Választási rendszerek az EU-ban

Mivel a napokban sok butaságot olvastam magyar ballib médiákban igazságtalan és igazságos választási rendszerekről, íme egy rövid tájékoztató.

Kezdjük azzal: az arányosság és az igazságosság azonosítása súlyos hiba.
Az igazságosság ugyanis azt jelenti: az adott párt hatalma arányos annak társadalmi támogatottságával. Míg az arányosság azt jelenti: az adott párra leadott szavazatarány azonos az illető párt parlamenti mandátumarányával. Azonban ez egy teljesen arányos választás esetében szinte mindig koalíciókényszert jelent, ami azt eredményezi, a kisebb pártok hatalma aránytalanul nagy. Hiszen gondoljuk meg: ha van mondjuk két nagy párt, mindegyik 40 %-os eredménnyel, s ez a két erő egymás fő ellenfele, akkor bármelyiküknek szüksége van az 50 %-os kormánytöbbség eléréséhez valamely kisebb pártra, mely ezzel erős zsaroló lehetőséget kap. Azaz az eredmény igazságtalan: hatalmi szempontból egy 11 %-os pártra adott szavazat többet fog érni, mimt a nagy 40 %-os pártra adott szavazat.

Magyarországon ez meg is valósult 2006-ban, amikor az MSZP megnyerte a választ, de csak 186 mandátumot szerzett, viszont a kormányalakításhoz 194 kellett, így az alig 16 mandátumos SZDSZ súlya hatalmas lett. De 2002 is hasonló eset: a Fidesz megnyerte a választást, 188 mandátumot szerzett, de a második helyezett, 179 mandátumot szeztett MSZP alakított kormányt, mivel a 19 mandátumos SZDSZ vele kötött koalíciót.

Azaz egyszerűen nem igaz, hogy az igazságosság egyenlő az arányossággal.

Erre még egy érv a parlamenti küszöb intézménye: bizonyos támogatottság alatti pártok nem kapnak mandátumot, pedig ez abszolút igazságtalan, hiszen ez végülis a választási akarat megmásítása. Ha ma Magyarországon nem lenne választási küszöb, minden kb. 1,08 %-ot elért pártnak járna legalább 1 mandátum. Mi az oka a parlamenti küszöb intézményének? Ugyanaz, mint amit az előbb vázoltam: ne legyen a túl kicsi pártoknak túl erős szerepük.

Lássuk most azokat az EU-tagállamokat, ahol csak listás választás van, 5 %-os parlamenti küszöbbel:

• Belgium


• Csehország


• Észtország


• Horvátország


• Lengyelország


• Lettország


• Románia


• Szlovákia

Mi lenne egy ilyen rendszerben a Fidesz eredménye a 2018-as adatok alapján? 106 mandátum.

Ugyanez, de 4 %-os küszöbbel:

• Ausztria


• Bulgária


• Svédország


• Szlovénia

Nénetországban vegyes rendszer van, a mandátumok 40 %-ban egyéni körzetekben kerülnek kiosztásra, a többi listán, 5 %-os küszöbbel, de mivel az egyéni mandátumokat levonják a listásakból, azaz a kompenzáció teljes, így a gyakorlatban ez a választási rendszer is ide számítható.

Mi lenne egy ilyen rendszerben a Fidesz eredménye a 2018-as adatok alapján? 106 mandátum.

Ugyanez 2 %-os küszöbbel:

• Dánia

Mi lenne egy ilyen rendszerben a Fidesz eredménye a 2018-as adatok alapján? 102 mandátum.

Ugyanez 3 %-os küszöbbel:

• Ciprus


• Spanyolország

Mi lenne egy ilyen rendszerben a Fidesz eredménye a 2018-as adatok alapján? 102 mandátum.

Közel arányos választási rendszer, kb. a magyar önkormányzati választásokon a kisebb községek esetében alkalmazott kislistás módszer:

• Írország


• Luxemburg

Mi lenne egy ilyen rendszerben a Fidesz eredménye a 2018-as adatok alapján? Nehéz pontosan megmondani, de valahol 100-106 között.

Közel arányos választási rendszer, azaz nincs parlamenti küszöb, de nem országos lista van, hanem regionális listák vannnak, azaz a természetes küszöb magasabb, mingtha csak országos lista lenne:

• Finnország


• Portugália

Mi lenne egy ilyen rendszerben a Fidesz eredménye a 2018-as adatok alapján? Nehéz pontosan megmondani, de valahol 102-106 között.

Teljesen arányos választási rendszer, azaz csak országos lista és nincs parlamenti küszöb vagy regionális listák, teljes kompenzációval:

• Hollandia


• Málta

Mi lenne egy ilyen rendszerben a Fidesz eredménye a 2018-as adatok alapján? 100 mandátum. Éppen meglenne a többség.

Direkt aránytalan rendszerek:

• Egyesült Királyság: csak egyéni körzetek, 1 fordulóban,


• Franciaország: csak egyéni körzetek, 2 fordulóban,


• Görögország: listás, 3 %-os küszöbbel, a nyertes párt kap 50 plusz mandátumot,


• Litvánia: mandátumok fele listás, 5 %-os küszöbbel, másik fele egyéni körzetekben, 1 fordulóban, nincs kompenzáció,


• Olaszország: kétharmad listás, 3 %-os küszöbbel, egyharmad egyéni körzetekben, 1 fordulóban, nincs kompenzáció.

Mi lenne egy ilyen rendszerben a Fidesz eredménye a 2018-as adatok alapján?

• Egyesült Királyság: 171 mandátum


• Görögország: 115 mandátum,


• Olaszország: 123 mandátum.

Franciaország és Litvánia esetében nehéz kiszámolni az ottani 2 forduló miatt. De nézzük azt ami biztos: a Fidesz 47 választókerületben nyert több mint 50 %-kal, az ellenzék 1 választókeróletben. Tehát a 106 egyéni mandátumból 58 dőlt volna el a második fordulóban. Ezek kb. 60 %-a olyan volt, hogy a Fidesz előnye óriási volt, azaz még nagy ellenzéki átszavazás esetében is megnyert volna a Fidesz 25-30 mandátumot.

Livánia esetében tehát a Fidesz mandátumszáma 100 és 198 közti potenciálisan, persze a józan ész szerint valahol 125-140 között. Hiszen szinte kizárható az a ballib narratíva, hogy aki nem a Fideszre szavazott az 1. fordulóban, az tömegesen és 100 %-ban leszavazott volna az esélyes ellenzéki jelölre, de még ha így is lett volna, akkor is meglett volna a Fidesz többsége 100 mandátummal.

Franciaország esete az egyetlen, ahol elméletileg legyőzhető lett volna a Fidesz, hiszen itt csak 88 biztos mandátuma lett volna a Fidesznek. De ez csak puszta elmélet, hiszen ehhez minden valószínűség esetében adódott volna még  45-60 mandátum, azaz összesen lett volna 130-150 mandátum.

Következtetés: a Magyarországon kívüli 26 EU-tagállam esetében az ottani választási rendszer szerint is megnyerte volna a Fudesz a választást bizonyítható módon, 1 EU-tagállam választási rendszere esetében pedig elvileg kisebbségbe szzorulhatott volna ugyan, de ennek a valószínűsége minimális.

Azoknak mindezt, akik szerint a választási rendszer a hibás.