BircaHang Média

A későbbi időszak. Folytatás az előző cikk ből. Kihagytam Aurelius Augustinust ( Ágoston t) a korábbi cikkből. Miért? Mert őt úgyis mindenki ismeri, hiszen a nyugati kereszténység máig legfőbb alakja . Akit érdekel a tanítása részleteiben az száz helyen olvashat róla. Meghatározó személyiség mindenképpen, keleten is elfogadják, de messze nem számít ott alapvetőnek a tanításának bizonyos része. Én 2 dologban látok nála nagy problémát: a bűn és a szabad akarat kérdése. A bűnt illetően az áteredő bűn a tanítása, ami máig mind a katolicizmus, mint a protestantizmus, mind a legtöbb keresztény alapú nem keresztény szekta (a mormonizmus érdekes kivételével) tanítása. Az áteredő bűn mint valamiféle örök bűn öröklődik mindenki által, személyesen lesz általa bűnös a megfogant magzat is, s az újszülütt is mentehetetlenül pokolra jut, ha megkeresztelése előtt meghal. Ezzel a tanítással már akkor bajom volt, mielőtt 1997-ben keresztény lettem. Ugyanis inkoherenssé teszi az egész üdvtant. Mennyi...

A IV. és az V. század. Folytatás az előző rész ből. A kappadókiaiak (a mai Törökországban). A 3 testvér: Baszileiosz (Vaszileosz) (329-379) (a magyar egyházi irodalomban: Nagy Vazul),  Grégoriosz (Grigoriosz)  (335-395) (a magyar egyházi irodalomban: Nüsszai Gergely) ,  Makrina (330-379), s barátjuk  Grégoriosz (Grigoriosz)  (329-390) (a magyar egyházi irodalomban: Nazianzi Gergely). Folytatják azt a hagyományt, hogy a racionális tudás segíti a hitet. Viszont nem tartják kielégítőnek a negatív teológiát. Az etikai oldal kiemelése náluk fontos, mint Platón és Szókratész esetében: azaz hiteles élet nélkül nem ér semmit a bölcsesség. A gazdagság elítélése, a szegények megsegítése mint bizonyíték a hitre. Ez megerősítése annak a mozgalomnak, amint a kopt Antóniosz (251-356) - magyar verzióban: Antal - indított el Egyiptomban, gyakorlatilag ez a keresztény szerzetesség . A kappadókiaiak szerint az Egyház egyik oszlopa Athanasziosz (alexandriai pápa 328-373 között) volt, aki a Szentl...