BircaHang Média

Érdekes olvasmány Mariana Mazzucato amerikai-olasz közgazdász The Value of Everything: Making and Taking in the Global Economy című műve. A széles közönségnek szánva, nem szükségesek közgazdasági előismeretek megértéséhez. Mivel azt hiszem, magyarul nem lett kiadva, néhány szót a könyvről. A könyv vázolja az alapvető eltérést a klasszikus és a neoklasszikus közgazdaságtan között. Az alapvető eltérés: az érték mint fogalom. A klasszikus közgazdaságtan - és annak elődjei - megkülönböztetett hasznos hasznos és haszontalan gazdasági tevékenységet. Hasznos az, mely új értéket teremt, s haszontalan az, mely csupán meglévő értéket továbbít. Abban azonban nem volt egyetértés ezen áramlatok között, mi is az érték, az hogyan mérhető. Volt aki az arany és más nemesfémek mennyiségében látta az értékmérőt, mások a földben. A klasszikus közgazdaságtan a munkában látta meg az értéket, azaz a munka az, mely képes értéket teremteni: valamilyen alapanyagból létrehoz valami mást, s e más többet ér, min...

Németországban és Ausztriában az áruházak feloszlanak olcsó, diszkont típusúsakra és normál kategóriájúkra. Az Aldi, a Lidl, s a Penny pl. mind diszkont kategória. A Billa, a Kaufland meg pl. "normál". Megjegyzem: de jó, hogy a magyarban ma már a "diszkont" szó csak melléknév. A 90-es évek elején még főnév volt, lásd "megyek a diszkontba". Engem baromira idegesített . Az EU legszegényebb országában, Bulgáriában nem létezik "diszkont" kategória, ugyanis bármilyen áruház már a középosztálynak szól, nem a szegényeknek. A szegények piacra járnak, kis boltokban vásárolnak, s csak valamilyen akció esetében mennek be áruházba. tipikus kisbolt lakóépület aljában Ennek egyébként pozitív fejleménye, hogy míg Budapestről szinte teljesen eltűntek a független kisboltok, addig Szófiában maradt belőlük szép mennyiség. Egyszerűen mindig volt rájuk igény. a tőlem 200 méterre lévő Lidl beltere Míg nyugaton ezek a hálózatok kifejezetten diszkont kategóriában hirdet...

Az egyik ballib módszer az alkalmatlan számokkal való bűvészkedés. Van egy ábra, melyre rendszeresen hivatkoznak, íme ez: Ezek persze valós adatok, de önmagukban semmit se mondanak. Először a minimálbér nem sokat árul el az életszínvonalról. Másodszor: a vásárlóérték szerint nem korrigált béradat értelme kb. nulla. Harmadszor: a bruttó összegek nem értelmesek az életszínvonal céljából. Mi a vásárlóérték szerinti korrekció? Nem azonos az árszint minden országban, így ugyanazért az össszegért nem ugyannyi termék vehető. Régiónkban (melyet most a 11 EU-tag kelet-európai országként értek) a legdrágább ország Szlovénia, a legolcsóbb Bulgária. 100 magyar forint Szlovéniában 76 forintot ér, míg Bulgáriában 122 forintot. Íme a teljes lista. Beletettem összehasonlításként a legszegényebb 6 nyugat-európai EU-tagállamot is: Íme mi történik ha a minimálbéreket összehasonlítjuk: Amit látunk, az érdekes, pl. a ballib bezzegország, Észtország minimálbére immár alig 4 %-kal van a magyar felett. A romá...

Egy dologban a ballibeknek igazuk van: a KSH által kiszámolt átlagbér nem alkalmas az átlag életszínvonal bemutatására. Ennek oka egyszerű: nem hamisított az adat, hanem egyszerűen statisztikailag alkalmatlan a célra. Célom most a 2020-as adatok alapján annak bemutatása , a világ 202 országában mi a valós átlagos életszínvonal. Ehhez három dolog szükséges: a medián bér nézése az átlagbér helyett, a pénz vásárlóértékének nézése az árfolyamérték helyett, a mesterséges adatok kiszűrése (lásd adóparadicsomok, ahol papíron hatalmas pénzek termelődnek, a valóságban ez azonban nem hat ki a lakosok életére); mivel mind a három adat nehezen és csak körülbelül hozzáférhető, minden statisztika csak megközelítőleg helyes lesz. De mégis az adat képet ad arról, az egyes országok egymáshoz képest hol helyezkednek el. Nos, az alapadat a világ medián életszínvonala. Ez 2020-ben 100 ezer Ft/hó magyar vásárlóértéken természetesen. Ez azt jelenti, a világ lakosságának pont fele kap ennél kevesebb és másik...

