BircaHang Média

Sokszor megesik, hogy egy politikus elveszti a kapcsolatot a valósággal, s elkezd elmebajosként viselkedni. De ez azért ritkaság , hogy egy orvosi értelemben vett tényleges elmebeteg politikai hatalmat szerez. Kuba ilyen ritka hely. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy immár azt is megírhatom , amit korábban személyiségi okokból titkolnom kellett. Ugyanis tavaly ősszel meghalt az az ember, aki fő forrásom volt azzal kapcsolatban, amiről írok. A hírhedt argentín elmebetegről, Ernesto Guevara de la Sernáról (1928-1967) - közismertebb neve: Ernesto Che Guevara. A "Che" nevet kubai ismerősei adták neki először gúnynévként, de aztán rajta ragadt, s ő maga is használni kezdte - a "che" szó magyarul kb. "izé" vagy "aha", amolyan beszédtöltelék, de mivel csak egyes dél-amerikai spanyol nyelvjárásokban - s különösen az argentín-uruguayiban - használatos, így a karibi spanyol nyelvjárást beszélő kubaiak számára vicces volt, s erről a szóról nevezték ...

1985. október 27-től november 1-ig kórházban voltam, Havannában. Ez legközelebbi személyes élményem a kubai egészségüggyel. A kubai rendszer állandóan két vívmányára hivatkozik: az oktatásra és az egészségügyre. Most elmondom, ezt mit jelent a valóságban. A kommunizmus előtt Kubában az az egészségügyi rendszer működött, ami az USA -ban, azaz magánbiztosítási rendszer, minden piaci alapon, s aki a rendszeren kívül van, azoknak pár jótékonysági - elsősorban egyházi - intézmény rossz minőségű szolgáltatása. Tehát embertelen rendszer, ahogy az a mai USA-ban is van. A kommunista diktatúra a teljes szektort államosította , egyedül kis orvosi rendelők maradtak meg magánkézben, ahol kizárólag egy ember - maga a tulajdonos orvos - dolgozhatott pénzért, államilag engedélyezett tarifák alapján. Ezek a magánorvosok így gyakorlatilag igen kis szerepet játszottak. Az államosított szektor 100 %-ban ingyenes lett mindenki számára. Mivel Kubában nem létezik adózás a legtöbb ember számára (csak a magánv...

Pár napja teljesen véget lett Kubában a Castro-testvérek uralmának, mely 1959. január 1. óta folyamatos volt, azaz több mint 62 éven keresztül tartott. A végső szakasz 15 évig tartott, 2006-2021 között. Először is Fidel Castro megosztotta a hatalmat öccsével, Raúllal, majd 2018-ban ő is megosztotta a hatalmat, aztán most pár napja azt teljesen átadta a hozzá képest fiatal, alig 60 éves Miguel Díaz-Canelnek. A folyamat alatt a kubai vezetés rendje is megváltozott. Fidel alatt még egyetlen szerv volt: a Párt vezetősége, a Minisztertanács, az Államtanács, s a Hadsereg vezérkara gyakorlatilag egy volt, jellemzően együttesen is üléseztek mindig (Fidel volt mindegyik szervnek a vezetője, Raúl pedig a helyettese). Mostanra kombinálva lett a hagyományos kommunista berendelkezés az elnöki köztársaságával. Létre lett hozva az önálló miniszterelnöki pozíció, mely azonban - ahogy ez szokás a külön miniszterelnöki pozícióval rendelkező elnöki köztársaságokban - nem a végrehajtó hatalom feje, hanem...

