Infantilizmus
Mi a legnagyobb gonoszság az emberiségben, kik a leggonoszabb emberi lények?
Hol van a legnagyobb őszinteség az emberiségben, kik a legőszintébb emberek?
A válasz mindkettőre ugyanaz: a gyerekek. Nem a legkisebb gyerekek, hanem úgy a kisiskolás réteg. Azaz már képes egyedül létezni biológiai értelemben, képes önmagát tisztán felismerni tudatilag, de még nem törte őt be a szocializáció. Olyan 6-12 év közti korosztályra igaz ez a legjellemzőbb módon.
Ősidők óta a nevelés célja ezen gonosz emberpalánták megzabolázása, továbbá a selejtes egyedek likvidálása, természetesen a likvidálás módja hosszú idők óta már jellemzően nem jelent fizikai megsemmisítést.
Aztán az emberek 12-14 éves koruk körül teljesértékű emberekké válnak. Minden közösség eléri, hogy szinte minden egyede lemond természetes gonoszságáról, csak a társadalmilag legitim gonoszságra korlátozza önmagát. Ez utóbbi persze koronként változó. A mai modern korban a gonoszság legitim kiélésének legfőbb módja a vállalkozás, azaz mások kizsákmányolása és átverése. A liberális társadalom számára egyenesen ez a legfőbb érték, a legitim gonoszságot maximalizáló embereket tekinti legértékesebb tagjainak.
A gond az őszinteség elvesztése mellékhatásként. Mert a mélyen gonosz emberpalánták hatalmas pozitívuma a legteljesebb őszinteségük, s abból fakadó természetes igazságérzetük. Ugyanis az emberpalántai gonoszság nem aljas gonoszság, hanem őszinte gonoszság. A kisgyerek úgy gonosz, hogy nem hazudik.
A tömegember elveszti mind őszinteségét, mind gonoszságát: hazug lénnyé válik, aki betartja társadalma kereteit, azaz csak a legitim gonoszságot éli ki.
Aki nem tömegember, az egy törpe kisebbség. Két részre oszlanak.
Az egyik rész a deviáns elem, aki nem hajlandó gonosz ösztöneit a társadalmi korlátok közé szorítani. Jellemzően belőlük lesznek a bűnözők.
A másik rész a felemelkedett. Ez az, aki megmarad őszintének, nem hajlandó hazudni, de megérti azt is, a természetes gonoszság nem lényegi, hanem csak járulékos eleme az emberi mibenlétnek.
Sajnos ezekből van a legkevesebb.
Hol van a legnagyobb őszinteség az emberiségben, kik a legőszintébb emberek?
A válasz mindkettőre ugyanaz: a gyerekek. Nem a legkisebb gyerekek, hanem úgy a kisiskolás réteg. Azaz már képes egyedül létezni biológiai értelemben, képes önmagát tisztán felismerni tudatilag, de még nem törte őt be a szocializáció. Olyan 6-12 év közti korosztályra igaz ez a legjellemzőbb módon.Ősidők óta a nevelés célja ezen gonosz emberpalánták megzabolázása, továbbá a selejtes egyedek likvidálása, természetesen a likvidálás módja hosszú idők óta már jellemzően nem jelent fizikai megsemmisítést.
Aztán az emberek 12-14 éves koruk körül teljesértékű emberekké válnak. Minden közösség eléri, hogy szinte minden egyede lemond természetes gonoszságáról, csak a társadalmilag legitim gonoszságra korlátozza önmagát. Ez utóbbi persze koronként változó. A mai modern korban a gonoszság legitim kiélésének legfőbb módja a vállalkozás, azaz mások kizsákmányolása és átverése. A liberális társadalom számára egyenesen ez a legfőbb érték, a legitim gonoszságot maximalizáló embereket tekinti legértékesebb tagjainak.
A gond az őszinteség elvesztése mellékhatásként. Mert a mélyen gonosz emberpalánták hatalmas pozitívuma a legteljesebb őszinteségük, s abból fakadó természetes igazságérzetük. Ugyanis az emberpalántai gonoszság nem aljas gonoszság, hanem őszinte gonoszság. A kisgyerek úgy gonosz, hogy nem hazudik.
A tömegember elveszti mind őszinteségét, mind gonoszságát: hazug lénnyé válik, aki betartja társadalma kereteit, azaz csak a legitim gonoszságot éli ki.
Aki nem tömegember, az egy törpe kisebbség. Két részre oszlanak.
Az egyik rész a deviáns elem, aki nem hajlandó gonosz ösztöneit a társadalmi korlátok közé szorítani. Jellemzően belőlük lesznek a bűnözők.
A másik rész a felemelkedett. Ez az, aki megmarad őszintének, nem hajlandó hazudni, de megérti azt is, a természetes gonoszság nem lényegi, hanem csak járulékos eleme az emberi mibenlétnek.
Sajnos ezekből van a legkevesebb.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése