BircaHang Média

Az egyre jobban meghülyülő és ezzel párhuzamosan egyre agresszívabban tomboló Béndek mester kritikát ír Marx ellen. Marxszal persze van baj, csak épp nem az, amiben a szerző kritizálja. Az én bajom Marxszal az, hogy miután helyesen felismerte az elidegenedést , ami a modern társadalom alapvető és elkerülhetetlen baja, arra ment el a megoldásban, hogy minden oka a tulajdon, s emellett még ki is akarta számolni mennyi az, amit elvesznek a nagyurak a kisemberektől. Aztán a megvalósult kommunizmus - Lenin és utódai - bizonyította: nem a tulajdon a lényeg, s nagytőke nélkül is virágzik az elidegenedés. Marx felismerte a problémát, de a rendszeren belül akarta azt megoldani. A liberalizmus fő jelszava - szabadság, egyenlőség, testvériség - jól mutatja a rendszer abszurditását: első helyen van az egyéni szabadság , melynek maximalizálása abszurd önelletmondás, hiszen az egyének szabadsága éppenhogy kizárja egymást, s egy erre épülő társadalom nagyon kevesek által gyakorolt totális elnyomás l...

Jelenleg az emberiség vagyoni helyzete a következő: mélyszegény: 15 %, szegény: 60 %, alsó-középosztálybeli: 10 %, felső-középosztálybeli: 10 %, gazdag: 5 %. Hogy érthető is legyen, példa mindegyikre: mélyszegény: szegényebb fekete-afrikai ország átlagembere (pl. Mozambik, Niger), szegény: átlag indiai, bangladesi ember, alsó-középosztálybeli: átlagos magyar, lengyel, román, cseh, bolgár, felső-középosztálybeli: átlagos amerikai, nyugat-európai ember, gazdag: Norvégia, Svájc, egyes muszlim olajállamok átlagpolgára. Már az alsó-középosztálybeli is jobban él a világnál, így már ő se érdekelt a nagyobb egyenlőségben. Továbbá, az emberek 99+ %-a képtelen reálisan megítélni saját helyzetét. A gazdagok magukat szimpla jómódú középosztálynak hiszik, s meg vannak győződve, hogy saját munkájuk eredménye a vagyonuk. A középosztály, különösen az alsó része meg magát mindig felfelé viszonyítja, így szegénynek hiszi magát. Ezt erősíti is az ebben érdekelt politika. Elég csak a magyar ballib propaga...

Egyes ballib körök szerint az alapjövedelem bevezetése csak politikai akarat kérdése. De mi a valóság? A magyar költségvetés éves kiadása jelenleg kb. 21 billió Ft. Magyarországon él kb.7,5 millió felnőtt és 2,5 millió gyerek. Ha mondjuk azt mondanánk, minden felnőtt kapjon 200 ezer Ft havi feltétel nélküli alapjövedelmet (kb. ez az az összeg, mely teljesítené a FNA célját, azaz biztosítaná az alapvető megélhetést), s minden gyerek meg a felét, az éves szinten éppen 21 billió Ft. Azaz semmi másra nem lenne pénz, a költségvetés teljes kiadási oldala a feltétel nélküli alapjövedelemre menne el. S ebben az esetben is csak akkor lenne ez az összeg elég, ha mindent kiváltana, pl. minden segélyt, sőt a nyugdíjat is, márpedig már ez is igazságtalan lenne. De ha ezt félre is tesszük, akkor is: az állam nem tudna semmilyen közszolgáltatást, se saját magát finanszírozni. Vajon ha azt mondanánk azt emebereknek, ezentúl minden egészségügy és oktatás fizetős lesz, a közlekedés csak magán lesz, s ...

