Ógörög művek II.

Euridipész - 19 fennmaradt mű

Alkésztisz

Apollón, hálából segítségéért, megígérte Admétosz, thesszáliai királynak, hogy halála napján nem kell meghalnia, de ehhez találnia kell valakit, aki helyettesíti őt.

Amikor ez a nap eljön, apja, Pherész nem vállalja a helyettesítést, így felesége, Alkésztisz vállalja ezt, mert nem akarja, hogy gyerekei apa nélkül maradjon, s ő se akar férj nélkül maradni.

Apollón nem tudja meggyőzni Thanatoszt, a halál istenét, így a helyettesítésre továbbra is szükség van, Alkésztisz tehát elbúcsúzik az élettől, majd meghal férje karjaiban.

A város készül a temetésre, amin megjelenik Pherész is, de Admétosz nem engedi apja tisztelettevését, őt hibáztatja felesége halála miatt. Vita alakul ki apa és fia között.

Megjelenik Héraklész, aki nem tud az előbbi eseményekről, így vígan mulatozik a királyi palotában. Amikor emiatt rosszallással találkozik, rájön, mi történt. Megígéri, Alkésztiszt visszahozza a halottak birodalmából.

Nemsokára Héraklész megjelenik Admétosznál egy lefátyolozott nővel, akit a király új feleségeként mutat be. A király először ellenkezik, de hamarosan rájött, ez Alkésztisz. Alkésztisz három napig még néma, ennyi az idő, míg elmúlik rajta a halál hatalma.

Médéa

Tíz év házasság után Iaszón elhagyja feleségét, Médéát, s új házasságot köt Kreón király lányával, Kreuszával.

Kreón félve Médéa bosszújától, elűzi őt a városból, de Médéa látszólag elfogadva sorsát 1 nap halasztást kér a királytól. Ez idő alatt méreggel átitatott koronát és ruhát ajándékoz riválisának, aki ezektől azonnal meg is hal szörnyű fájdalmak közepette.

Iaszón bosszút akar állni volt feleségén, de késő: Médéa immár meggyilkolta saját gyermekeit is.

Médéa elmenekül Héliosz szekerén, magával víve a gyerekek holttestét.

Héraklidák

Héraklész fiai, Iolaosz és Alkméné vezetésével Athénba menekülnek, mivel Eurüsztheusz, argoliszi király száműzte őket. Démophoón, athéni királytól menedéket kapnak.

Eurüstheusz háborúval fenyegetőzik, ha Démophoón nem adja ki a szökevényeket. Démophoón azonban tudja, biztos a győzelme Argolisz ellen, ha feláldozza Héraklész lányát, Makariát vagy más vele azonos rangú fiatal nőt.

Makaria önként vállalja ezt, úgy hiszi, ez jobb, mint rabszolgának lenni, ha városát legyőzik. Ez meg is történik.

Hülosz, Héraklész fia, készül kiállni párbajban Eurüsztheusz ellen, aki azonban nem vállalja a harcot. Helyette az idős Iolaosz ellen áll ki, aki azonban csodás módon megfiatalodik, így elfogja Eurüsztheuszt.

A foglyot Alkméné elé vezetik, aki követeli kivégzését, bár ez ellentétes a város törvényevel. Alkméné akarata győz: kivégzik Eurüsztheuszt, majd eltemetik Athéné temploma mellé, mert a jóslat szerint így meg lesz védve a város a jövőbeli támadásokban Héraklész utódai ellen, ha azok bármikor Athén ellen lépnének fel.

Hippolütosz

Aphrodité meg akarja büntetni Hippolütoszt, Thészeusz athéni király és Ariadné fiát, mert az nem tiszteli őt, egyedül Artemisznak mutat be áldozatot.

Aphrodité szerelmet támaszt Hüppolitosz iránt mostohaanyja, Phaidra szívében, aki nem bírja leküzdeni szenvedélyét, így öngyilkosságon gndolkozik.

Phaidra szolgálója titokban elmondja mindezt Hippolütosznak, emiatt Phaidra be is teljesíti tervét, megmentendő becsületét.

Thészeusz megérkezik, megtalálja felesége holttestét, kezében búcsúlevéllel, mely leírja: Hippolütosz szerelemmel közeledett felé, ezért ölte meg magát. Thészeusz elhiszi ezt, kéri fia megölését Poszeidóntól, fiát elűzi a városból.

