Bulgáriában nehezebb

Bulgáriában nehezebb választani az EP-választáson, mint Magyarországon.

Először is háromszor annyi a jelölt: 27.

Aztán kevés a tisztán értelmezhető, világos értékeket képviselő párt.

Gyakorlatilag csak 2 csoport van, mely tisztán tud választani magának: a törökök és más muszlimok, valamint a határozottan nyugatos értékrendű választók.

Az előbbiek kb. a lakosság 15 %-a. Két párt küzd ezért a rétegért, de a kisebbik (mely a nagyból szakadt ki személyi ellentétek miatt) esélytelen. A nagyobbik párt - Движение за права и свободи: Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért - hivatalosan liberális párt, tagja is az ALDE-nek, de a valóságban ez egy kisebbségi párt, mely csak azért lett ALDE-tag, mert ott még nem volt bolgár tagpárt. A párt etnikai jellege miatt a liberális bolgárok se szavaznak rá, bár magában a pártban vannak bolgárok, jellemzően dísznek, mert a bolgár alkotmány tiltja az etnikai-vallási alapú pártokat.

Ami a határozottan nyugatos értékrendű választókat illeti, ez a nagyvárosi értelmiség és reprivatizációból lett újgazdag réteg egy részének kispártja. Ez egy 5-10 % közti réteg potenciálisan. Mostanra sikerült egy viszonylag egységes szervezetet létrehozniuk Демократична България - Demokratikus Bulgária név alatt, miután évekig részekre esve vegetáltak. Magyar szemmel kb. azt lehet mondani, olyan ez a párt, mintha az SZDSZ vagy a DK lenne, de annak kultúrpolitikai programja nélkül. Azaz Brüsszel, a NATO, az EU, és általában a nyugat lelkes támogatása, oroszellenesség, de viszont a heves antinacionalizmus, a keresztényellenesség és a homoklobbi programja nélkül, s persze a határontúli bolgárokat se gyűlölik.

Van nagyjából még két, egyenként 15-20 %-os csoport a bolgár lakosságban, mely hagyományosan szavaz így vagy úgy, azonban náluk már nehezebb a választás.

Az egyik csoport a jobboldali, a másik a baloldali. Jobboldali alatt az értendő, aki nem szereti a volt kommunista rendet, s annak utódjait, de nyugat felé sem lelkes, bár nem is nyugatellenes, s ugyanez a viszonya az oroszokhoz. Baloldal alatt meg ugyanez, csak fordítva, azaz jellemzően a volt kommunista rend pozitívumait látja inkább, de szintén se nem nyugatellenes, se nem nyugatpárti.

A jobboldaliak pártja jelenleg a ГЕРБ - GERB, a jelenlegi fő kormánypárt. Azaz ez az a párt, mert nyugatpárti ugyan, de a Demokratikus Bulgária nyugatpártiságát és oroszellenességét túlzásnak tartja.

Jellemző elem: az egyik választási vitában (az összeset néztem) a Demokratikus Bulgária képviselője azt mondta a GERB-ről: ugyanolyan idegen test az Európai Néppártban, mint a Fidesz, de mivel ravaszabban politizál, így még nem lett kizárva, de ideje lenne kizárni, mert nem eléggé "európai".

Érdekes módon a Fidesz és Orbán állandó téma a bolgár kampányban. 1990 óta követem az összes bolgár kampányt, sose volt még ez, hogy magyar ügyek folyamatosan napirenden lettek volna.

A baloldaliak pártja a BSZP (Българска цоциалистическа партия - Bolgár Szocialista Párt), s mint szavazótábor alapvetően 3 fő részből állnak:

• a régi rendszer hívei, akik reflexből az utódpártra szavaznak,
• konzervatív újbalosok, azaz olyanok, akik balrább állnak gazdaságpolitikailag a nyugati szocdem fősodortól, s kultúrpolitikai kérdésekben meg egyenesen az ellenkezőjét vallják a nyugati balos fősodorhoz képest,
• erősen liberális nyugatpártiak, akik - jellemzően származási okokból - nem fértek be a Demokratikus Bulgária féle pártokba, ezek azok, akik kb. mindenben ugyanazt vallják, mint a magyar ballibek, ők vannak a legkevesebben a szocialisták között, de nekik van a legtöbb anyagi lehetőségük is.

A BSZP utolsó pár éve arról szólt, hogy a konzervatív újbalos vezetés igyekezett likvidálni a pártban a liberálisokat. Ez csak félig sikerült azonban, aminek az az eredménye, hogy a szocialisták kampánya zavaros.

A választási vitákban is többször felmerült az ellenfelek részéről ez, pár példa:

• hogyan lehet a párt európai csúcsjelöltje az a Frans Timmermans, akinek véleménye mind a migrációról, mind a családjogi kérdésekről (genderológia, homokos kérdés, stb.) pont az ellenkezője, mint a BSZP elnökéé,
• mi a párt tényleges álláspontja Oroszországról, mikor egyes képviselői megszavazzák az oroszellenes szankciókat, mások meg harcolnak ellenük,
• hogyan lehet, hogy a párt egy része követi a nyugati fő álláspontot a magyar és a lengyel kormányzat elítélésében, míg másik része alig leplezve drukkol ezeknek a kormányoknak, s az összefogást hirdeti a V4-es államokkal.

A lakosság 35-40 %-a viszont még nehezebben tud pártot választani. Ez alapvetően a rendszerkritikus rész és a protestszavazók. Legnagyobb részük a nacionalista táborból választ, kisebb részük a pár létező, BSZP-n kívüli balos pártból.

A BSZP vezetésének célja volt ennek a tábornak a magához vonzása, de ez nem sikerült. A fő ok az, amit már írtam: a konzervatív újbalos szocilalista vezetés nem volt képes teljesen likvidálni a pártban a liberálisokat, a liberálisok fő ember, az Európai Szocialista Párt elnöke, Szergej Sztanisev az utolsó pillanatban felküzdötte magát a pártlista 5. helyére. Ezzel a BSZP a rendszerkrikus szavazók számára megszűnt mint alternatíva.

A rendszerkritikus pártok közben szidják egymást, sokszor többet kampányolva egymás ellen, mint a 3 nagy párt ellen.

A két legerősebben kampányoló párt szabályosan lejáratja egymást. Az egyik ilyen párt - Воля Volja - vezetője az egyik leggazdagabb ember az országban, ez önmagában hatalmas támadási felületet ad, a párt fő kampányképe az, melyen a pártvezér éppen kezet fog Marine Le Pennel. A másik ilyen párt - ВМРО VMRO, azaz Belső-Macedóniai Forradalmi Szervezet - listavezetője pedig harci pózban áll a plakátokon.

Valószínűleg az eredmény az lesz, hogy rekordszámú szavazat lesz elveszve, mert a sok kis párt kioltja egymást, egyik se éri el a bejutási kűszöböt.