Nem más mint a ballib Mérce írja le részletesen miért nem nevezhető Orbán neoliberálisnak - meglepő fejlemény. Tudni kell ehhez, hogy a Mérce egy álbalos média, azaz magát igyekszik úgy pozicionálni, mintha nem liberális lenne, hanem baloldali. Ennek része az is, hogy az Orbán-kormány elleni narratívát megduplázta a ballib agytröszt, hiszen egyszerre vádolják "kommunizmussal" (piacgazdaságellenességgel) és "neoliberalizmussal" (azaz szélsőséges piacpártisággal). A cikk e tekintetben pozitív jelenség. Persze rögtön szabadkozik, hogy megzavarja a Mérce agyatlan törzskommentelőit azzal, hogy a jobboldal több piacot akar, míg a baloldal több államot, hiszen minden fanatikus ballib tudja, hogy aki kevesebb piacot és több államot akar, az fasiszta és nem baloldali, hiszen az igazi baloldali icpici államot akar és nagyon sok piacot. Elhallgatva van a cikkben mi okozta a nyugati jóléti állam válságát a 70-es években. Pedig az ok tiszta: a gyarmatbirodalmak összeomlása a 60...

Az én korosztályom az, mely már éppen felnőtt volt a kommunizmus bukásakor. Köztes helyzet, mert még a régi rendszer terméke volt, de a régi rendszerben se voltunk még stabil helyzetben. S bár ismerettségi köröm legnagyobb része magyar, itt vannak más kelet-európaiak is, pár cseh, lengyel, bolgár, s ex-szovjet ismerős. Saját tágabb ismeretségi köröm ebből a korosztályból különböző taktikákat választott a hirtelen ránk zúduló új helyzetben. Volt egy kisebbség , mely komolyan hitt az új lehetőségekben és vállalkozó lett. A legnagyobb rész bukott ember lett. Kevesen anyagi sikert értek el, csupa olyan ember, akivel nem szívesen ülnék le ma beszélgetni se. Egy nagyobb csoport azt mondta: nem történt semmi különös , a világ ugyanúgy megy tovább, ahogy eddig, azaz állást kell találni, majd karriert építeni, mindent teljesen ugyanúgy az új, ahogy a régi rendszerben. Vicces, de ez az a kategória, aki a legstabilabb életutat ért el mind a mai napig. Igazuk is volt: tulajdonképpen minden ugyanaz...

Amikor 1998 -ben kirúgtak budapesti munkahelyemről - egy bankban, pont a Parlament épülete mellett voltam pénztáros-ügyintéző -, elkezdtem ismét munkát keresni. Hozzá voltam szokva, hogy az ember szétküld átlag 100 önéletrajzot, kap 10 elutasítást, majd elhívják 2 interjúra, majd 2-3 hét múlva onnan is jön az elutasítás. Így nagyon meglepődtem, hogy az egyik helyen, az egyik bank biztosítótársaságánál, interjú után szinte azonnal visszaszóltak, fel vagyok véve. S meg is lett mondva, a következő héten hétfőn indul a betanítás, az első napon lesz intézve a szerződéskötés . Meg is jelentem a cég budaörsi irodájában rendes időben. Találkoztam ott még 25 szintén friss munkatárssal, akik ugyanarra vártak. Leadtam a papírjaimait . Azt mondták, a nap folyamán meg is lesz a szerződés. Kezdődött az oktatás. Az első rémület akkor jött, amikor az előadó elkezdett MLM-piramisjáték stílusban beszélni, pedig ez nem egy MLM-piramis cég volt egyébként (olyan helyre eleve nem is jelentkeztem volna, mert...

Érdekes fejlemény. A valóság szempontjából teljesen vagy mérsékelten felesleges munkahelyek hazavihetők , míg a valóban fontosak nem. A kólcenter például hazavihető, szóval én mint kólcenteres otthon vagyok, de pl. a sógorom munkája nem vihető haza, ő ugyanis egy tejtermékeket gyártó cégnél kiszállító, magyarul kamionsofőr. Na most, melyik a fontosabb? - de ez csak költői kérdés persze. S most jön be a valóság egy másik oldala is: Kelet-Európa iszonyúan gazdag világviszonylatból nézve. Alig akad ember, akinek ne lenne otthon megfelelő infrastruktúrája az otthoni munkához. Internethozzáférés nélküli ember nem létezik, s a legszegényebb kollégák szegénysége is csak annyit jelent: 4-5 éves, használtan vett laptopuk van. A cég, ahol dolgozom csak részben van Kelet-Európában. Nagy része a cégnek Indiában és a Fülöp-szigeteken van, persze máshol is vannak részlegek, de az a 2 a legszegényebb országbeli részleg, s persze a legtöbb dolgozó is ott van. Ebben a 2 országban az internet nem úgy v...

