Lumpenforradalom

Az, hogy rombolnak semmi különös, minden nagy tüntetéshullám, felkelés, forradalom mellékes eleme. Hibát követnek el azok, akik erre összpontosítanak. Mármint az éppen zajló progresszív-néger lumpenforradalom kapcsán az USA-ban.

Ami a legborzasztóbb az a totalitárius düh, minden ellenvélemény és független szemlélet megsemmisítésének vágya. Csak az egyetlen új igazság maradhat, minden másnak pusztulnia kell.

Lenin kommunistái is mérsékeltebbek voltak ebben annak idején.

Pedig tudhatnák - s erről sokat tudnának mesélni a kommunisták -, hogy az erőszakos múltépítés sose sikeres. A sikeres narratívához persze fontos a múlt felépítése is - a múlt sose valami egzakt, mindig egy adott jelen adott irányú ideológikus építménye -, de a siker itt a lassú, szívós, folyamatos harc.

Annak idején a kommunista eszme is így bukott el. Gyorsan próbálták az új múltat felépíteni, majd mikor nem ment, fel is adták.

Az ugyanis nem siker, ha elnyomjuk a más múltakat, azokat a föld alá kényszerítve, mert aztán előbb-utóbb feltör a föld felszínére az, ami nem lett legyőzve nyílt harcban, hanem csak el lett hallgattatva.

Hála Istennek, ez lesz az mostani "rendőrmentes, szolidáris autonóm zóna" nevű totalitárius kísérlettel. (Nem vicc, így nevezi tényleg a Mérce.)