Ógörög művek I.
Egy ideje tervezem, hogy leírom pár mondatban mindegyik máig hatást kiváltó ógörög mű történetét.
Először 1985-ben került kezembe a 3 fő ógörög író összes műve. A mai ember, amikor ezeket először olvassa, az az érzése támad, csupa gyerekes műbotrány az egész. Aztán elmagyarázta egy tanárom, anakronizmus mai szemmel nézni, ez sokszor éppen az ellenkező értelmezést eredményezi. továbbá "akkor az emberiség fiatal volt", az értékrend akkor más volt, ha esetleg az alapvető erkölcsi elvek ugyanazok is voltak..
Aiszkhülosz - 7 fennmaradt mű
A perzsák
A perzsa birodalom fővárosában, Szuszában (jelenleg: Sus, kisváros Iránban, az iraki határ mellett) az anyakirálynő várja a hírnököket a görögök ellen csatába indult perzsa haderőről, s annak vezetőjéről, fiáról, Xerxész (Khsajarsa) királyról. De rossz hírek jönnek: a görögök megverték a perzsákat Szalamisznál. Megérkezik maga Xerxész is, apjának, Dareiosz királynak a szelleme pedig felszólítja a perzsákat, többet ne támadjanak a görögökre.
A könyörgők
Az egyiptomi Danaosz, aki az argoszi Io leszármazottja, s ötven lánya menedéket kár Argoszban. Az argoszi király védelmét kérik. A város a menedék megadása mellett dönt. Közben azonban megérkeznek az egyiptomiak, akik erőszakkal akarják elvinni embereiket. A görögök ellenállnak, mire az egyiptomiak háborúval fenyegetőznek.
A leláncolt Prométheusz
Zeusz büntetésből a Kaukázus elhagyott sziklájához láncoltatja Prométheuszt.
Az őt vígasztoló Ókeanosznak és lányainak elmeséli boldogtalansága teljes történetét. Zeusz azért büntette meg, mert megtanította az embereket a tűzre, a csillagászatra, a számolásra, az írásra, a mezőgazdaságra, a gyógyászatra a jóslásram az ásványokra. Elmondja azt is, ismeri a titkot Zeusz uralmának végéről.
Ókeanosz felajánlja közbenjárását Zeusznál érdekében, de Prométheusz visszautasítja. Prométheusz megjósolta, hogy tizenhárom nemzedék után születik meg az, aki megszabadítja őt.
Zeusz elküldi Hermészt, szedje ki Prométheuszból a titkot, de sikertelenül. Ezért plusz büntetésként egy keselyűt rendel ki mellé, aki folyamatosan eszi a máját.
Heten Thébai ellen
Thébai élén Eteoklész királlyal várja a támadást. A támadó hét vezér egyike Eteoklész testvére Polünékész, vele szemben maga Eteoklész áll ki annak ellenére, hogy apjuk, Oidipusz megjósolta, a két testvér egymást fogja megölni.
A Thébai ellen támadók vesztenek, de meghal a két ellenséges testvér.
Testvéreik Antigoné és és Iszméné készületeket tesznek, hogy eltemessék őket, de Thébai tanácsa úgy dönt: a hazaáruló Polünékész nem kaphat temetést.
Antigoné fellázad a döntés ellen.
S végül egyetlen fennmaradt trilógiájának a 3 része.
Agamemnón
Argosz tíz év várakozás után örömhírt kap: elesett Trója. Az örömöt mérséklik az emlékek, többek között az, hogy a hadjárat sikerét Iphigeneia hercegnő halála alapozta meg, akit apja Agamemnón feláldozott Artemisz isten parancsára. Visszajönnek az emlékek a trójai háború okáról is, hogy Parisz trójai herceg elcsábította Menalaosz spártai király feleségét, Helenét.
Klütaimnḗsztra királynő örömöt színlel, de közben bosszút tervez lánya halála miatt.
Megérkezik a király, vele zsákmánya, a trójai jósnő Kasszandra hercegnő is, aki megjósolja, Klütaimnésztra és titkos szeretője, Aigiszthosz hamarosan bekövetkező bűnét. Kasszandra megpróbálja még megmenteni Agamemnónt, de a két szerető megölik őt a királlyal együtt.