Amikor az egész kommunista tábor még létezett Európában, a központi moszkvai irányítás nem csak a politikában számított, hanem kihatott a hétköznapi politikamentes ügyekre is. Amikor 1986 őszén először kimentem Bulgáriába tartósan, semmi különbség nem volt a magyar és a bolgár nyitvatartási szokások között: a hivatalos intézmények 8-kor nyitottak, a munkahelyek is, a boltok és étkezőhelyek meg egészen korán, 6-kor, legkésőbb 7-kor. Oroszország északi ország, északi szokás szerint az emberek korán kezdik a munkát, de korán is fejezik be. Az értelmiségi munkahelyeken a munkanap kezdete 8 óra, a gyárakban jellemzően 6 óra, a munkaidő hossza pedig 8 vagy 9 óra (ez utóbbi, ha van benne 1 óra szünet is). Az átlag értelmiségi - értsd nem fizikai munkavégzéssel járó - munkahelyen az emberek 8-17 között dolgoznak, ebédszünettel 12-13 között. Ez a beosztás teljesen természetes volt pl. az NDK-ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, azaz az eleve északai országokban. Sőt, a nem-északi Magyarorsz...

Sok cikk volt az utóbbi időben a magyar ballib médiákban "még a csúnya Bulgáriában is hamarabb lesz euró, mint a fasiszta Orbánisztánban" szelleben. Ezért szükségesnek látom a téma megmagyarázását . Bulgáriában de facto már 23 éve euró van, azaz korábban, mint ahogy lett euró. A KGST létezésekor az utolsó hivatalos árfolyam szerint 1 bolgár leva = 13 magyar forint. Ez az árfolyam tükrözte is a valóságot nagyjából 1989 elejéig, közepéig. 1989-ben egy USA dollár ért kb. 60 Ft-ot (piaci árfolyamon) vagy kb. 5 levát (megint piaci árfolyamon). 1989-tól a két ország pénzügyi helyzete radikálisan különböző lett. Magyarországon nagyot esett ugyan a rendszerváltozás következtében, de ez a nagy magyar esés is kis mértékű bolgár szemmel nézve. A magyar csúcsinfláció 1991-ben volt, 35 %-os volt. Ugyanekkor a bolgár infláció 120 % volt, majd amikor leesett 35 %-ra, ez komoly eredménynek számított. Azonban míg Magyarországon az infláció folyamatosan csökkent - egy kis csúcs volt ismét a...

Immár több mint 12 év a tapasztalatom a kólcenteres iparágban. Első ilyen munkahelyem 40 éves koromban volt, idén meg már 53 leszek. Személyes tapasztalaom csak Bulgáriából van, de másodkézből ismerem a kólcentereket más kelet-európai, sőt pár nyugat-euróai országból is. Kólcenter alatt sok mindent szokás érteni. A két fő típus az eladós kólcenter és az ügyfélszolgálati típusú kólcenter. Na most, az eladós típusról semmi tapasztalatom nincs, azt eleve nem is tekintem igazi kólcenternek, mert az szimpla kereskedős, eladási munka, melyet telefon, neten keresztül végeznek. Szóval csakis az igazi kólcenterekről fogok írni. Ez lehet hagyományos ügyfélszolgálat (az ügyfelek betelefonálnak, ímélt küldenek, erre válaszolni kell), vagy háttérmunkát ellátó központ, angol nevén ssc - shared services center -, mely ellátja az adott cég valamely központosított háttérfeladát. Dolgoztam mind a két típusban, nincs jköztül lényegi eltérés. A céges keret mindegy. Jellemzően vagy maga a cég létesít kólce...

