BircaHang Média

Nemrégi cikkemben vázoltam a kereszténység különböző ágaiban a s zabad akarat kérdését. Joggal felmerül a kérdés, hogyan lehetséges, hogy a szabad akarat megléte és a liberális demokrácia sikere között miért van fordított arányosság. Hiszen elviuleg az lenne a logikus , hogy ahol a vallás a legnagyobb szabad akaratot feltételezi, ott van a legnagyobb esélye a sikerre az egyéni szabadságot központba helyező liberális demokráciának! De ez mégsincs így. Az Isten előtti szabad akarat tekintetében nagyjából ez a helyzet: az  ortodoxia  szerint az egyén szabad akarata teljes, a  katolicizmus  szerint az egyén szabad akarata nagy mértékben megvan, a  protestantizmus  kétféle álláspontja: mérsékeltebb ( lutheránus ) – az egyén szabad akarata nagyban korlátozott, radikálisabb (kálvinista) - az egyén szabad akarata nem létezik. S ki tagadná, hogy a liberális demokrácia protestáns gyökerű ? Vagy azt, hogy ott a legsikeresebb, ahol a gyökerek protestánsak, s ezen belül is, ahol kálvinisták? A ka...

Miután már írtam a egyik filozófiai alapkérdésről, a tudat és test (szellem és anyag) kérdéséről egy vázlatot, íme egy vázlat egy másik alapkérdésről , az okságról és a szabad akaratról. A determinizmus az jelenti: minden ami történik, azt megelőző ok miatt van. A szabad akarat azt jelenti: az adott cselekvést végrehajtó entitás dönthetett volna a cselekvés nem megtétele mellett is. Az alaptétel : ha van determinizmus, akkor nincs szabad akarat, s fordítva: ha van szabad akarat, akkor nincs determinizmus. Ha ezt az alaptételt elfogadjuk , akkor a két lehetséges értelmezés: van determinizmus, tehát nincs szabad akarat, van szabad akarat, tehát nincs determinizmus. Ha az alaptételt nem fogadjuk el , akkor azt állítjuk: a determinizmus és a szabad akarat nem zárja ki egymást. A fő gond magának a két alapfogalomnak a meghatározása . A determinizmus által mondott okság nem magától értetődő, tulajdonképpen szabad akarattal alkottuk meg ezt a fogalmat. Továbbá, a véletlen is lehet tényező, ...