Klütaimnḗsztra elmondja, régóta készül megbosszulni lánya gyilkosát, szeretője Aigiszthosz pedig elmondja, szintán jogos bosszút állt, hiszen Agamemnón apja, Atreusz egykor megölte Aigiszthosz apjának, Thüesztésznek másik három fiát, majd ételként felszolgálta őket Thüesztésznek. (Ez bosszú volt Atreusz és Thüesztész korábbi konfliktusa miatt, amikor Thüesztész csellel szerezte meg a trónt Atreusz elől: elcsábította Atreusz feleségét, s az segített neki a trón megszerzésében.)
A mű végén a jövőbeli bosszúállónak, Oresztésznek neve.
Áldozatvivők
Évekkel később, Oresztész visszamegy Argoszba barátjával, Püladésszel, bosszút esküsznek Agamemnón sírja előtt. Gyászmenet jelenik meg a sírnál, közte Élektra, Oresztész testvére. A két testvér felismeri egymást.
Oresztész álruhában bemegy anyjához, s azt hazudja neki, Oresztész halálának hírét hozza. Klütaimnésztra hívja férjét közölni vele az örömhírt. Oresztész előbb megöli Aigiszthoszt, majd rövid habozás után saját anyját is.
Azonban lelkiismeretfurdalása támad Oresztésznek az anyagyilkosság miatt, s Apollón védelmét kéri.
Eumenidák
Apollón segít Oresztésznek Athénbe menekülni. Klütaimnésztra szelleme fúriákat küld utána. A fúriák panaszkodnak Apollónnak, miért védelmez egy anyagyilkost, de Apollón megvédi Oresztész tettét.
Oresztész megkapja Athéna istennő védelmét, de döntés születik: az athéni Areiosz Pagosz döntsön végleg a gyilkos ügyében. Apollón mint ügyvédje szerepel a tárgyaláson. Athéna a gyilkos felmentésére szavaz, így lesz egyenlő az elítélő és a felmentő szavazatok száma, azaz nem kap többséget az elmarasztaló ítélet, tehát Oresztészt felmentik.
Athéna meggyőzi a haragos fúriákat, fogadják el Athén város hódolatát.
Szophoklész - 7 fennmaradt mű
Aiasz
Aiasz mérges, hogy nem ő kapta meg az elesett Akhilleusz fegyvereit, Odüsszeusz figyeli Aiasz tetteit, megjelenik neki Athéné, aki elmondja, elhitette Aiasszal, hogy a hadsereg marhacsordája a hadvezetés, így Aiasz az állatokon élte ki bosszúvágyát.
Odüsszeusz szánakozva látja Aiasz őrjöngését.
Az őrület elmúlásakor azonban a baj még nagyobb, Aiasz rádöbben mit művelt, szégyenében öngyilkosságra készül.
Aiasz kétségbeesése nem csillapodik, se barátai, se felesége vígasztalására. Aiasz végül nyugalmat színlel, hogy a többiek ne akdályozhassák meg szándékában.
Aiasz elmegy. Hírmondó jön Aiasz testvérének, Teukrosznak a parancsával, ne legyen magára hagyva Aiasz, met Kalkhasz jós megjósolta, ma lesz a halála.
Aiasz közben készül véget vetni életének. Kis habozás után öngyilkos is lesz.
Testvére, Teukrosz védelme alá veszi Aiasz fiát, Euruszakészt, s készül Aiasz méltó eltemetésére. De megjelenik Menelaosz is, aki nem engedi a temetést.
A konfliktust Odüsszeusz közbelépése gátolja meg, aki bár Aiasz ellensége volt, tisztelte őt, így réveszi Agamemnónt, parancsolja meg a temetés végrehajtását.
Trakhiszi nők
Héraklész halálának története.
Trakhiszban él Héraklész feleségével, Déjanérával, Oineusz kalüdoni király lányával.
Oda felé vezető útjuk során Déjanérát Nesszosz kentaur segítette, aki azonban illetlenül viselkedett vele, ezért Héraklász megölte őt.
A kentaur halála előtt azt a tanácsot adja Déjanérának, hogy őrizze meg vérét, mert az szerelmi bájitalként használható.
Később amikor Héraklész háborúzik, foglyul ejti többek között Jolét, Eurütosz oikhaliai király lányát is, akibe szerelmes lett Heraklész.
Déjanéra nagyon féltékeny lesz, így a kentaurvérbe márt egy köntöst, s azt elküldi férjének. Azonban hamarosan rádöbben, hogy a szer nem szerelmi varázst okoz, hanem halálos égési sérüléseket. A nő ezután kétségbeesésében öngyilkos lesz.
