Halálhörgés Kína kapcsán

A legújabb ballib divat a harc a sárga veszedelem ellen. Ez most már az oroszellenességnél is nagyobb divat, pedig Oroszország és az orosz nép szidása kötelező a ballib szalonokban immár több mint 10 éve. Dehát új ukáz jött New Yorkból, alkalmazkodni kell hozzá.

Kínai egyetem esete. S most a 24.hu műfelháborodik, hogy egy fideszes napilapba cikket írt a kínai nagykövet. A cikk pedig tulajdonképpen leír pár tényet.

Miről is van szó? A liberális mesterv az volt a 90-es években, hogy Oroszország sikeres szétzúzása után a másik ellenséget, Kínát is kikapcsolni a játékból.

Emlékezzünk vissza, Kínát a 70-es években teljes erővel támogatta a nyugat, ellensúlyként a Szovjetúnió ellenében. A Szovjetúnió megszűnése után okafogyott lett, de Kína már túl erős lett akkorra, nem lehetett közvetlenül megtámadni és demokratikusan lebombázni, ahogy ezt a liberális imperializmus szereti csinálni.

Kapóra jött Hongkong, a brit gyarmat. A britek által a XIX. században ellopott terület vissza lett adva melldöngetve Kínának 1997-ben. A terv az volt, Hongkong rákos sejtként az egész Kínát megfertőzi, az országból lassan szófogadó liberális csatlósállamot csinálva.

Csakhát a kínai vezetés – éppen a negatív orosz példából tanulva –ravaszabbnak bizonyult. A nyugati rendből csak annyit engedtek be, amennyi érdekében állt a kínai népnek, semmivel se többet. Így nem Hongkong fertőzte meg Kína többi részét, hanem Kína integrálta sikeresen visszaszerzett városát.

Ez bizony kiverte a biztosítékot a liberális elitben. Amióta tudatosult a kudarc, a cél Hongkong felrobbantása. Így nyugati kémközpontok és kamucivil szervezetek folyamatosan igyekeznek felrobbantani a békés Honkongot: időnként kimegy az utcára párezer drogos és fizetett ellenség tombolni, követelve a város nyugat általi gyarmatosítását. Persze a lakosság 99 %-a nem támogatja ezt soha, így minden próbálkozás kudarcba fullad. Marad hát a dühödt kínaiellenes hecckampány a liberális médiákban.

Szerencsére a nyugat vezérlőszerepének lassan vége, lassan kezd véget érni az 500-éves rémálom. Keletről fúj a friss szél, s lassan elfújja a szivárványos-materialista nyugatot megérdemelt helyére: a történelem szemétdombjára.