BircaHang Média

René Guénon (1886-1951) francia-egyiptomi filozófus három fő okot említ miért hibás rendszer a demokrácia. Egy. A kormányzottak és a kormányzók sose lehetnek azonosak . Ez két teljesen elkülönülő szerep. Akkor is az, ha a kormányzók tartalma személyileg változik. A többség ugyanis sose érti miről is van szó, mindig manipuláció áldozata. Tegyük hozzá, Guénon kora óta az internet megjelenése javított ezen a helyzeten. Ma már a manipuláció nem kizárólagosan a hatalmasok kezében van. Az egész gigantikus harc az "álhírek" ellen pl. éppen erről szól: a hatalmasok nem képesek elviselni a konkurrenciát, hogy immár nem csak az ő álhíreik uralnak mindent. Kettő. Nem létezik hiererchiamentes társadalom. A hierarchia mindig jelen van, a kérdés csak az, min alapszik, s hogy őszintén jelen van-e vagy rejtett. A hagyományos társadalmakban a hiererchia nyílt, őszinte, s szakralitás alapú. A demokráciában viszont elhazudott, s pénz alapú. Tegyük hozzá, a kapzsiságon, a mások kizsákmányolásán...

Amikor írtam többször is a protestantizmus ellen - pl. itt -, mindig attól féltem, nem fog-e mindez plágiumnak tűnni a René Guénont ismerők számára. Guénonnal nagyon sok mindenben egyetértek, de ami a protestantizmust illeti, ott a vele való egyetértésem kb. 101 %-os. Most ismertetném Guénon nézeteit röviden e téren. 1927-ben írta meg A modern világ válsága  című művét, ebben egy teljes fejezet foglalkozik szinte csak ezzel a témával. Guénon számára a protestantizmus a humanizmus része, természetesen a humanizmust elítéli, ami mai szemmel botrányos, hiszen a "humanizmus" egy a sok liberális mágikus szavak közül. Mágikus szó, mert nagyon nehéz nemet mondani rá. Kevesen merik kimondani nyíltan, hogy nem humanisták , hiszen a "humanizmus" szónak olyan jelentés lett adva, hogy képtelenség kibújni alóla. Így a mai ellenzők jellemzően azt az utat választják, hogy ők igenis humanisták, igazi humanisták, míg az ellenfelei álhumanisták. Ugyanaz, mint ami manapság megy a ...

René Guénon (1886-1951) francia filozófus az egyetlen modern és termékeny szellemi irányzat megteremtője. Magyarországon különösen ismert, elsősorban mert nagyon korán akadtak magyar követői (Hamvas Béla). Közismert műve az A modern világ válsága című, pedig van egy kevésbé ismert, de nem kevésbé fontos műve is, a Kelet és Nyugat . Fontos adat: a mű 1924 -ben íródott. Erről most pár szót. Előljáróban: természetesen szimpatizálok sok mindenben ezzel az irányzattal - azt hiszem ez nyilvánvaló mindenki számára aki ismeri gondolataimat, különösen ami az utolsó kb. 12 évet illeti, amióta szakítottam a konzervatívizmussal -, viszont igazi "tag" nem vagyok, ennek fő oka két dolog: itt is szektásodást tapasztaltam részben, valamint az irányzat jelentős része elment számomra furcsa irányba. (Továbbá a 90-es évek nagyobb részében is így gondolkodtam.) Erről majd valamikor részletesebben. Az alapgondolat: a nyugattal baj van. Guénon a fő okot abban látja, hogy a nyugati világ dogmájáv...