A Neoton együttest sose szerettem. Olyan baráti körben nőttem ugyanis fel, ahol a Neotont utálni volt szokás, két okból is. Először is, a diszkózenét le kellett nézni, mert "a rockzene az igazi". Én egyébként szerettem Szűcs Juditot, ő volt a kor kettes számú magyar diszkósztárja a 70-es évek végén, 80-as évek elején. De ezt rockkedvelő haverjaim megbocsátották nekem, arra hivatkoztam , hogy Juditot mint nőt szeretem, nem mint zenét. Másodsorban pedig, a Neoton a kádárizmus zenei jelképe volt. Egy lázadó kamasz meg nyilván gyűlölni köteles a hatalom egyik jelképét. Aztán egyszer elmentem Neoton-koncertre, de csak azért mert ez akkor volt, amikor Kubában éltem, s a Neoton Kubában koncertezett. 1983-ban történt, nagy csalódás volt. Először is a hangosítás el volt kapkodva, többször is berezgettek a hangszórók. Másodsorban pedig ez talán 2-3 hónappal azután volt, hogy immár csak egy énekesnő maradt az együttesben, nekem pedig nőként legjobban éppen az 1983 elején kirúgott énekes...

Az ember sokszor visszagondol múltjára, mit csinálna másképp, ha újra élné életét. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egyetlen olyan nagyon fontos döntés sincs életemben, melyet másképp csináltam volna. Viszont a közepes fontosságú döntések között már akad ilyen. Ezek közül a legérdekesebb: 1986-ban kint maradhattunk volna Kubában élni. A múzsám volt a kar egyik legjobb diákja, különösen nyelvtan és irodalomelmélet területen, neki egyenesen felajánlottak kubai állami ösztöndíjat 4 évre. Én sose voltam ilyen kiváló diák, de latinból az egyik jól teljesítő diák voltam, szóval el lehetett volna nekem is intézni az ösztöndíjat talán, különösen ha közben megházasodunk, ami miatt már eleve együtt kezeltek volna minket. A végén a múzsám magától visszalépett. Utólag azt mondta, miattam . De valójában akkor sose beszéltük meg komolyan a témát. Azóta sokszor beszéltünk a témáról. De sose tudtuk eldönteni jó lett volna-e. Ha maradtunk volna, a fő negatívum anyagi lett volna: kiváltságos k...

Nászútra az emberek esküvő után szoktak indulni. Esetleg - ha nincs rá akkor pénz - valamelyik későbbi esküvői évfordulón. De nem mi lennénk, ha ezt betartottuk volna. Mi esküvő előtt voltunk nászúton. Ezt találtuk ki annak idején. Szóval 1986 októberében házasodtunk, nászúton viszont 1986 májusában voltunk. Előtte másfél hónappal döntöttük el, hogy házasodni fogunk. kb. ez az út busszal Nászutunk 3 napig tartott, péntektől vasárnapig, többre pénzünk nem volt. Cienfuegosban volt, ez egy város Kuba déli partvidékén, Havannától kb. 250 km-re. S természetesen speciális utazásra se volt pénzünk, szóval normál busszal mentünk. Ma már Kubában viszonylag jobb a települések közti tömegközlekedés: van egy normál buszhálózat nagyon olcsón, de rendkívül régi és kényelmetlen buszokkal, ide hetekkel korábban kell jegyet venni, s van egy modernebb buszhálózat, nyugat-európai szinten, légkondicionálással, vécével, ezt szinte csak külföldi turisták használják, mert átlag kubaiak számára megfizethete...

A magyar jobbosok egyik tévhite a kozmopolitizmus azonosítása az internacionalizmussal. Pedig a kettő egészen más. A kozmopolitizmus a nemzeti identitások eltörlését jelenti, míg az internacionalizmus az egyes nemzetek együttélését . A szovjet rendszerideológia annyira szükségét érezte nemzetek létezésének, hogy ha nem volt ilyen, akkor csinált . Korábban említettem Szovjet Közép-Ázsia példáját, ahol valójában egyfajta egységes kevert identitás volt, míg a szovjet társadalmi mérnökök nem hoztak létre külön nemzeteket, melyek máig léteznek. De még egy vicces példa: a hakaszoké . A hakaszok tulajdonképpen dél-jenyiszeji tatárok, de mivel messze élnek a Volga-menti Tatársztántól, a korai szovjet nemzetépítők úgy gondolták, külön kellene őket kezelni, s ki lettek találva a "hakaszok". Aztán új vélemények jöttek, hogy mégse kellene túlzásba vinni a nemzetépítést, így tervbe lett véve a hakasz nemzet megszüntetése. Ekkor jött azonban a meglepetés: a helyi vezetés már rájött, a leg...