Hamarosan hír érkezik, hogy Poszeidón teljesítette a kérést, majd Artemisz istennő közli Thészeusszal, fia valójában teljesen ártatlan volt.

Andromakhé

Andromakhé - Hektór özvegye - Neoptolemosz, Akhilleusz fia hadizsákmánya lett a háború után, egy fiút szült neki, Molosszoszt. Azonban később Neoptolemosz eltávolította szeretőjét, s Hermionét vette feleségül.

Miközben Neoptolemosz távol van Delphoiban, Hermioné elüldözi Andromakhét, aki fiát elbújtatja Thétisz templomában. Azonban megtudja, Menelaosz, Hermioné apja, megtalálta a gyereket.

Andromakhé egy rabnője elsiet Péleuszhoz, Neoptolemosz nagyapjához, segítséget kérni. De késő: Hermioné és Menelaosz elrabolják Molosszoszt, megfenyegetik Andromakhét, válasszon saját vagy gyereke élete között, amire ő feladja magát. Menelaosz azonban becsapja őt, meg akarja ölni mindkettőjüket, ebben csak Péleusz közbelépése akadályozza meg, aki ellen nem mer ellenkezni Menelaosz. Menelaosz hazamegy Spártába.

Hermioné kétségbe esik, hogy Neoptolemosz bosszút áll rajta, amiatt hogy megpróbálta megölni fiát és annak anyját. Közben megjön Oresztész, Hermioné unokatestvére, akitől segítséget kér Hermioné, aki ezt meg is ígéri, különösen amiatt, hogy korábban menyasszonya volt a nő, sőt tervezi Neoptolemosz megölését is.

Neoptolemoszt megölik Delphoiban, Oresztész sikeresen elterjesztette róla azt a hamis hírt, hogy Neoptolemosz a delphoi templom lerombolása céljából van a városban.

Megjelenik Thetisz nimfa - Akhilleusz anyja -, amki rendekezik unokája tenetéséről, valamint megparancsolja: Andromakhé menjen feleségül Helenoszhoz, Priamosz fiához, s távozzanak Molosszosszal együtt Molossziába, Péleusznak pedig halhatatlanságot ajándékoz.

Hekabé

A Trója elleni görög támadás miatt a királyi család fiát, Polüdóroszt elmenekítik Polümésztór trák király udvarába, a trák király azonban meggyilkolta a herceget amint értesült a trójaiak vereségéről.

A görög hadsereg, velük van Hekabé trójai királynő is mint fogoly, elindul Akhilleusz sírja felé, ahol Odüsszeusz javasolja - Akhilleusz szellemének biztatására -, legyen feláldozva Polüxené, Hekabé lánya. Vita alakul ki, vajon helyes-e ezt végrehajtani. Agamemnón ellenzi, de végül a többség ellenében dönt: az áldozatot végrehajtja Neoptolemosz, Akhilleusz fia.

Hekabét azonban más csapás is éri: megtudja, egyetlen élőnek hitt fia, Polüdórosz is halott. Most értesül ugyanis a trák király árulásáról.

Hekabé kéri Agamemnóntól a trák király megbüntetését, de az nem akar viszályt szövetségesével, viszont megengedi Hekabének, álljon bosszút maga.

Hekabé megöli Polümésztor gyerekeit, őt magát pedig megvakítja. Agamemnónnak kell ítélkeznie az ügyben: Polümésztor ellen dönt, aki vészjósló jövőt jósol: Agamemnón hamarosan meg lesz ölve otthon Argoszban felesége által, ugyanez vár Hekabé lányára, Kasszandrára is, maga Hekabé pedig kutyává fog változni.

A könyörgők

Eleusziszban Aithrához, Thészeusz anyjához fordul egy csoport nő, a Thébai ellen támadt argoszi hadsereg vezéreinek anyjai, amiatt, hogy Thébai nem engedi az elesettek tisztes eltemetését. A nők kérése: Thészeusz legyen közvetítő, hogy vagy Thébai változtasson döntésén, vagy, erőszakkal szerezze vissza nekik a holttesteket.

