Művészetek és teológia

Bonaventura - Giovanni di Fidanza - olasz teológus, filozófus (1221-1274) műve.

Minden jó oka fentről van. Az értelem fénye több részre osztható ezen belül, alulról felfelé:

• külső, mely a mesterséges formákat érinti, céljuk valamely testi hiányosság helyrehozása, ezek a következő 7 tudáság (mesterség) alá tartoznak:
  • vígasz és örömkeltés célú: a látvány művészete (mindenféle játék ide tartozik, pl. ének, színház, rajz, stb.),
    • haszonkeltés célú:
    • öltözködés: gyapjúkészítés (ide értve minden puha öltözék készítését), fegyverkészítés (ide értve mindenféle harci védőfelszerelés készítését),
    • étkezés: ha növényi étel, akkor ez a mezőgazdaság, ha meg állati, akkor a vadászat (ide értve minden étel, ital elkészítésének tudását is),
  • mindkettő segítése: ez a hajózás tudománya (ide értve a kereskedelmet is) és az orvostudomány;
• külső, mely a természetes formákat érinti, ez az érzekelést tartalmazza, így az 5 érzékszerv szerint osztható fel:
  • látás: a teremtett dolgok tiszta felfogása, a lényeg megértése,
  • hallás: ugyanez a levegővel együtt, tehát a levegő elemnek megfelelő,
  • szaglás: ugyanez a kiáramló gázokkal együtt, tehát a tűz elemnek megfelelő,
  • ízlelés: ugyanez a nedvességgel együtt, tehát a víz elemnek megfelelő,
  • tapintás: ugyanez a földdel együtt, tehát a föld elemnek megfelelő;
• belső, mely az értelmi formákat érinti, a tudományok és a természetes igazaság szerint képes felfogni a dolgok rejtett természetét:
  • racionális: a szavak igazságát nézi, vagy másképp, a megértés alapjait (logika):
    • nyelvtan - kifejezés, felfogás,
    • logika - tanítás, ítélkezés,
    • retorika - késztetés, szépség,
  • természetes: a dolgok igazságát nézi, vagy másképp, a dolgok okát (fizika),
    • szűk értelemben vett fizika,
    • matematika,
    • metafizika,
  • erkölcsi: az erkölcsök igazságát, vagy másképp, az élet alapjait (morálfilozófia);
• belső, mely az isteni igazságot érinti:
  • hit,
  • erkölcs.
  • a kettő célja.

Összegezve hat fény (a harmadiknak a három elemét önállóan számolva) - ez hatféle tudás. A cél ezek után annak megállapítása, hogy ezekben a fénytípusokban hogyan jelentkezik Isten hatása.

A legfelső formában - isteni igazság fénye - ez nyilvánvaló: ez maga a Szentírás tudása.

Az érzekelés fényét illetően a megnyilvánulása a tudás átvitele, annak módja, s a folyamat felett érzett öröm. Az előbbi az isteni ige (logosz) folyománya. A második a helyes élet következménye, hiszen a helyelen mód oka csak rendetlenség, vagy téves vágy, vagy önteltség lehet. A harmadik pedig Isten hatása a lelkekben.

A mesterségeket illetően a minta az isteni teremtés. Ahogy Isten teremtette a mindenséget, űgy teremt a mester, nyilván tökéletlenebb alakban,

A racionalitás fénye: a szó kimondója, a tartalma, s célja. Itt mintha az Atya, a Fiú, s a Szentlélek viszonya lenne.

A természetet illetően: a dolgok formai okai. Itt mintha az Atya és a Fiú viszonya lenne meg.

Az erkölcsöt illetően: a szentek, s különösen Szűz Mária példája az alap.

A végkövetkeztetés: mindenben megtalálhato az isteni fény.