Közben a köntös már azonban eljutott Héraklészhez, akinek az halálos sérüléseket okoz. Héraklész megérti, elért élete végére, s beteljesült a jóslat, hogy nem élőlény fogja okozni halálát, hanem halott lény. Halála előtt még megparancsolja fiának, vigye fel őt az Oité-hegy csúcsára, s ott égesse el holttestét.
Antigoné
A már említett Heten Thébai ellenben szereplő temetés és következményeinek részletezése.
Antigoné fellázad a döntés ellen, hogy testvérét. Polünékészt nem temetheti el, mivel a város tanácsa szerint őt hazaárulása miatt nem illeti meg a tisztességes temetés joga.
Az új király, Kreón kimondja, halálos ítélet jár a döntés megszegőjének, ennek ellenére Antigoné nem engedelmeskedik. Hívja testvérét, Iszménét, ő is segédkezzen a temetésben, megadva a végtisztességet testvérüknek. Iszméné azonban nemet mond, így Antigoné megharagszik rá, majd egyedül készül testvéri kötelességét teljesíteni.
Másnap jelentik Kreónnak, ismeretlenek eltemették Polünékészt a tiltás ellenére. Leleplezik Antigonét, aki azonban nem bánja meg bűnét, sőt kijelenti: az isteni törvényt nem írhatja felül emberi törvény.
Kreón halálra ítéli a leányt, kivégzésének módja: sziklabarlangba zárás étlen-szomjan. Iszméné belátja hibáját, hogy nem támogatta testvérét, saját magát szintén bűnösnek vallja Polünékész eltemetésében, de Antigoné meghazudtolja őt, így Iszménét nem ítélik el.
Kreón fia, Haimón, aki Antigoné vőlegénye, se képes más belátásra bírni saját apját.
Később Kreón rádöbben hibájára, de már késő: Antigoné már halott, mellette pedig Haimón fekszik holtan, aki öngyilkos lett menyasszonya halála miatt.
Eurüdiké királyné is öngyilkos leszfia halála miatt.
Kreón megérti: az isteni törvények ellen nem szabad fellépni.
Oidipusz király
Az említett Heten Thébai ellenben szereplő Oidipusz király még Thébai királya.
A várost járvány pusztítja. A király a delphoi jós tanácsát kéri, aki elmondja: a vész oka, hogy az előző király, Laiosz gyilkosa büntetlen.
Oidipusz maga kezdi felkutatni a gyilkos kilétét. Egyedül Téresziasz jós tudja a választ, de ő fél elmondani az igazságot a királynak, aki ezt tévesen úgy értelmezi hogy Téresziasz a gyilkos. Ekkor a jós elárulja: maga a király a gyilkos. Oidipusz nem hisz neki, sőt meggyanúsítja: Téresziasz együtt Iokaszté királynő bátyjával, Kreónnal állnak a gyilkosság mögött.
A királynő megnyugtatja férjét: sok esetben a jósok tévednek, lám hiába jósolták meg Laiosz meggyilkolását fia által, ez nem következett be.
Amikor Oidipusz kérdezősködni kezd Laiosz halálának körülményeiről, lassan rádöbben: ő volt a gyilkosa.
Közben hírek jönnek Korinthoszból, hogy meghalt Polübosz király, akit Oidipusz apjának hisz. De a korinthoszi futár azzal nyugtatja meg Oidipuszt, ő csak fogadott fia volt a korinthoszi királyi családnak, annak idején ő találta meg az erdőben a csecsemő Oidipuszt, akit aztán örökbe fogadott a korinthoszi királyi pár.
Iokaszté is megérti: a férje a fia. Annak idején ő tettette ki csecsemő fiát az erdőbe. (Így akarták elkerülni az apagyilkosság jóslat valóraváltását.) Öngyilkos lesz ezért.
Oidipusz is ráébred: megölte apját, s feleségül vette saját anyját. Kétségbeesésében megvakítja saját magát.
Átveszi a hatalmat Kreón mint Oidipusz és Iokaszté gyermeinek gyámja.
Élektra
Aiszkhülosz Oresztész-trilógiájához kapcsolódó történet, a történet tulajdonképpen azonos az Áldozatvivőkével.
Oresztész megérkezik Mükénébe (itt Mükénébe, nem az egyébként közeli Argoszba, ahogy Aiszkhülosz művében) Püladésszel, hogy Apollón parancsa alapján bosszút álljon apja, Agamemnón meggyilkolása miatt. A terv szerint Oresztész magát idegen hírnöknek kiadva anyjának, Klütaimnesztrának és férjének, Aigiszthosznak saját halálhírét fogja közölni, majd megöli őket.
Élektra, Oresztész testvére, búslakodik, miért nincs még megbosszulva apja. Élektra panaszkodik testvérére, Khrüszothemiszre is, aki anyja megbizásából áldozati adományokat visz Agamemnón sírjára, ugyanis Klütaimnésztrának rossz álmai vannak előző férjének megölése miatt.
Klütaimnésztra megkapja Oresztész halálának hamis hírét, örömében meghívja a palotába a hírvivőt, aki az álruhás Oresztész.
Khrüszothemisz elmeséli Élektrának, Oresztész hazatért, de nem hisz neki, ehelyett arra akarja rávenni testvérét, segítsen neki meggyilkolni Aigiszthoszt. de Khrüszothemisz nemet mond.
Oresztész felfedi magát Élektra előtt. Majd elindul megvalósítani tervét. Élektra a palotaa előtt állva halja anyja halálát. Megjelenik Aigiszthosz is, aki rádöbben, feleségét megölték, majd felismeri Oresztészt, s felkészül saját halálára, amit ugyanazon a helyen hajt végre Oresztész, ahol annak idején apja lett meggyilkolva.
Philoktétész
Philoktetész 9 éve Lemnoszon van, sebesülése miatt hagyta itt őt a görög sereg.
De kiderült, a jóslat szerint Héraklész nyila nélkül nem lehet bevenni Tróját, az pedig Philoktetésznél van.
A görög sereg Odüsszeuzst küldi el Lemnoszra, aki Akhilles fiával, Neoptolemosszal megy el Philoktetészhez. A terv: Neoptolemosz mondja azt,. az Atreusz-család részéről igazságtalanság érte, ezzel nyerje meg Philoktetészt, aki gyűlöli az Atreusz-családot, majd a megfelelő pillanatban vegye el az íjat tőle..
Philoktetész elhisz mindent, s kéri az ifjat, vigye őt is magával haza. Még az íjat is rábízza Neoptolemoszta. Mindenképpen el akarja kerülni a segítségnyújtást a görögöknek, mert haragszik cserben hagyása miatt.
Neoptolemosznak azonban lelkifurdalása támad, hogy becsapja Philoktetészt, így elárulja neki az egész tervet. Neoptolemosz visszaadja az íjat Philoktetésznek, aki ráveszi Neoptolemoszt, vigye őt magával haza.
Végül megjelenik Heraklészz, aki megparancsolja Philoktetésznek, induljon Trójába, segíteni a görög seregnek. Philoktetész szót fogad az isteni parancsnak.
Oidipusz Kolónoszban
Az Oidipusz királyhoz képest évekkel később, Oidipusz Kolónoszban van, lányával Antigonéval. Elűzték Thébaiból fiai, csak lányai maradtak hűek hozzá: Antigoné vele van, Iszméné pedig otthon Thébaiban.
Közben hír jön Thébaiból: a két testvér - Oidipusz fiai - összevesztek, Eteoklész elűzte Polünékészt, aki most fegyveres erővel készül Théba ellen.
A hírhozó elmondja azt is, hogy egy újabb jóslat szerint legyőzhetetlen lesz az ország, melynek földében Oidipusz el lesz temetve, ezért nemsokára meg fog érkezni Kreón, hogy Oidipuszt magával vigye, haljon meg Thébaiban.
Oidipusz azonban átkot mond fiaira, nem hajlandó hazatérni. Így Thészeusz kolónoszi uralkodó oltalmát kéri, aki teljesíti is ezt: amikor Kreón megérkezik fegyvereseivel, nem adja át neki Oidipuszt.
Oidipusz közben mégis fogadja fia Polünékész látogatását, de amikor az apja áldását kéri testvére elleni harcára ezt megtagadja, s megismétli: a két testvér egymást fogja megölni.
Oidipusz érzi halála közeledtét. Végül az istenek elragadják, élve kerül az alvilágba.
Antigoné és Iszméné visszamennek Thébaiba, szeretnék meggátolni fivéreik gyilkos viadalát.
külön cikkben folytatom
Megjegyzések
Megjegyzés küldése