A ballib keménymag sose változik

Vicces volt követni a lengyel elnökválasztás magyar reakcióit.

A két forduló között magabiztosság.

A második forduló estéjén a mimimális eltérést jelző előrejelzések hallatán örömujjongás, majd belekapaszkodás a külföldi szavazatokba. Arra nem gondolnak, hogy ugyanazek az emberek Magyarországon átkozzák a külföldi szavazatokat.

Aztán jön az eredmény: a liberális jelölt bukik. S tegyük hozzá: ez a lengyel liberális jelölt a magyar ballibantakhoz képest fényévnyivel normálisabb alak.

Csend, majd gyorsan jönnek a magyarázatok:

• csalás volt,
• megvan a "kétharmad" (a valóságban nem a kétharmad van meg, hanem a 100 % egyébként, hiszen a vesztes nem kap semmit),
• miféle választási rendszer ez? (persze ha ők nyertek volna, nem lenne gond),
• az okosak, a fiatalok, a műveltek kevesebben vannak, mint a buták, az öregek, s a bunkók.

A ballib meg sose tanul... a valóság nem izgatja őket.

Ráadásul ezt az embert nehéz támadni. Azzal ugyanis támadni, hogy a hagyományos család híve, keresztény, s homofób nemigen lehet, hiszen ezek Kelet-Európában pozitív értékek. Itt lehetne még oroszpártiságról és antiszemitizmusról hadoválni, de pont egyik se működik: a zsidó feleséggel 25 éve házas és oroszellenes Duda esetében ez vicc lenne.