Oroszországi altáji nyelvek
A altáji nyelvek három nagy ága: türk nyelvek, mongoloid nyelvek, tunguz nyelvek. Sokszor ide sorolták még a koreait és a japánt is, de a többségi vélemény szerint ezek inkább közeli, de a nyelvcsaládhoz nem tartozó nyelvek, ahogy ez igaz az uráli nyelvekre is.
Ha nagyobb egységeket igyekszünk felállítani, akkor az altáji nyelvek legközelebbi rokonai az uráli nyelvek, a koreai és a japán, kicsit távolabbi rokonai pedig az indoeurópai, a dravida, a dél-kaukázusi és az eszkimó nyelvek.
Ami biztosnak látszik: az uráli nyelvek magyar ága a legtávolabbi az uráli nyelveken belül, ugyanez az altáji nyelvek között a türk nyelvek ogur (nevezik bolgárnak is) ága. Ezek beosztása sokáig vitás volt. Pl. az ogur nyelveket sokáig nem az altáji, hanem az uráli nyelvcsaládhoz sorolták, s nyilván mindenki számára közismert a magyar esete, lásd "finn-török háború" ("ugor-török háború") a magyar nyelvészek közt 150 éve arról, hogy a magyar inkább türk nyelv finnugor hatással, vagy inkább finnugor nyelv türk hatással. Ha a két legközelebbi nyelvcsaládot nézzük ezen a nagy egységen belül, akkor ez az altáji és az uráli, s ezek között mindenképpen a magyar és a bolgár ág az átmeneti jellegű. (Bolgár alatt természetesen nem a mai szláv bolgár értendő, hanem a bolgárok eredeti, nyelvi elszlávosodás előtti nyelve.)
Egyébként is az uráli és az altáji nyelvek között később is jelentős kapcsolat volt. Aki nem hiszi, hallgassa meg uráli cikkemben a videókat: hallható, hogy a balti-finn nyelveket leszámítva a többi oroszországi finn-ugor nyelv hangzásra olyan, mintha finnek törökül, vagy méginkább mintha tatárul próbálnának beszélni.
Oroszország kisebbségi nyelvei között érdekesség, hogy míg az uráli nyelvek között gyakorlatilag csak éppen kihalt és kihalásra váró nyelveket tudunk felsorolni, addig az altáji nyelvek között messze nem ez a helyzet: náluk vannak életerős nyelvek is.
A türk nyelvek száma 36 (nyilván lehet kevesebb és több is, a számolás módszerétől függően). Ezekből 16 nyelvnek a törzsterülete Oroszország. Ezek helyzetét szeretném bemutatni.
Csoportonként osztom fel őket. A türk nyelvek 5 ága: szibériai, kipcsak, oguz, karluk, ogur (bolgár).
7 darab északkeleti türk - más néven szibériai türk - nyelv hazája Oroszország. Ezek közül 3 - csulim, dolgán, karagasz - kislétszámú népek nyelve, 6b és 8a státusszal. (A nyelvi státuszok magyarázata itt.)
A hakasz nyelv beszélőinek száma 43 ezer, státusza 5, jogilag Hakaszia hivatalos nyelve az orosz mellett, a valóságban ez egy a sok oroszországi jelképes hivatalos nyelvek közül. Eleve Hakaszia lakosságának 80 %-a orosz.
Érdemes viszont azt a 3 élszakkeleti türk nyelvet nézni, melynek helyzete egészen más.
A jakut nyelv státusza 2, beszélőinek száma 450 ezer, az élet minden szintjén használatos, Jakutiában ez nem csak jelképesen hivatalos nyelv, ahogy ezt láttuk pl. a legtöbb finnugor nyelv esetében. Ennek oka nagyrészt az, hogy Jakutiában ma is több a jakut, mint az orosz, a városodás alacsonyabb fokú. A nyelvi helyzet még 50 éve is az volt, hogy még a helyi oroszok is megtanulták a jakut nyelvet valamilyen szinten, mert ismerete nélkül lehetetlen volt a kommunikáció a városokon kívül.
A szovjet rendszer vége után a gazdasági káosz hatása, hogy a jakutiai lakosság egy része átköltözött Oroszország európai részére, s az orosz nemzetiségűek esetében ez nagyobb arányban zajlott. Mindennek a hatása, hogy ma már Jakutia lakosságának kicsit több mint a fele jakut nemzetiségű. A jakut nyelv általánosan használt, a jakutok 90 %-a beszéli. Az iskolák zöme jakut tanynyelvő a 7. osztályig, csak felsőbb tagozaton jön be az orosznyelvű tanítás, sőt létezik pár iskola, ahol érettségiig jakut nyelvű az oktatás. A kétnyelvűsűg (jakut és orosz) ugyanúgy fennáll, mint máshol, de itt az orosz nem szorítja ki a jakutot (kivéve a fővárost, Jakutszkot).