Különösen demagóg cikk minap a Kolozsszaros blogban, mely szerint míg Spanyolországban dőzsöl a nép a jóléttől, addig Magyarországon nyomor van és rettegés. Személyes emlékekből tudtam mi a valós helyzet. De íme a számok is, melyeknek utána néztem. spanyol-magyar minimálbérek (euróban, bruttó) Az éves átlagárfolyamon számoltam át a forintot euróra, a spanyol peseta esetében ugyanezt tettem, német márkára számoltam át az euró bevezetése előtte időkben, majd azt a hivatalos márka/euró áttérési árfolyamon. Jól látható: hatalmas esés a 90-es években, majd gyors emelkedés 2000-től, aztán enyhe esés, majd ismét lassú emelkedés azóta. Sehogy se jön ki az a narratíva, hogy Orbán alatt zuhanás van, s folyamatos lemaradás a régióhoz viszonyítva.

Bulgáriában élve pár éve megfigyeltem: megjelentek a görög vendégmunkások. Nagyon váratlan fejlemény ez. Görögország az utóbbi kb. 60-70 évben mindig Bulgária előtt volt életszínvonalban, legutoljára a 30-as évek végén volt Bulgária előrébb. S az eltérés különösen nagy volt a 70-es évek végétől, amikor Bulgária egyre nagyobb gazdasági válságokba zuhant, míg Görögország a katonai diktatúra vége után egyre gyorsabban ment felfelé, majd az EU-tagság óta drasztikusan nőni kezdett. Ekkor a különbség már nem szimplán százalékban volt mérhető, hanem egész számokban, hiszen többszörös volt a bolgár lemaradás a göröghöz képest. Íme egy táblázat az átlagbérekről az évek során (euróban, nettó), a bolgár oszlopban a második adatsor a bolgár bér görög vásárlóértékre emelve, hiszen az árszint Görögországban a bolgárnak nagyjából a másfélszerese. Látható: 20 éve már a 3,5-szöröse volt a bolgár életszínvonalnak a görög. Ez NAGYOBB eltérés, mint a magyar és az osztrák életszínvonal közti különbség, a...

Egy izgalmas összehasonlítás Bulgária és Magyarország között. A bér jellegű jövedelmek terén a tíz tized helyzet a lakosságban. a bolgár adatnál az első sor a nettó jövedelem, a második sor annak átszámolása magyar szintre az eltérő vásárlóérték miatt Jól látható : az alsó 4 tized Bulgáriában szegényebb, a felső 4 tized Bulgáriában gazdagabb, magyarul: az egyenlőtlenség Bulgáriában nagyobb, majdnem 11-szeres, míg Magyarországon csak 8-szoros. Egyébként Magyarország a világ egyik legegyenlőbb országa bérezésben, az EU-ban csak Csehország egyenlőbb. (Az összjövedelmek terén - azaz ha nemcsak a béreket nézzük - Magyarországnál 11 egyenlőbb EU-tag van.) Érdemes összehasonlítást végezni valamely magállammal is. Pl. Angliában a legfelső decilis átlag havi nettó jövedelme 2,3 millió Ft, ezt beszorozva a vásárlóérték miatti eltéréssel ez még mindig 1,490 millió Ft, azaz a magyar adat 5,8-szorosa, míg a legalsó decilis esetében az angol adat 281 ezer Ft havi nettó, ami a vásárlóérték miatti el...