Aithra hívja fiát, aki meghallgatja a könyörgő nők és Adrastosz argoszi király kérését, eleinte elutasítja a segítséget arra hivatkozva, hogy minden az argosziak hibája, de végül megígéri, a végső döntést az athéni népgyűlés elé terjeszti.

Athén a segítség mellett dönt, így hadsereg indul Thébai ellen, melynek királya, Kreón elutasítja a kérést. A harcban azonban győznek az athéniek, akik győzelmükért semmit se kérnek a legyőzöttektől, csak az argosziak holttestét.

Adrasztosz meg is hozza a holttesteket. Közös máglyán égetik el a holttesteket, kivéve az egyik hadvezér, Kapaneusz testét, akit villám csapott meg, őt külön máglyán tenetik.

Euadné, Kapaneusz özvegye, bánatában a máglyába veti magát.

Athéné istennő megesketi Adrasztoszt, Argosz sose támad Athén ellen a jövőben. Közben az eltemetett vezetők fiai megesküsznek, amint elérik a nagykorúságot, megtámadják Thébait. epigonok név alatt.

Az őrjöngő Héraklész

Kihasználva a thébai uralkodó dinasztia belviszályát, Lükosz átveszi a hatalmat, miután megdönti Kreónt. Ezután ki akarja irtani Héraklész családtagjait, akik a menedéket adó templomba menekülnek. Lükosz felgyújtani készül a templomot, de Megara - Hlraklész felesége - felajánlja Lükosznak, tűzhalál helyett ő maga öli meg gyerekeit, majd öngyilkos lesz.

Ezután azonban megjelenik Héraklész, aki visszaállítja a rendet. Héra istennő azonban Lüsszát, az őrületet okozó fúriát küld Héraklészre, aki ebben az állapotában megöli saját feleségét és gyermekeit. Athéné beavatkozik, hogy Héraklész ne ölje meg mostohaapját, Amphitrüónt is.

Amint Héraklész visszanyeri értelmét, s szembesül tetteivel, öngyilkos készül lenni. Thészeusz azonban réveszi őt, hagyjon fel tervével.

Amphitrüón eltemeti Héraklész feleségét és gyermekeit.

Ión

Apollón elcsábította Kreuszát, athéni hercegnőt, aki a megszületett gyereket, Iónt az Akropolisznál hagyta, majd panaszkodott az őt ért igazságtalanság miatt, hogy egy isten teherbe ejtette őt, majd elhagyta.

Hermész a fiút Delphoibe vitte, majd templomi szolgának nevelte fel.

Kreusza feleségül ment ezután Xuthoszhoz. A házaspárnak nem született gyereke, ami miatt Xuthosz tanácsért ment Delphoiba.

A jós azt mondta Xuthosznak, hogy Ión a fia - az első ember a fia, akivel kilépve a szentélyből találkozik, ez pedig Ión. Iónt magával viszi haza, Athénbe. Később Xuthosz megtudja, hogy Ión Kreusza fia, s Athéné felfedi előtte, hogy a gyerek valódi apja pedig Apollón.

Ión Athén királya lesz. Xuthosznak és Kreuszának lesz ezután két saját gyermeke is: Dórosz és Akhaiosz, két görög törzs ősatyjai (dórok és akhájok).

Trójai nők

Poszeidón siratja az elpusztított Tróját. Athéné bosszút akar a görögök ellen, templomának feldúlása miatt.

Hekabé trójai királynő vezetésével megjelenik a trójai nők tömege. Hekabé hamarosan értesül lánya, Kasszandra sorsáról is, akit készülnek feláldozni Akhilleusz sírján, valamint azt is megtudja: Andromakhé - fiának, Hektórnak az özvegye - Neoptolemosz hadizsákmánya lesz, ő maga pedig Odüsszeuszé.

Kasszandra még megjövendöli Agamemnón halálát, majd elvezetik Andromakhét, akinek kisfiát Asztüanaxot pedig halálraa ítélik.

Andromakhé könyörög, legalább temethesse el illő módon gyermekét, de ehelyett elvezetik őt.

