BircaHang Média

Nemrég napokig vitáztam egy fanatikus ballibbel, aki váltig állította, Kádár alatt a külföldre utazás szabad volt. Csak emlékeztetőül a valóság röviden. 1972 előtt a külföldre utazás nem számított jognak, hanem kiváltságnak . Az ember kérelmezte, majd vagy kapott engedélyt vagy nem, a pontos szabályok nem is voltak ismertek. 1972-ben az a könnyítés következett be, hogy 5 kommunista országba való utazáshoz már nem kellett útlevél: az NDK-ba, Lengyelországba, Csehszlovákiába, Romániába, Bulgáriába személyi igazolvánnyal lehetett utazni, ahhoz úgynevezett "betétlap" kellett, ennek igénylése pár napot vett igénybe, míg az útlevéligénylés 1 hónap volt. A Kádár-rendszer liberalizációjának első lépése 1978 volt. Az 1978. évi 20. tvr. kimondta, az utazás jog. Ekkor lett a piros útlevél a "szocialista" utazásokhoz, s a kék útlevél a nyugati utazásokhoz. A piros útlevéllel szabadon lehetett utazni a már említett 5 országba, legfeljebb 30 napra, míg a kék útlevélhez külön kiu...

Az egykor egységes állam ma bonyolult rendszert tart fenn az utazásokat illetően. A szélsőségek: a teljes szabadságtól a teljes tiltásig mindenre van példa. Két teljesen szabad övezet van jelenleg: a 3 balti állam mint Schengen-tagok természetesen teljes mozgási és telepedési szabadságot biztosítanak egymásnak, határőrizet sincs köztük, Oroszország-Belarusz esetében hasonló, a szárazföldi határon egyáltalán nincs határőrizet, más úton pedig személyi igazolvánnyal lehet utazni, korlátlanul, viszont a letelepedéshez engedély kell. Ellentétben a híresztelésekkel a Független Államok Közössége nevű államközi szervezet (tagja minden nemzetközileg elismert ex-szovjet állam, kivéve a balti államokat, Grúziát, Türkmenisztánt, s Ukrajnát) nem biztosít szabad mozgást tagállamai között, ezek kétoldalú megállapodásoktól függenek, s csak Oroszország és Belarusz között van jelenleg ilyen megállapodás. Ahol a helyzet különösen érdekes az a nemzetközileg el nem ismert ex-szovjet államok esete: Abházia...