Pszichopátia?

A nyugati értelmezés jellemzően az, hogy az akarat lehet jó is és rossz is. Az értelem viszont mindig jó, hiszen a rosszakaratú ember is érzi belül, hogy rosszat tett, amikor kiélte rossz akaratát. Ez az értelmezés gyakorlatilag azt jelenti, hogy egyes elmebajos eseteket (pszichopátia) leszámítva mindenki aki rosszat tesz, tudja ezt.

A következmény: az emberek akaratára kell hatni, azaz helyes vágyakat kell adni az embeteknek, s minden megoldódik. A fő keresztény ima, a Miatyánk "legyen meg a te akaratod" része pontosan erről szól.

Csak hát a gyakorlat ezt nem igazolja vissza. Persze, nagy általánosságban egyet lehet érteni a megállapítással, de hozzá kell tenni: az értelem megromolhat és meg is romlik, azaz nem csak az akarat a probléma. S abszurd lenne minden értelmi romlást elmebetegségnek minősíteni.

A keleti értelmezés viszont más: az akarat jó mindig, az értelem viszont lehet jó és rossz is. Nincsenek tehát rosszakaratú emberek, mindenki jót akar, csak egyesek a rosszat tévesen jónak hiszik.

A gond, hogy ez is igaz nagy általánosságban, de számtalan a kivétel. Igenis vannak emberek akik tudatosan rosszat akarnak, bár nyilván az ilyen kevés.

A kétféle hozzáállás kiegészíti egymást. S egyik abszolutizálása se helyes. Nem elég vagy csak az akaratot megjavítani vagy csak az értelmet.

Mindenesetre a kétféle hozzáállás sok mindent megmagyaráz, még a politikát is.

Nem véletlenül nyugati eszme a liberalizmus, mely szerint az emberi szabadság alapvetően jó, hiszen az ember ösztönösen is a jót választja, s ha még rosszat is választ, az is össztársadalmi szinten kompenzálódik: lásd, a sok egyén rossz akarata összegezve jót hoz létre, így a kapzsiság, az önzés is jót eredményez.

A keleti hozzállás pedig választ ad, miért elfogadhatatlan keleten a liberalizmus. Azért mert szakralitás nélkül elvész az iránytű az egyén számára, mellyel képes lemérni, értelme helyesen választ-e. Az ember képes ugyan a jóra, de a rosszra is, így nem lehet emberi megállapodás kétdése, hogy mi a jó, a liberális "szabadság, mely más szabadságát nem sérti" elv értelmezhetetlen.