Bolgár kitörés

A magyar kitörés napjának bolgár verziója a Lukov-menet.

Mivel katonai ellenállás nem létezett Bulgáriában, az esemény alapja nem egy katonai esemény, mint Magyarországon. Bulgária ugyanis egyszer se kell, hogy harcoljon a két tábor valamelyike ellen saját területén.

A magyarázat. 1941. március 1-től Bulgária a tengelyhatalmak része hivatalosan, s április 19-én be is lép a háborúba, behatolnak a bolgár csapatok Jugoszlávia területére, majd másnap Görögország területére is. Egészen 1944. augusztus 26-ig Bulgária eleget tesz szövetségesi kötelezettségeinek a németek fele, 2 kivétellel: megtagadja a bolgár állampolgárságú zsidók átadását, s nem küld csapatokat a Szovjetúnió ellen.

1944. augusztus 26-án a bolgár kormány kinyilvánítja, hogy kilép a háborúból, s ezentúl az ország semleges lesz. Mivel ez nem ér el hatást (se a németek, se a szövetségesek nem veszik ezt komolyan), szeptember 2-án a bolgár kormány immár hadat üzen Németországnak. Mivel a Bulgáriában lévő német csapatok eleve visszavonulóban vannak, nem zajlanak harci cselekmények. S amikor 3 nappal később a Szovjetúnió hadat üzen Bulgáriának - éppen arra hivatkozva, hogy a bolgár csapatok nem harcolnak ténylegesen a németek ellen -, akkor se történik harc. Amikor 8-án a szovjet csapatok átlépik a bolgár határt, a bolgár kormány ugyanis utasítást ad a bolgár haderőnek, ne fejtsen ki ellenállást a szovjetekkel szemben, másnap pedig, szeptember 9-én eleve a kommunisták és szövetségeseik veszik át a hatalmat Bulgáriában.

Azaz Bulgária területén nem folynak harcok, se amikor Bulgária a tengelyhatalmak szövetséges, se amikor a szövetsége hatalmaké. Szóval nincs honnan "kitörni".

Ahhoz, hogy érteni lehessen a következőket, pár szó Bulgáriáról Hitler idejében. 1934-1944 között Bulgáriában nyíltan diktatúra van, a diktátor pedig maga a cár 1943-ben bekövetkezett haláláig. 1934-ben a cár vezetésével puccs zajlik le a kormány és a parlament ellen, az összes pártot betiltják, 1938-ig egyáltalán nincs parlament, majd azután csak pártonkívüliek vehetnek részt a választásokon, a parlament alig több mint a cár tanácsadó testülete.

Azaz minden ellenzékiség be van tiltva, mind a németellenes, mind a németszimpatizáns. A cár amolyan németpárti, de óvatos politikát folytat, híres jelmondata "mindig a németekkel, sose az oroszok ellen", ami eléggé nehezen volt kivitelezhető, leszámítva az 1939-1941 közti német-orosz barátság rövid időszakát.

A Lukov-menet a nevét Hriszto Lukov bolgár katonáról, politikusról kapta. Lukov hivatásos katonatiszt, a cár az 1934-es puccs után kinevezi hadügyminiszternek, 1938-ban azonban kénytelen lemondani, ezzel együtt nyugállományba helyezik, mert kritizálta a cár külpolitikáját: Lukov szeretett volna aktívabban németpárti bolgár külpolitikát.

A kormányból való eltávolítása után Lukov egy németpárti pártszerűséget hozott létre (hivatalosan pártot nem lehetett alapítani, a pártok be voltak tiltva), pontosabban egy már létező szervezet vezetője lesz. Ez a hétköznapi nyelven Legionárisok nevű ifjúsági, Hitler- és Mussolini-párti szervezet (hivatalos nevén: Bolgár Nemzeti Legionáriusok Szövetsége). Bár 1939-ben a hatóságok betiltják ezt a szervezetet is, az illegalitásban továbbra is működik, egyfajta ellenlábassá növi ki magát a szintén illegalitásban működő kommunista mozgalommal szemben.

Végül kommunista partizánok meggilkolják Lukov tábornokat 1943. február 13-án. Lukov hívei szerint a kommunisták akciójáról a cár titkosszolgálata előre tudott, de direkt nem akadályozták meg a merényletet.

A rendszerváltozás után megalakult a magét Bolgár Nemzeti Legionáriusok Szövetsége utódjának nevező Bolgár Nemzeti Szövetség - a szervezet magát nacionalista, antiliberális, antikapitalista, antimarxista, vallásilag semleges, zöld, anticionista pártként határozza meg, az antiszemitizmust viszont elutasítják, azt mondják, Lukov tábornok is ellenezte a náci végső megoldást. Tény: az antiszemitizmus nem része történelmileg a bolgár nacionalizmusnak, az ultranacionalizmusnak se, viszont a mai bolgár ultranacionalistáknál nyugati importként megvan az antiszemitizmus is már, legalábbis részben, bár ma se központi tényező. Indulni szoktak minden választáson, sikertelenül, viszont egyes ügyekben együttműködnek parlamentáris nacionalista pártokkal, elsősorban a VMRO-val. A tagság jellemzően fiatalokból áll, előszeretettel szereznek híveket fitnessztermekben, emiatt az eseményeken a jellemző résztvevő az izmos, sportos kamasz fiú és huszonéves férfi. (Honlapjuk.)

A lényeg: minden február 13-án fáklyás menetet tartanak, jellemzően párszáz résztvevővel. Ez a Lukov-menet. S ugyanolyan ellenkampány zajlik ellene, mintha ez valamiféle jelentős tömegesemény lenne. Ebben közös vonása a budapesti kitörés napi hisztivel.

tavalyi menet