Családtámogatás


A magyar családtámogatási rendszer ellen az egyik legfrissebb ballib érv, hogy nem jó, mert éppen a legszegényebbeket nem segíti.





Ami persze alapvetően igaz: valóban alig segíti azt az adójóváírás, aki nem keres eleget ahhoz, hogy sokat kelljen adóznia. S természetesen valóban nem segíti azt a hitelátvállalás, aki eleve képtelen hitelt felvenni.





Azaz teljesen igaz: a lakosság kb. felét nem segíti az egész, vagy csak olyan minimális mértékben segíti, hogy annak semmi jelentősége.





A lakosság gazdagságát 2 szám mutatja a legjobban: a megtakarítás és a vagyon mennyisége, ez a 2 szám fontosabb, mint a jövedelem mértéke. Magyarországon megtakarítása kb. az emberek 30 %-ának van, ez sokkal rosszabb a nyugati aránynál, ahol ez 50 % körül van átlagban egész Nyugat-Európát nézve, viszont Kelet-Európában a magyar arány teljenes átlagos szintű. Ami a vagyont illeti, ott viszont Kelet-Európa - sokak számára furcsa módon - jobban áll a nyugatnál. Míg a nyugati átlagember vagyona átlagosan magasabb ugyan, kb. 250 ezer euró, ez nyugaton úgy oszlik el, hogy az emberek 50 %-ának nulla vagy negatív vagyona van, míg Kelet-Európában az átlagvagyon 85 ezer euró, de a lakosság alig 20 %-a vagyontalan. Ennek az oka az, hogy Kelet-Európában ma is nagy a saját lakásban élő emberek aránya.





A magyar családsegítő program azokat segíti, akiknek van megtakarításuk vagy van magas jövedelmük vagy van már vagyonuk. Azaz ez nem szegényeket segítő program valóban,





A szegényeket nem is segítné ilyesmi, hiszen aki nem tud hitelt törleszteni, azt a könnyített hitel csak még inkább romba dönti.





Szóval a magyar családprogram az alsó középosztályt segíti. Ez igaz.





A ballib szövegekben ez felső középosztályt segítő programnak van mondva. Ami ökörség, hiszen ha valóban akkora lenne a magyar felső középosztály, mint amennyi a potenciális segélyezett, akkor Magyarország lenne a világ leggazdagabb országa. Ugyanis ekkora nagy felső középosztály sehol a világon nincs.


Megjegyzések

  1. A megtakarítás és a vagyon mennyisége, főleg aránya nem határozza meg a lakosság gazdagságát. A kelet-európaiak a kiszámíthatatlanság és a bizonytalanság miatt felhalmoznak. Ami egyrészt jó, mert válságtűrő lesz a lakosság, másrészt szomorú hogy szükségük is van rá.

    A gazdagság mércéje a vásárlőerő. Szerinted melyik a gazdagabb, a berlini aki 2500 eurót keres, 700at elkölt albérletre, 500at kajára és rezsire, a többit pedig félreteszi az éves mallorcai útjára. Megteheti hogy hónapról hónapra éljen, mert tudja hogy holnap is lesz munkája, nyugdíja és egészségügyi ellátása. Vagy a budapesti, akinek a segge alá tolt egy saját lakást az állam, de 20 évig fizetheti a 300 eurós törlesztőt a 800 eurós fizetéséből, amiből talán összekuporgat évi egy balatoni nyaralásra.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon