Őszinték

A téma alapját egyszer már felvetettem.

Érettségtől függ kinek mikor következik be a gyereki őszinteség felülírása. Aki korábban érik, pl. a lányok, az hamarabb hagyja abba az őszinteséget.

Aki meg hosszabb ideig gyerekes, az későbbig őszinte.

Persze csak egészséges embereknél.

Az autizmus egyik mellékhatása a kényszeres őszinteség. Itt nyilván ez nem érettség hiánya, hanem a társadalmi szokások figyelembe nem vétele. A kemény autista eleve nem is ismeri meg őket, mert annyira be van zárva saját világába, hogy abból ki se lát, az enyhe autista meg kilát ugyan a világba probléma nélkül, de annak egyes nem racionális elemeit nem értit, s amikor pedig belátja azokat, akkor sem tudja biztosan mikor illik hazudni, mikor nem.

Normál egészséges ember megtanulja az éréssel együtt mikor kell hazudni. Mert igenis kell hazudni, aki mást állít, az hazudik.

Az enyhe fokú autistának nehéz megértenie, miért jó hazudni, amikor ennek semmi tétje, s eleve mindenki tudja, hogy hazugság az adott mondat. Ezért sokszor el is vétik a helyzetet, akkor is őszinték, amikor nem lenne szabad.