A "termelékenység" egy liberális varázszó . Létezik, de nincs valós tartalma. Egy példa: ha a tőkés szabadon garázdálkodhat , akkor a munkásának fizet 100 egységnyi pénzt, ha viszont megszorítjuk a szarvát, akkor 500-at. Tök ugyanazt csinálja mindkét esetben a munkás. Csak az utóbbiban ki lett harcolva a magasabb bér. Így magasabb lett a "termelékenysége".

Nagyon fontos esemény: valaki a fideszes körből - ha nem is a politikacsináló belső körből - ki meri jelenti nyíltan, amit évek óta mondok. https://www.youtube.com/watch?v=bi73aNS3FLY Bogár László az az ember, akit messze a legnagyobb mértékben tisztelek a Fideszből. S mivel régóta kívül áll a hivatalos politikán, szabadon beszélhet. Számtalan esetben simán szembe megy a hivatalos fideszes propagandával is, a fideszes átlagszavazók hiedelmeivel is. Ebben a videóban nagyon fontos dolgot mond el: azt, hogy az EU segélyei a valóságban semmilyen segélyeknek nem tekinthetők, mert csupán a kilopott pénz visszaadott része. Még arányaiban is ugyanúgy saccol, ahogy én tettem évek óta: azt mondja, kb. 1:5 az arány. S persze azt is ki meri mondani Bogár: a Fidesz ugyanúgy kiszolgálja a nyugatot, mint a ballibek, csupán az arány más. Orbán egyszerűen képes volt a nyugatnak fizetendő robot mértéket kicsit lealkudni . Egyébként is ajánlom Bogár videócsatornáját , adásai érdekesek , bár néha elkaland...

A magyar családtámogatási rendszer ellen az egyik legfrissebb ballib érv, hogy nem jó, mert éppen a legszegényebbeket nem segíti. Ami persze alapvetően igaz: valóban alig segíti azt az adójóváírás, aki nem keres eleget ahhoz, hogy sokat kelljen adóznia. S természetesen valóban nem segíti azt a hitelátvállalás, aki eleve képtelen hitelt felvenni. Azaz teljesen igaz: a lakosság kb. felét nem segíti az egész, vagy csak olyan minimális mértékben segíti, hogy annak semmi jelentősége. A lakosság gazdagságát 2 szám mutatja a legjobban: a megtakarítás és a vagyon mennyisége, ez a 2 szám fontosabb, mint a jövedelem mértéke. Magyarországon megtakarítása kb. az emberek 30 %-ának van, ez sokkal rosszabb a nyugati aránynál, ahol ez 50 % körül van átlagban egész Nyugat-Európát nézve, viszont Kelet-Európában a magyar arány teljenes átlagos szintű. Ami a vagyont illeti, ott viszont Kelet-Európa - sokak számára furcsa módon - jobban áll a nyugatnál. Míg a nyugati átlagember vagyona átlagosan magasabb u...

A liberális közgazdaságtan 2 csodája : a hatékonyság és a termelékenység. Van 2 ember, mindkettő füvet nyírt nálam, ugyanúgy, ugyanannyi idő alatt. Az egyik a haverom, neki fizettem 15 ezer Ft-ot. A másik egy idegen, neki 5 ezret fizettem. A haverom tehát 3-szor termelékenyebb és hatékonyabb?

A sikeres Audi-sztrájk hatalmas bukás a ballibeknek, de ezt úgy tűnik, csak Bauer Tamás volt képes eddig átlátni a ballib megmondóemberek közül. Mi ugyanis a következmény? Egyrészt , az Audi példáját más cégek is követni fogják. Senki se akar sztrájkot, se tömeges felmondást. Mivel a haszon úgyis hatalmas minden kelet-európai leányvállalatnál az anyacégek központjához képest, simán belefér a béremelés. Kinek segít ez elsősorban? A kormánynak, mert javulni fog az átlagbéradat, pont az az adat, mellyel folyamatosan érvelnek a ballib médiák, hogy íme, pár százalékkal a szlovák, cseh, lengyel szint alatt van, s alig pár százalékkal haladja meg a román szintet. Másrészt , a kormányzat mindezt ingyen kapja, nem kerül pénzébe. Sőt a nagyobb adóösszeg miatt még nyer is rajta. A plusz pénz pedig fordítható béremelésre az állami szektorban. Harmadrészt , a ballibek alapvető tézisei dőlnek meg: nem igaz, hogy a "termelékenység" növekedésével növelhető csak a munkabér, nem igaz, hogy a...