Andromakhé megátkozza Helenét is - Menelaosz volt férjét és Parisz özvegyét - , aki azonban kibékíti volt férjét, s azzal védekezik, hogy nem ő a hibás, hanem Priamosz, aki nem ölte meg Pariszt születése után, így beteljesítve a jóslatot Trója pusztulásáról, valamint Aphroditét hibáztatja, aki Parisz döntőbíáskodása alatt őt, Helenét ígérte jutalomként, ami miatt Parisz a gyönyörű nőt választotta szemben Herával és Athénével, aki hódítást ígértek neki.

Meghozzák Asztüanax holttestét, Hekabé eltemeti unokáját, a trójai királyi dinasztia utolsó leszármazottját.

Élektra

Miután Aigiszthosz száműzte Élektrát, s kényszerítette legyen egy szegény paraszt felesége, ő szűz marad: férje a hercegnő iránti tiszteletből nem közeledik felé testileg, egyébként meg Élektra részt vesz a mindennapi paraszti feladatokban.

Megérkezik hozzá Oresztész és Püladész, akik készülnek bosszút állni Agamemnón meggyilkolása miatt.

Amikor a testvérek felismerik egymást, együtt ismét elhatározzák a bosszúállást: tervezik megölni anyjukat, Klütaimnesztrát és annak új férjét, Aigiszthoszt.

Ez meg is történik: megölik először Aigiszthoszt, majd Klütaimnesztrát.

Az anyagyilkosokat üldözőbe veszik a fúriák. Megjelennek segítségükre a dioszkuroszok, megparancsolják Élektrának, menjen feleségül Püladészhez, Oresztészt pedig Athébe küldik, vesse alá magát a népgyűlés ítéletének.

Helené

Az Illiász kezdetének alternatív változata.

Parisz nem Helenét vitte magával Trójába, mert Héra kicserélte Helenét, annak képmását vitte el Parisz, míg a valódi Helené Egyiptomba került.

Tehát a görögök tévedésből háborúztak Trója ellen.

A görög győzelem után Helené várja, mehessen haza, különösen mivel a király Theoklüménosz szerelmi ajánlatával zaklatja őt.

Találkozik Teukrosszal, Telamón aiginiai király fiával, akit apja száműzött. Itt értesül arról, még mindig gyűlöli őt a görög nép, mert hibásnak tartja a háborúért.

Megérkezik a hajótörött Menelaosz is, aki most értesül, Helené itt van valójában. Lassan meggyőződik róla, valóban a feleségét látja.

Most azonban a házaspár attól fél, Theoklüménosz értesül találkozásukról, így becsapják őt: Helené azt mondja Theoklüménosznak, Menalaosz meghalt, ezért szeretne a part mentén kikötött hajón áldozatot bemutatni tiszteletére.

Theoklüménosz belegyezik, de hamarosan értesül: görög hajótöröttek ellopták a hajót, Menelaosz és Helené vezetésével.

A megoldást a dioszkuroszok megjelenése hozza, akik Theoklüménosz tudtára hozzák, mindez isteni akarat volt, így haragja elmúlik.

Föníciai nők

Iokaszté anélkül, hogy tudná, feleségül ment saját fiához, Oidipuszhoz, s 4 gyereket szűlt neki: Eteoklészt, Polünékészt, Iszménét, Antigonét. Amikor megtudta mit tett, megvakította magát.

Most új csapás érte őt: két fia képtelen megegyezni egymással, Iokaszté próbálkozik békéltetésükkel, sikertelenül, mert Eteoklész, a hatalmon lévő király nem akar részt adni az uralkodásból testvérének.

Eteoklész maga áll ki testvére ellen, a harc előtt parancsot ad, ha mindketten meghalnának, ne legyen Polünékész eltemetve Thébaiban.

Kreón - Iokaszté bátyja - kérdezi Téresziasz jóstól, hogyan lehetne a várost megvédeni a támadástól, mire azt a választ kapja, ehhez fel kellene áldoznia saját fiát, Menoikeuszt. Kreón elutasítja ezt, de fia önként vállalja az áldozata szerepét.

Így Thébai skeresen győz a támadók ellen. De Eteoklész és Polünékész már megölték egymást párbajuk során. Iokaszté bánatában öngyilkos lesz.

Az új király Kreón lesz, aki száműzi Oidipuszt.

