A guruság népszerű

Az oktatásra való vágy mindenklben megvan, talán csak a legmarginalizáltabb, leglumpenebb réteget leszámítva.

A modernitás, különösen annak technológiailag fejlett része viszont nem tűri meg a lassú fokozatosságot, hanem minden azonnal és gyorsan akar, ráadásul teljeskörűen.

Ezt az igényt ki lehet elégíteni azonban jó és rossz módon is.

A jó mód az ismeretterjesztő előadás. Ez érthető nyelvezeten elmagyarázza bonyolultabb dolgok alapjait. Hasznos, mert egyrészt keretet ad, másrészt fel tudja kelteni a mélyebb érdeklődést. Direkt nem politikai példát fogok adni, mert ez nem politikai cikk, szóval pl. jó magyar példa az ELTE Atomcsill sorozata, mely laikusoknak magyaráz fizikáról, csillagászatról, kozmológiáról.

Sajnos azonban a rossz mód a gyakoribb. Ennek menete az, hogy megjelenik a színpadon a mindentudó guru, aki elmondja, mindent sikeresen áttanulmányozott (esetleg - ez a rosszabb eset - transzcedentális forrásból jön mindentudása), s magtalálta az igazságot. Aztán elmondja az "igazságot". Egyetlen feladatunk ezután szó szerint megjegyezni azt. Majd jobb esetben csak utánozni kell a mestert, rosszabb esetben meg kell vásárolni nélkülözhetetlen kellékeket tőle. Magyar példa is van, de inkább egy sokkal jellemzőbb nemzetközit mondok: gaia.com, ahol egyenesen egymással konkurráló mindentudók anyagait követhetjük.

Én az ilyesmiken rögögni szoktam. Miféle ismeretterjesztés az, mely egyrészt mlm-piramisjátékra hasonlít, másrészt valami bizarr vallási szektára? Az ilyesmire felülről nézünk le.