Mivel sok marhaság elhangzik a minimálbérekről manapság, íme az összes kelet-európai országban a 2019-től hatályos bruttó havi minimálbér szint, euróban számítva. Szlovénia 843 Észtország 540 Lengyelország 523 Szlovákia 520 Csehország 519 Magyarország 464 Románia 440 Lettország 430 Litvánia 430 Horvátország 405 Montenegró 288 Bulgária 287 Macedónia 262 Szerbia 229 Bosznia 226 Albánia 195 Koszovó 170 Oroszország 141 Ukrajna 134 Moldova 133 Belarusz 123 Örményország 99 Kazahsztán 98 Abházia 81 Azerbajdzsán 74 Karabah 67 Transnisztria 53 Dél-Oszétia 45 Grúzia 38 Összehasonlításként: Európában - a kelet-európai országokon kívül - a legalacsonyabb minimálbér Görögországban van (684 euró), a legmagasabb pedig Luxemburgban (2071 euró).

Van-e összefüggés? Ez a korábbi cikk ellentétje. Direkt azt nézzük meg, hogy a liberálisok szerint mely országok diktatúrák. Vegyük tehát egy elfogult liberális szervezet elemzését: a Freedom House szerint a világ 202 független országából 84  diktatúra vagy olyan féldiktatúra/féldemokrácia, ahol nincsenek "igazi" választások. Ezek azok az országok, melyekben a szervezet szerint: nem valódi szabad és demokratikus választások alapján dől el az ország kormányzása, a politikai és polgári szabadságjogok foka 3 és 7 között van (1 = tökéletes szabadság, 7 = tökéletes diktatúra). Ez tehát a világ országainak 42 %-a. térkép: zöld - magasabb az életszínvonal, mint Magyarországon, piros - alacsonyabb az életszínvonal, mint Magyarországon, fehér - a Freedom House szerint liberális demokrácia (a nem független területeket nem vettem figyelembe, az egyszerűség kedvéért) Látható a jólét hiányának területe földrajzilag behatárolható, nem rendszerfüggő.

Nem szabad ezt az egészet komolyan venni. Ezek az "asszertív", "csapatjátékos", "perfekcionista", stb. liberális szavak ugyanúgy nem jelentenek semmit, mint a Kádár alatti önéletrajzokban a "behatóan érdeklődik társadalmi kérdések iránt", "munkás származású család", stb. marhaságok. A diktatúra kitalál magának szabályokat, s ezeket legalábbis formailag be kell tartani, de a valóságban még a vezérek se veszik mindezt komolyan. Szóval a liberális diktatúra (hivatalos nevén "liberális demokrácia") abszurditásán kívül mindez semmit se jelent. A valóságban ha kell a profithoz egy új bérmunkás, felveszik, s kész. Ha meg nem kell, csak ismeretséggel esélyes bárki is.

Van-e összefüggés? Direkt azt nézzük meg, hogy a liberálisok szerint mely országok liberális demokráciák. Vegyük tehát egy elfogult liberális szervezet elemzését: a Freedom House szerint a világ 202 független országából 89 liberális demokrácia. Ezek azok az országok, melyekben a szervezet szerint: szabad és demokratikus választások alapján dől el az ország kormányzása, a politikai és polgári szabadságjogok foka 1 és 2,5 között van (1 = tökéletes szabadság, 7 = tökéletes diktatúra). Ez tehát a világ országainak 44 %-a. Nézzük meg az IMF jelentése alapján ezek közül hányban magasabb az átlagos életszínvonal, mint Magyarországon! Nos, 38-ban, s azt is beleszámoltam, ahol hibahatáron belül éppen csak magasabb az életszínvonal, azaz a gyakorlatban azonos a magyar szinttel. Az eredmény: 50 liberális demokráciában alacsonyabb az életszínvonal, mint Magyarországon% Ennyit arról , hogy a liberális demokrácia jólétet eredményez. A valóság: a jólét területe földrajzilag behatárolható, jól...

Kezdjük azzal: nem jó szürke prolatárnak lenni. Azaz csak kisebb rosszként jó ez.

Igaz-e a liberális - klasszikus - közgazdaságtan azon állítása, miszerint a profit a vállalkozó szent tulajdona, s hozzá semmi köze a bérmunkásnak?

A kelet-európai modell abszurditása.

A munkaviszony képlete egyszerű

Ma már, 25-30 évvel később megállapíthtaóak milyen modellek alapján szűnt meg a kommunizmus Kelet-Európában, most csak a gazdaságpolitikát figyelembe véve.

Sokszor beszéltem arról, hogy Magyarországon 1990-2010 között ugyanaz a rendszer volt hatalmon, sőt ehhez hozzávehető a rendszerváltozás kezdetei - 1988 - és az 1990 közti kb. 2 év is.

A nyugati, liberális narratíva szerint van két látszólag azonos, de mégis merőben ellentétes rendszer. Ezek a jó kapitalizmus és a rossz kapitalizmus.