Az utolsó kettős valutarendszer is megszűnik a világon idén június utolsó napjával. Kettős valutarendszer alatt nem az értendő, hogy egy országban több valuta van forgalomban, ez nem ritka jelenség (pl. elfogadnak hivatalosan valamilyen idegen pénznemet is), de az viszont ritkaság, hogy ugyanaz a szerv ad ki egynél több hivatalos pénzeszközt. Ez egyébként több kommunista országoban is szokásban volt, korlátozott formában. Speciális valutahelyettesítő kuponokat adtak ki a helyi nemzeti bankok, ezek szerepe az volt, hogy jelentős valutás bolthálózat létezett, ahol máshol nem kapható hiánycikkeket lehetett venni valutáért, de presztízsokokból nem fogadtak el ezekben se valutát, hanem helyette speciális valutahelyettesítő kuponokat kellett használni. A valutásboltok szerepe más-más fokú volt az egyes kommunista országokban. A  legnagyobb  szerepük Kubában volt, ahol még kenyeret is árultak valutáért! Magyarországon a szerepük drasztikusan lecsökkent a  70-es évek második felében , ekkortól...

Sokszor írtam már Kubáról , ahová 12 évesen kerültem ki, s pár nappal 19 éves születésnapom után távoztam, összesen valamivel több mint 6 évet élve le ott. (Közben minden nyarat Magyarországon töltöttem.) A mostani liberális-progresszív kultúracenzúra módszere Kubában már akkor, a 80-as években megvolt. Innen jutott eszembe Kuba. A hagyományos szovjet és Kádár-kori magyar cenzúra módszere az volt, hogy egyes könyveket, filmeket egyszerűen nem engedett be az országba, s kész. Másokat beengedett, de részeket kivágva belőlük. Szóval igazi, kőkemény cenzúra, amiről pl. Lendvai Ildikó sokat mesélhetne, ha őszinte lenne. A kubai kommunizmus sok dolgot nem vett át a szovjet elvtársaktól, ennek fő oka persze az, hogy a kubai kommunizmus önerőből jutott hatalomra, Castróék mindig egyenlő partnerekként viselkedtek a Szovjetúnióval, sose helytartóként, bábként. A sok eltérés listája hosszú : pl. a hadsereg szerepe, a magánélet rendezése, a felsőoktatás, talán ez a 3 leglátványosabb eltérés. Hogy ...

Sok mindenben változtam eszmeileg életem során, de van három dolog, amit mindig utáltam: a demagóg butaságot, a rosszindulatot, s a másik lenézést, ez utóbbit különösen akkor, ha leereszkedéssel párosul, mert a nyílt gyűlölettel kevert lenézés még mindig kisebb rossz. Annak idején, még a kommunista rendszerben ismertem meg az egyik legutálatosabb nyugati embertípust: a kommunista értelmiségit . Ez alatt nem feltétlenül minden kommunistát értve, hanem csak azokat akik agyatlanul dörgölőztek a szovjet rendszerhez, de mindig máshol élve, sose a szovjet rendszerben, s sose úgy élve, ahogy azt kellene a szovjet rendszerben. Pedig már Augustinus Aurelius megmondta a IV. században: azoktól kell a legjobban óvakodni, akik nem a saját maguk által hirdetett elvek mentén élnek. Szóval semmi bajom nem volt se a szovjetellenes nyugati kommunistákkal, se a szovjetpárti, de hiteles nyugati kommunistákkal. Nem rájuk gondoltam. S lám, Magyarországon is megjelent ez a viszkető marhaság. A múlt hétvégi c...