Az altáj nyelv státusza szintén 2, azaz szintén az élet minden szintjén használatos. Beszélőinek száma 57 ezer, ez az Altáj Köztársaság lakosságának harmada. Altáj Köztársaság - az az egyik oroszországi autonómia neve - egyik hivatalos nyelve.
A tuvai nyelv státusza 4, beszélőinek széma 272 ezer, ez a egykor független Tannu-Tuva, ma Tuva egyik hivatalos nyelve. Igen széles körben használatos, az orosszal párhuzamosan. Alsótagozaton az iskolai oktatás nagy része tuvai nyelvű, aztán áttérnek oroszra, létezik néhány iskola, ahol érettségiig tuvai nyelvű az oktatás. Tuvában a lakosság 82 %-a tuvai.
Az altáj és a tuvai esetében a fő tényező a nyelv életképességére a terület messzesége, nehezen megközelíthetősége, s viszonylagos szegénysége. Továbbá a gyér lakosság, Altáj Magyarország méretű terület 200 ezres lakossággal. Tuva Magyarországnál másfélszer nagyobb 300 ezres lakossággal.
A szibériai türk népek zöme sámánista, egy kisebb rész buddhista vagy ortodox keresztény. Idáig nem jutott el az iszlám.
8 északnyugati türk nyelvnek - ezeket nevezik más szóval kipcsák nyelveknek - az őshazája Oroszorszég.
Dagesztán 13 hivatalos nyelvei közü az egyik a nogáj. A másik a kumik, mely a kun nyelvvel azonos.
Karacsaj-Cserkeszföld 4 hivatalos nyelve küzül az egyik szintén a nogáj. A másik a karacsaj-balkár.
Kabardino-Balkária 2 hivatalos nyelve közül az egyik a karacsaj-balkár.
A balkárok az óbolgárok Kaukázusba vámdorolt részének uódai.
Mind a 3 nyelv területe tehát az Észak-Kaukázus. A lakosság szinte teljes egészében kétnyelvű, oroszul is tud anyanyelvi szinten, “saját” nyelvük kizárólag családon belül használatos, hivatalos használata erősen jelképes. Nyelvi státusz mind a három setben 5.
Két északnyugati türk nyelv őshazája a Krím-félsziget. Ez a krími tatár nyelv ás a krimcsak nyelv. A krími tatár nyelv jelképes hivatalos nyelv a Krím-félszigeten, de az anyanyelvi beszélők nagy része nem adja át a nyelvet gyerekeinek, az oroszt részesíti előnyben, státusz 5.
A krimcsak nyelv státusza 8b. A krimcsakok a kazárok leszármazottai, azok akik megtartották az eredeti nyelvet, a kazárt, amiből aztán lett krími tatár hatásra a krimcsak. A krimcsakok tehát zsidók, a judaizmusra áttért kazárok maradványa. A nyelv státusza 8b, gyakorlatilag kihalás előtt van, aminek oka, hogy a krimcsakok egy részét Sztálin kitelepítette a krími tatárokkal együtt, más rész asszimikálódott helyben, a többi pedig kivándorolt Izraelbe.
A kumik az altáji nyelvcsalád nyugati-türk ágához tartozik. Családi körben használatos nyelv.
Szibérában beszélik a szibériai tatárt. Fontos tudni hogy ahogy a krími tatár nem nyelvjárása a tatárnak, úgy a szibériai tatár se az, ezek önálló myelvek, melyek rokonai a "normál" (volgai) tatárnak. A szibériai tatár státusza 6a. Családi használatú nyelv, lassú kihalásra ítélve, bár beszélőinek sázma 101 ezer, aminek oka az, hogy a beszélők áttérnek vagy az oroszra vagy a (volgai) tatárra, nemzeti tudatuk ugyanis tatár.
Végül jöjjön a 4-es státuszú baskír nyelv és a 2-es státuszú tatár nyelv.
A tatárok Oroszország legnagyobb kisebbsége, a baskírok pedig a harmadik legnagyobb kisebbség. (A második legnagyobb kisebbség az ukrán, de szinte minden oroszországi ukrán oroszajkú, tehát a kérdésnek nincs esetükben jelemtősége.)
