Törvényszegés

A protestantizmus, s különösen a keresztény fundamentalizmus egyik mániája a törvénytisztelet. A hivatkozás a Biblia (Márk 12:17): "Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené".

Valójában ők csak a császárnak adják a császárét, mintha a mondat második felét észre se vennék.

A hívő ember számára az állami jog mindig csak másodlagos valójában. Ez nem azt jelenti, hogy anarchistának kellene lenni, nem kellene elismerni az államot. De az isteni paranccsal, az emberi lelkiismerettel ütköző emberi jog egyszerűen semmis a hívő számára.

S ezt a legtöbb hívő is mélyen átérzi. Bármit is mond a törvény, az átlagember átérzi, mely szabály megszegése problémás erkölcsileg és mely megszegése nem az. A sebességhatárt mérsékelten átlépő embert, a 2 sör után vezető embert senki se tekinti bűnösnek, s ha az ilyet elkapják, a kisember azt mondja "pechje volt". A veszélyesen vezető embert viszont mindenki elítéli, akkor is, ha történetesen nem történik baleset.