Kreón megtiltja Polünékész eltemetését, ahogy ezt meghagyta az előző király, de Antigné kijelenti, ha nem temetheti el testvérét, megöli Kreón fiát - akit férjének szánt Eteoklész -, vagy száműzetésbe vonul apjával. Bár Oidipusz ezt először ellenzi, végül pontosan ez utóbbi történik: Oidipusz lányával száműzetésbe távozik.

Thébai (újgörögül: Thiva) vasútállomása napjainkban

Oresztész

Oresztész lelkisimeretfurdalást él át anyagyilkossága miatt. Vele van testvére Élektra. Argosz kiközösítette az anyagyilkosokat, hamarosan megszületik az ítélet is ellenük.

A két testvér Menalaoszban és feleségében, Helenében - aki a megölt Klütaimnésztra testvére egyben - reménykedik. Helené segíteni próbál: azt javasolja, Élektra mutasson be engesztelő áldozatot Klütaimnésztra
sírján. Végül az áldozatot Helené lánya, Hermioné mutatja be.

Megjön Menelaosz, meghallgatja Oresztészt. Tündareosz - Klütaimnésztra apja - azonban megfenyegeti Menelaoszt, őt is megátkozza, ha segít Oresztésznek. Menalosz megmondja Oresztésznek, nincs hatalma az argoszi népítélet felett.

Megjön Püladész, Oresztész barátja is, aki a gyilkosság után haza menekült, de nem kapott befogadást. Most segíteni akar mint Oresztész ügyvédje a népgyűlés előtt.

Mindez azonban sikertelen: a népgyűlés halálra ítéli Oresztészt és Élektrát. Püladész javasolja, öljék meg Helenét, bosszúból, hogy férje nem segített. Élektra viszont azt javasolja, rabolják el Hermionét, majd őt túszként használva, meneküljenek el. Megjelenik Menelaosz, akit Oresztész és Püladész megfenyeget Hermioné megölésével.

Végül megjelenik Apollón isten, aki kibékíti a feleket. Püladész és Élektra, valamint Orestész és Hermioné megházasodnak.

Iphigenéa Auliszban

Annak története, hogyan zajlik Iphigenéa feláldozása. A feláldozás oka: Agamemnónnak megüzenik az istenek, nem lesz addig sikeres a görög sereg Trójában, míg fel nem áldozza saját lányát.

Agamemnón azonban habozik megtenni a lépést, feleségénél tartja a lányt. Az erre utasító kevelet azonban megszerzi Menelaosz - Agamemnón testvére -, vita támad a két testvér között. Azonban a vita tárgytalan, mert időközben megérkezik Agamemnón felesége, Klütaimnésztra lányával Iphigenéával.

Már nem lehet az emberáldozatot meggátolni, az egész görög sereg követeli ezt. Agamemnón azonban eltitkolja a tervet felesége előtt, majd megpróbál még egyszer kibújni a szörnyű feladat alól.

Amikor Klütaimnésztra megtudja mi készül, megkéri Akhilleuszt, Iphigenéa vőlegényét, segítsen megmenteni a lányt, Akhilleusz hajlandó erre, de az egész sereg ellene fordul.

A helyzetet Iphigenéa oldja fel: önként vállalja az áldozati szerepet.

Az áldozat után kiderül: az áldozati oltáron egy szarvas fekszik, tehát az istenek megmentették Iphigenéa életét, az istenek birodalmába víve őt.

A görög sereg immár folytathatja a háborút Trója ellen.

Iphigenéa Tauriszban

Iphigenéa életét megmentették az istenek, de nem az istenek birodalmába víve őt, ahogy ezt családja hitte, hanem Tauriszba, ahol Artemisz papnője lett.

Egyik feladata az Artemisznek feláldozandók felkészítése a halálra. Azt álmodja egy nap, hogy testvére Oresztész meghalt, de másnap megjelenik nála Oresztész, aki azért jött, hogy ellopja a tauriszi Artemisz-szentképet. Próbálkozása alatt elfogják Oresztést és barátját, Püladészt, készülnek őket feláldozni.

Iphigenéa úgy akarja megmenteni testvére életét, hogy levelet bíz rá, hogy azt vigye haza Argoszba. Oresztész azonban átadja a levélvivői szerepet barátjának, aki azonban nem akarja vállalni, ragaszkodik, hogy Oresztész meneküljön meg.