Baskírul létezik teljes küzépiskolai oktatás is, az érettségiig - mint láttuk, szinte minden proszországi kisebbségi nyelv esetében a tannnyelv csak az alsó tagpzatban kisebbségi.
Baskíriában viszont csak a lakossága 30 %-a baskír, van kb. ugyanennyi orosz és tatár. A baskír és a tatár között nagyfokú kölcsönös érthetőség áll fenn, s a különbböző nemzetiségű emberek kapcsolattatási nyelve elsősorban az orosz, másodsorban a tatár, mindez csökkenti a baskír szerepét.
A tatár az egyetlen oroszországi kisebbségi nyelv, melyen van nem-nyelvi jellegű felsőoktarás is Oroszországban, az összes többi kisebbségi nyelven felsőoktatás csak nyelv- és irodalom szakon létezik. Emellett ezen a nyelven komoly arányban van teljes iskolai oktatás is, kezdettől érettségiig, s a diákok kb. 40 %-a ilyen tatár tannyelvű iskolába ját.
Mind baskírra, s még inkább a tatárra elmondható, ezekre a nyelvekre komoly állami politika épül: minden téren igyekszenek terjeszteni a nyelv szerepét.
Tatársztán lakosságának 53 %-a tatár, 40 %-a orosz.
Az összes kipcsak nép hagyományos vallása a szunni iszlám, természetesem a krimcsakok kivételével.
Az uráli cikkkemben említett 2018-as új orosz törvény, mely kimondja minden nyelv tanulásának önkéntességét itt is konfliktust okoz, hiszen ezzel az egyébként is erős orosz nyelv erősödik, bár pont Tatársztánban csak az orosz lakosság egy része él azzal a jogával, hogy ne tanulja a tatárt.
A türk nyelvek 5. ága az ogur (bolgár).
Ide tartozott a már kihalt hun, az avar, a kazár nyelv. (Az avarok mint nép fennmaradtak, de nyelvet cseréltek, a ma avar nyelv észak-kaukázusi nyelv.)
Jelenleg egyetlen élő nyelv tartozik ide, az eredeti bolgár nyelv mai alakja, a csuvas. Az csuvas lakosság szinte teljes egészében kétnyelvű, oroszul is tud anyanyelvi szinten, a csuvas kizárólag családon belül használatos, a nyelv átadása a korral csökken. Stétusza 6b. A csuvasok hagyományos vallása az ortodox keresztény, ebben is különböznek a földrajzilag közel eső türk népektől, melyek muszlimok.
autonómiák Oroszország európai részén (a Kaukázus, Krím, s Karélia nem jelezve a térképen): sárga - Oroszország, B. = Baskíria, U. = Udmurtia, T. = Tatársztán, Ma. = Mariföld, Mr. = Mordvinföld, Cs. = Csuvasia
A délnyugati (oguz) és délkeleti (karluk) türk nyelvek közül egynek se a hazája Oroszország,
A 9 még élő tunguz nyelvből 7-nek a hazája Oroszország. A 7-ből 6 nyelv - negidal, nanai, orok, ulcs, orocs, udihe - alig pár tucatnyi beszélővel rendelkezik csak, kihalás előtti nyelvek, státuszuk 8a és 8b. Az illető népeknek ma már a 90-95 %-a kizárólag orosz nyelvű.
Egyetlen kivétel a 7-es státuszú 5660 beszélővel rendelkező even nyelv. A 21 ezres even nép negyede még beszéli a nyelvet. De a nagy többség ma már jakut vagy orosz anyenyelvű.
A 12 élő mongoloid nyelvből 2-nek a hazája Oroszország: burját, kalmük.
A burját státusza 5, beszélőinek sázma: Bujátiában a lakosság harmada burját, a többség orosz. A gyerekek is megtanulják, de nem használatos családon kívül, minden más használatra az oroszt alkalmazzák.
A kalmük státusza 2, beszélőinek száma: 80 ezer. Az egyetlen európai mongoloid nyelv. Az anyanyelvi beszélők nagy része nem adja át a nyelvet gyerekeinek, az oroszt részesíti előnyben, de erős állami támogatást kap, az oktatásban is használják. Kalmúkiában a laosság 58 %-a kalmük.
Mind a burjátok, mind a kalmükök hagyományos vallása a buddhizmus, a kalmükök mint az egyetlen buddhista európai nép ismertek.
Látható ezek után a jelentősen jobb helyzet az uráli nyelvekéhez képest. Itt több olyan nyelv is van, mely biztosan élő lesz még a század végén.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése