Bulgária vallási térképe
Érdemes ezt összevetni a nemzetiségi térképpel.
Fő térkép, színek:
- piros: ortodox abszolút többség,
- zöld: muszlim abszolút többség,
- fehér K betűvel: katolikus többség,
- fehér: nincs többség.
Részletes térkép, színek:
- ortodox többség:
- piros: 90 % feletti ortodox többség,
- narancs: 80-90 %-os ortodox többség,
- sárga: 70-80 %-os ortodox többség,
- lila: 60-70 %-os feletti ortodox többség,
- barna: 50-60 %-os feletti ortodox többség;
- muszlim többség:
- sötétzöld: 90 % feletti muszlim többség,
- világoszöld: 80-90 %-os muszlim többség,
- kékeszöld: 70-80 %-os muszlim többség,
- sötétkék: 60-70 %-os feletti muszlim többség,
- világoskék: 50-60 %-os feletti muszlim többség;
- katolikus többség: fehér K betűvel;
- nincs többség: fehér.
Pár magyarázat az értelmezéshez.
Bulgária északnyugati részén gyakorlatilag nincs számottevő török lakosság, Lom járás az első kelet felé haladva, ahol van 10 %-nyi török. Majd Pleven megye keleti részen jelennek meg a törökök számottevő kisebbségkent. Így a muszlimok száma is e eszerint alakul. Itt ugyanis nincs más olyan kisebbség, mely hagyományosan muszlim.
Bulgária északnyugati részén a nem bolgár lakosság szinte teljes egészében cigány, márpedig a bulgáriai cigányok sajátossága, hogy alkalmazkodnak környezetük vallásához, így megoszlanak "bolgár cigányokra" és "török cigányokra", mindkét csoport erősen vallásos, az előbbiek ortodox keresztények, az utóbbiak szunnita muszlimok, egymást nagyon nem szívlelik, s még kinézetre is mások. A legkönnyebben a nőket lehet megkülönböztetni: muszlim cigány sose vesz fel szoknyát, keresztény cigány nő meg nadrágot, továbbá a keresztény cigány nők csak idősebb korban hordanak fejkendőt. Ezen csak a cicanadrág - leggings - megjelenése tört rést, melyet persze viselnek a fiatal cigány nők is, a nagyvárosokban, de az idősebb nemzedék kifejezetten rossz szemel néz erre a szerintük "muszlim" ruhadarabra, túlságosan hasonlít számukra salvar nevű (törökül: şalvar) hagyományos muszlim széles, buggyos nadrághoz. Vicces de még az útszéli, legolcsóbb prostutiáltaknál - akik Bulgáriában 99 %-ban cigányok - is látható a vallás a ruha alapján.
(Nem bírtam tartózkodni a személyeskedéstől, szóval egy ötágú sárga csilaggal jelöltem meg apai vonalon őseim szülőhazáját, látható: teljesen bolgár és keresztény vidék.)
Északkelet-Bulgáriában nyugatról keletre haladva már megjelenik az első muszlim többségű járás, Rusze megyében. A bulgáriai török kisebbség két fő gócpontja: Északkelet-Bulgária és a Dél-Bulgáriában a görög határszakasz keleti része.
Plovdiv megyében Rakovszki járás az egyetlen Bulgáriában, ahol a többségi vallás a katolicizmus. Mindenhol máshol a katolikusok aránya 0-2 % közti, kivéve még 8 járást, ahol 2 % feletti, de ott is kisebbségben (ezek közül 3-ban 10 % feletti a katolikusok aránya). Egyébként egész Bulgáriában a katolikusok aránya alig 1 % (pontos számmal: 0,96 %), ami kisebb a protestánsok arányánál (1,26 %), de míg a protestánsok mindenhol jelen vannak, a katolicizmusnak vannak hagyományos régiói.
Délkeleten van az egyetlen bolgár megye, Kardzsali, melynek minden járása muszlim többségű. A mai délkelet-Bulgária déli sávja csak a balkáni háború (1912-1913) eredményeképpen lett csatolva Bulgáriához, akkor már, különösen keleten, nagymértékű török többséggel.
Ide tartozó fontos infó a bolgár-görög-török határ változásairól: piros: Bulgária, zöld: Törökország, sötétkék: Görögország, sárga: Szerbia.
Furcsának tűnhet a bolgár történelmet nem ismerőnek, hogy miért pont a török határ mentén nincs török és ezzel együttjáróan muszlim többség. A megyarázat: a balkáni háborúk és az első világháború során és után a török és görög fennhatóságú területekről tömegesen menekültek el a bolgárok (részben elüldözték őket), s ez a tömeg a legtöbb esetben a legközelebbi bolgár fennhatóságú területen telepedett le. Pl. miután Bulgária elveszti az I. vh. után Égei-tengeri partvidékét, a terület bolgár lakossága szinte teljes létszámban kénytelen áttelepülni, gyakorlatilag görög fegyveresek elűznek mindenkit, aki nem tűnik görögnek, s legnagyobb részük Burgasz megye délkeleti részében kap a bolgár államtól lakhelyet, ezt a bolgár állam annak idején úgy oldotta meg, hogy a régió minden görög lakosát kollektív büntetésként kiutasította az országból, fegyveresen elkísérve őket a görög határig, egyedül a bolgár házastárssal rendelkező görög nők maradhattak. A helyzet tragikomikuma, hogy a jellemzően hegyi pásztorkodáshoz értő lakosság hirtelen megkapta az elsősorban halászatból élő lakosság tualajdonát, s így hirtelen gyorsan meg kellett tanulni egy teljesen új szakmát. (Valószínűleg a görög halászok is nehezen szoktak bele a pásztorkodásba.) Így van az a mai helyzet, hogy a bolgár-török határ bolgár oldala etnikailag bolgárabb, mint a kicsit északabbra fekvő részek.
Délnyugaton található a nem török, de muszlim régió, ez Szmoljan megye legnagyobb része, s a vele határos Pazardzsik megye két járása. Itt lakosság többsége muszlim bolgár, gúnynévvel "pomák" (ami a "mohamedanizált" rövidítése), de maguk a pomákok ezt nem tekintik ma már gúnynévnek. A modern bolgár nacionalizmus minden igyekezete ellenére az átlag bolgár nem tekinti bolgárnak a pomákokat, a XIX. sz. vége előtt egyenesen törököknek tekintette a bolgár átlagember a muszlim bolgárokat. A pomákok azok utódai, akik az 500 éves török uralom alatt kényszerből vagy önként felvették az iszlám vallást, de nem vették fel a török nyelvet.
Közben rájöttem, a térképem feliratok nélkül csak azoknak értelmes, akik ismerik valemennyire az országot, így segítségnek íme egy térkép, rajta a 15 legnagyobb várossal, valamint a cikkben említett Lom várossal. Továbbá jelöltem a két külön említett megyét: sárgával Szmoljan megyét, naranccsal Kardzsali megyét. Ahol a várost akartam jelölni, ott nem magát a várost jelölöm, hanem a járást, melynek része az adott város (minden esetben ez a járás székhelye is egyébként).
Megjegyzések
Megjegyzés küldése