így tesz, akkor erkölcstelen . Közben a vállalkozó-munkáltató meg valamiféle emberfeletti szent, akinek minden jár, mert ő kockáztat, fantáziadús, s mindent ő mozgat, ezzel jólétet árasztva szerte. Fokozott gazemberváltozata ennek az, amikor még önálló és kreatív tevékenységnek is hazudják a szimpla alkalmazotti munkaviszonyt. Lásd, a boldog dolgozó még örül is, hogy dolgozhat jóakaratú munkáltatójának, s az igazi jó dolgozó magánélete részének tekinti munkaviszonyát is. Egyesen hálatlan alak az a dolgozó, aki nem lelkes. Szerencsére ezt a liberális maszlagot egyre kevésbé veszik be az emberek. A dolgozó csicskás . A legnagyobb csicskás meg az, aki engedi, hogy bebeszéljék neki mindezt, komolyan veszi,...

A liberális mese szerint a kapitalizmus a jólét és a szabadság alapja, mert végre az állam megszabadul felesleges szerepétől, a szabad polgárok meg egymással versengve javítják a környezetet, ezzel egyszerre az optimális gazdasági eredményeket elérve és növelve közvetve mindenki életszínvonalát. A valóságban a kapitalizmus kezdete minden országban az, hogy az állam átadja gazdasági hatalmát egyes hozzá hű magánembereknek. Majd ez a magánhatalmat támogatja minden eszközzel, míg az meg nem erősödik kellő módon, hogy képes legyen immár önmaga is ráerőltetni másokra akaratát. Közben a cél minden verseny kiiktatása persze. Versengő piac egyébként is csak mikroszinten van, mondjuk kis boltok közt. De a nagytőke sose így működik. Az eredmény: kialakul egy olyan gazdasági hatalom, mely kívül kerül minden állampolgári kontrollon. Az irányított kapitalizmus, s annak mai legfőbb modellje, a kínai modell ennél jóval enyhébb. Egyébként a modell nem is kínai, mert nem ott találták ki. Kína csak 30 ...

Alapvetően a következő 4 megoldás áll a liberalizmus gazdasági rendje, a kapitalizmus előtt: Az újragyarmatosítás , azaz a magállamok megpróbálják ismét felerősíteni a profitszívást a világból, majd ebből a pénzből tovább biztosítani a jólét növekedését a magállamokban, ez tulajdonképpen a szocdem jóléti államiség visszahozása, ill. bevezetése ott is, ahol sose volt (pl. USA). Ez a megoldás már egyszer bejött, a XIX. sz. végén, de ehhez valószínűleg háborúra lesz szükség, aminek a kimenete kétes, ráadásul ma már az USA-elit egy része se akarja ezt. Kompromisszum, a kínai modell átvétele, azaz egyeszség kötése az állammal, a profit felének átengedésével - látszódnak ebben az irányban érdekes jelek, de nem hiszem, hogy a mai világelit zöme hajlandó lenne kiadni kezéből a politikai irányítást, plusz még a vagyon felét is odaadni. Korporatív állam, a sci-fi antiutópiák kedvenc verziója, azaz világállam kiépítése, benne a politika teljes alávetése nagy cégeknek. Ez valószínűtlen, mert Kína ...

Nem szabad ezt az egészet komolyan venni. Ezek az "asszertív", "csapatjátékos", "perfekcionista", stb. liberális szavak ugyanúgy nem jelentenek semmit, mint a Kádár alatti önéletrajzokban a "behatóan érdeklődik társadalmi kérdések iránt", "munkás származású család", stb. marhaságok. A diktatúra kitalál magának szabályokat, s ezeket legalábbis formailag be kell tartani, de a valóságban még a vezérek se veszik mindezt komolyan. Szóval a liberális diktatúra (hivatalos nevén "liberális demokrácia") abszurditásán kívül mindez semmit se jelent. A valóságban ha kell a profithoz egy új bérmunkás, felveszik, s kész. Ha meg nem kell, csak ismeretséggel esélyes bárki is.

A tulajdon természetesen az ember természetes szükséglete. Már az ősembernek volt tulajdona. Az őskommunizmus fantázia.

Igaz-e a liberális - klasszikus - közgazdaságtan azon állítása, miszerint a profit a vállalkozó szent tulajdona, s hozzá semmi köze a bérmunkásnak?

Ma már, 25-30 évvel később megállapíthtaóak milyen modellek alapján szűnt meg a kommunizmus Kelet-Európában, most csak a gazdaságpolitikát figyelembe véve.

A nyugati, liberális narratíva szerint van két látszólag azonos, de mégis merőben ellentétes rendszer. Ezek a jó kapitalizmus és a rossz kapitalizmus.