A kelet-európai szegénység messze nem szegénység. Kelet-Európa tipikus félperiféria , azaz csak a magállamokhoz képest szegény, a világ nagy részét kitevő perifériához képest gazdag. Lássuk mi a helyzet egy olyan magyar emberrel, aki jelenleg átlagbért keres, ez jelenleg havi nettó 241 ezer Ft-ot jelent. Számolva a megélhetést, azaz a pénz vásárlóértékét, ezzel a jövedelemmel egy ilyen ember már a világ felső 4 %-nak tagja. Hihet3tlen, ugye? Pedig tény, igen ennyira szegény a világ, ekkorák az egyenlőtlenségek. De a magyar átlagember nem keres átlagbért. Nézzük hát az átlag medián bért, ez jelenleg havi nettó 168 ezer Ft. Nos, aki ennyit keres, az benne van a világ felső 10 %-ában. De egy még drasztikusabb adat. Aki Magyarországon ma minimálbért keres, ez nettó 99 ezer Ft havi - még ezzel az összeggel is benne van az illető a világ felső 18 %-ában. De vegyük a legszegényebb európai országot, Moldovát , ahol a havi átlag nettó medián bér 79 ezer Ft. Még ez is elegendő a világ felső 16 %...

Ha az átlagbéreket nézzük, a következő az eredmény. A bolgár országos nettó átlagbér jelenleg 163 ezer Ft (330 Ft/euró árfolyamon számítva), míg Magyarország esetében ez a szám 239 ezer Ft. Bulgáriában a régiós eltérések nagyobbak , mint Magyarországon. Magyarországon a legszegényebb régióban az átlagbér 164 ezer, a leggazdagabbban pedig 299 ezer. Ugyanez Bulgária esetében 108 ezer és 222 ezer. Mindkét ország esetében sajátosság, hogy a medián bér jelentősen elmarad az átlagtól. Magyarországon a medián nettó bér a nettó átlag 73 %-a, Bulgáriában még kevesebb: 70 %. Azaz mindkét országra igaz, hogy az emberek többsége számára az átlagbér álom. De mivel a két arány közel azonos, nem kell ezt az összehasonlításkor figyelembe venni. Ami viszont jelentős adat az a megélhetés költsége. Ez Magyarországon kb. 25 %-kal magasabb, mint Bulgáriában. Azaz a reális összehasonlításhoz a bolgár adatokat be kell szorozni ezzel a számmal. Tehát a 163 ezer Ft bolgár nettó átlagbér magyar szemmel 204 ez...

A ballib médiák szerint Magyarország jelentősen lemaradt a régióban, míg mindenki más kezd felzárkózni. E cikk célja ennek az állításnak a megcáfolása. A valóság: az egész régió együtt mozog. A 11 kelet-európai EU-tagállam adatai, az első sorban a nettó havi átlagfizetés, a másodikban ugyanez vásárlóerőn átszámolva, mindenkét esetben a 100 % a 11 kelet-európai EU-tagállam átlaga: Bulgária - 57,6 % - 84,1% Csehország - 110,4 % - 105,9 % Észtország - 138,9 % 118,3 % Horvátország - 101,4% - 100,0% Lengyelország - 98,8 % - 104,9 % Lettország - 92,1 % 87,9 % Litvánia - 93,5 % - 98,6 % Magyarország - 89,1 % - 101,1 % Románia - 76,7 % - 91,0 % Szlovákia - 110,5 % - 98,3 % Szlovénia - 131,3 % - 116,0 % Jól látható az adatokból: jelentősebben csak Bulgária van elmaradva, de ott se igaz ez vásárlóerőn számítva. S csak 2 ország emelkedik ki jelentősebben, Szlovénia és Észtország, de ott se igaz ez vásárlóerőn számítva. S természetesen egyáltalán nem igaz se a rohamos román felzárkózás, se a m...

Egész Kelet-Európában megpróbálták eladni ezt a kamut, hogy a munka az dicsőség, de a tőkés meg mégis munka nélkül jogosult mindenre. Szóval a dolgozó dolgozzon jól, igyekezzen, segítse minden módon a "munkaadóját" - már ez a szó is abszurd, a helyes szó: munkáltató -, s ha nem így tesz, akkor erkölcstelen . Közben a vállalkozó-munkáltató meg valamiféle emberfeletti szent, akinek minden jár, mert ő kockáztat, fantáziadús, s mindent ő mozgat, ezzel jólétet árasztva szerte. Fokozott gazemberváltozata ennek az, amikor még önálló és kreatív tevékenységnek is hazudják a szimpla alkalmazotti munkaviszonyt. Lásd, a boldog dolgozó még örül is, hogy dolgozhat jóakaratú munkáltatójának, s az igazi jó dolgozó magánélete részének tekinti munkaviszonyát is. Egyesen hálatlan alak az a dolgozó, aki nem lelkes. Szerencsére ezt a liberális maszlagot egyre kevésbé veszik be az emberek. A dolgozó csicskás . A legnagyobb csicskás meg az, aki engedi, hogy bebeszéljék neki mindezt, komolyan veszi,...

A liberális mese szerint a kapitalizmus a jólét és a szabadság alapja, mert végre az állam megszabadul felesleges szerepétől, a szabad polgárok meg egymással versengve javítják a környezetet, ezzel egyszerre az optimális gazdasági eredményeket elérve és növelve közvetve mindenki életszínvonalát. A valóságban a kapitalizmus kezdete minden országban az, hogy az állam átadja gazdasági hatalmát egyes hozzá hű magánembereknek. Majd ez a magánhatalmat támogatja minden eszközzel, míg az meg nem erősödik kellő módon, hogy képes legyen immár önmaga is ráerőltetni másokra akaratát. Közben a cél minden verseny kiiktatása persze. Versengő piac egyébként is csak mikroszinten van, mondjuk kis boltok közt. De a nagytőke sose így működik. Az eredmény: kialakul egy olyan gazdasági hatalom, mely kívül kerül minden állampolgári kontrollon. Az irányított kapitalizmus, s annak mai legfőbb modellje, a kínai modell ennél jóval enyhébb. Egyébként a modell nem is kínai, mert nem ott találták ki. Kína csak 30 ...

Átnéztem az utóbbi 9 év ballib gazdaságpolitikai érveit Orbán ellen. Nos, ezeket találtam : Orbán kommunista , mert: nem ad mindent át a szabad piacnak, miközben a szabad piac ideális működése a jólét alapja, hiszen a szabad piac láthatatlan keze a legbölcsebb lény az egész világegyetemben, növeli a béreket, ezzel munkanélküliséget idézve elő, csődbe víve a vállalkozásokat, hiszen azok képtelenek kitermelni ezt a csillagászati bérszintet, plusz inflációt kelt, korlátozza a tőkét, pedig az csak korlátok nélkül képes a társadalom javára működni; Orbán neoliberális , mert: mindent átad a szabad piacnak, miközben a szabad piac működését enyhítenie kellene a kormányzatnak, ezért is nyomorog 5 millió ember, sírnak éhesen a kisdiákok, s vándorol ki az ország, nem növeli a béreket nyugati szintre, ezzel kedvezve a gonosz nyugati befektetőknek, Orbán az ő cinkosuk, nem korlátozza a tőkét, ő a tőke csicskása, pedig a tőke csak korlátok között képes a társadalom javára működni.

Alapvetően a következő 4 megoldás áll a liberalizmus gazdasági rendje, a kapitalizmus előtt: Az újragyarmatosítás , azaz a magállamok megpróbálják ismét felerősíteni a profitszívást a világból, majd ebből a pénzből tovább biztosítani a jólét növekedését a magállamokban, ez tulajdonképpen a szocdem jóléti államiség visszahozása, ill. bevezetése ott is, ahol sose volt (pl. USA). Ez a megoldás már egyszer bejött, a XIX. sz. végén, de ehhez valószínűleg háborúra lesz szükség, aminek a kimenete kétes, ráadásul ma már az USA-elit egy része se akarja ezt. Kompromisszum, a kínai modell átvétele, azaz egyeszség kötése az állammal, a profit felének átengedésével - látszódnak ebben az irányban érdekes jelek, de nem hiszem, hogy a mai világelit zöme hajlandó lenne kiadni kezéből a politikai irányítást, plusz még a vagyon felét is odaadni. Korporatív állam, a sci-fi antiutópiák kedvenc verziója, azaz világállam kiépítése, benne a politika teljes alávetése nagy cégeknek. Ez valószínűtlen, mert Kína ...