Megszületik az új terv: mind a hárman elmenekülnek, magukkal víve az Artemisz-szentképet is. Menekülés közben találkoznak a tauriszi királlyal, akit Iphigenéa becsap. A király azonban hamarosan rádöbben erre, s a menekülők üldözésébe kezd. Ekor Athéné istennő megparancsolja a királynak, ne folytassa az üldözést.

Bacchánsnők

Thébai nem hajlandó elismerni Dionüszosz isteni mivoltát, aki büntetésből őrületet küld a város nőire.

Pentheus király bosszút akar állni a zürzavar miatt, készül elfogni és megölni a Dionüszosz-kultusz főpapját, akiről azonban nem tudja, hogy az maga az emberi testet öltött Dionüszosz.

Pentheusz nem hallgat Kadmosz és Türesziasz tanácsára, elfogja Dionüszoszt. A királyi palota összeomlik, Dionüszosz kiszabadul, s ismét hívei élén van.

Pentheusz ekkor hadsereget toboroz a kultusz hívei ellen. Ő maga pedig álruhában kémkedni indul, de a bacchánsnők felfedezik és megölik őt, saját anyja Agaué öli meg őt.

A város most már kénytelen elismerni, hogy Dionüszosz valóban isten. Agauét és testvéreit száműzik a városból.

Küklopsz

A szatírok tudomást szereznek, hogy kalózok elrabolták Dionüszoszt, ezért Szélénosz vezetése alatt elkezdik őt keresni. Azonban a vihar Szicília partjai felé sodorja őket, ahol Polüphémosz küklopsz rabságába kerültek.

Hamarosan kiköt ugyanott Odüsszeusz is. Odüsszeusz siet távozni, mielőtt meglátná őt is a küklopsz, de előtte élelmiszereket kér Szélénosztól borért cserébe. Azonban megjelenik közben a küklopsz, aki észreveszi Odüsszeusz csapatát, mellettük az élelemmel. Azt hiszi, rablók, így készül őket egyenként megenni.

Odüsszeusz tervet eszel ki: úgy próbál megmenekülni, hogy leitatja a küklopszot, majd kiszúrja szemét. A szatírok is részt akarnak venni ebben.

A küklopsz már részeg, megkérdezi Odüsszeuszt mi a neve, a válasz "Senki". Hamarosan elalszik Polüphémosz, a szatírok azonban megijednek, így Odüsszeusz egyedül vakítja meg őt.

A vak Polüphémosz előjön, Odüsszeusz megmondja neki valódi nevét, mire a küklopsz rájön, egy régi jóslat teljesült be, mely szerint Odüsszeusz fogja őt megvakítani.

Odüsszeusz, Szélénosz és többi szatír távoznak hajóval, folytatják Dionüszosz kutatását.

Rhészosz

A trójai háborúban alatt egy őr felébreszti Hektórt, mert tüzet látott az akháj táborban. Hektór harcra akarja emelni csapatát, de Ainéasz azt javasolja, inkább küldjenek kémet, aki kivizsgálja mi is a helyzet.

Dolón vállalta a kémkedést, jutalomként Akhileusz lovait kéri a hábotú megnyerése után. Farkasbőr álruhában készül menni teljesíteni küldetését.

Rhészosz, trákiai király megérkezik szövetségesként a trójai táborba. Azt mondja azért késett, mert harcban állt a szkítákkal.

Közben Diomédész és Odüsszeusz megjelennek a trójai táborban, megölik Dolónt, majd készülnek megölni Hektórt is. Azonban Athéné megállítja őket, s megparancsolja, Hektór helyett Rhészoszt öoljék meg.

Rhészosz emberei azt hiszik, királyuk megölése Hektór műve.

Hektór az őrszemeket vádolja. Elmondja, soha nem bánna így egy szövetségesével, majd rámutat, hogy Odüsszeusz lehet a gyilkos.

Rhészosz anyja, aki az egyik múzsa, megnevezi a gyilkosokat: Odüsszeuszt, Diomédészt, s Athénét. Majd szól: Perszephoné nem engedi, hogy fia lelke az alvilágba kerüljön, hanem halhatatlanként visszatér az életbe, majd egy barlangban fog élni.