Viszony a saját nőhöz
Alapvetően 2 modell van a férfiakban a saját feleséghez, barátnőhöz.
Az egyik számára a nő ékes dísz, mellyel büszkélkedni kell. A másik számára a nő elzárandó kincs.
Az előbbiek megkövetelik a nőtől, hogy mindig legyen szép, kellemes, s ezt mások is lássák. Íme én ez vagyok, s lám, a nőm milyen szép.
Az utóbbiak azt hiszik, a nő csak akkor legyen szép, ha velük kettesben van, máskor ez felesleges, sőt ez rossz, mert ha a nő nagyon piperkőcködik, azzal csak valaki mást keres, új partnert.
Az előbbiek maguk is késztetik a nőt, ügyeljen magára. Az utóbbiak haragszanak, ha a nőjük színes, érdekes.
A Balkánon az ősi hagyomány, hogy a még nem házas lány legyen nagyon szexis, de amint házas lesz, legyen hirtelen nagyon szerény és szürke. Hiszen már nincs miért szexisnek lennie, mert már szerzett magának férjet. Szerencsére az utóbbi 30-40 évben ez a hagyomány kezd erősen elhalni.
A muszlimok hozzállása érdekes. Náluk a nő alapvető feladata, hogy csillogjon, legyen sminkelve, legyen rendesen öltözve, külseje legyen tökéletes, mindig és mindenhol. De nyilvános helyen legyen rajta fejkendő, ne látszódjanak testének vonalai. Én azt mondom, ez végülis egy koherens hozzáállás.
A nőjüktől szürkeséget megkövetelő férfiakat sose értettem. Ez számomra olyan, mint venni egy profi fényképezőgépet, majd beállítani automatára és csak úgy használni, vagy venni egy drága autót, majd azt 40 km/h sebességgel vezetni állandóan.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése