BircaHang Média

A későbbi időszak. Folytatás az előző cikk ből. Kihagytam Aurelius Augustinust ( Ágoston t) a korábbi cikkből. Miért? Mert őt úgyis mindenki ismeri, hiszen a nyugati kereszténység máig legfőbb alakja . Akit érdekel a tanítása részleteiben az száz helyen olvashat róla. Meghatározó személyiség mindenképpen, keleten is elfogadják, de messze nem számít ott alapvetőnek a tanításának bizonyos része. Én 2 dologban látok nála nagy problémát: a bűn és a szabad akarat kérdése. A bűnt illetően az áteredő bűn a tanítása, ami máig mind a katolicizmus, mint a protestantizmus, mind a legtöbb keresztény alapú nem keresztény szekta (a mormonizmus érdekes kivételével) tanítása. Az áteredő bűn mint valamiféle örök bűn öröklődik mindenki által, személyesen lesz általa bűnös a megfogant magzat is, s az újszülütt is mentehetetlenül pokolra jut, ha megkeresztelése előtt meghal. Ezzel a tanítással már akkor bajom volt, mielőtt 1997-ben keresztény lettem. Ugyanis inkoherenssé teszi az egész üdvtant. Mennyi...

Kubában a kommunista állam elhatározta az ország részleges demokratizációját. A folyamat kezdete még 12 éve indult, amikor Fidel Castro ideiglenesen átadta a hatalmat öccsének. Ez a folyamat természetesen se nem szovjet, se nem kínai típusú. Kuba eleve sose volt egyértelműen szovjet típusú diktatúra, mindigis ötvözte a szovjet modellt a latin-amerikai katonai diktatúra modelljével, azaz a Párt és a Hadsereg mindig egyformán fontosak voltak, nem mint a szovjet modellben, ahol a haderő egyértelműen a Párt alárendelt szerve volt. További sajátosság Kubában: bár politikailag a hatalom elnyomóbb volt, mint ami bárhol Kelet-Európában megszokott volt (magyar szavakkal: Kubában mindvégig, a 60-as évek közepe óta "Rákosi-rendszer" volt), ez a kulturális szférában és a politikailag nem fontos magánéleti kérdésekben nem érvényesült. Ennek jele volt pl., hogy Kubában teljesen legálisan mutattak be a mozikban olyan filmeket, melyeket még a legengedékenyebb szakaszában is tiltott a Kádár-r...

A IV. és az V. század. Folytatás az előző rész ből. A kappadókiaiak (a mai Törökországban). A 3 testvér: Baszileiosz (Vaszileosz) (329-379) (a magyar egyházi irodalomban: Nagy Vazul),  Grégoriosz (Grigoriosz)  (335-395) (a magyar egyházi irodalomban: Nüsszai Gergely) ,  Makrina (330-379), s barátjuk  Grégoriosz (Grigoriosz)  (329-390) (a magyar egyházi irodalomban: Nazianzi Gergely). Folytatják azt a hagyományt, hogy a racionális tudás segíti a hitet. Viszont nem tartják kielégítőnek a negatív teológiát. Az etikai oldal kiemelése náluk fontos, mint Platón és Szókratész esetében: azaz hiteles élet nélkül nem ér semmit a bölcsesség. A gazdagság elítélése, a szegények megsegítése mint bizonyíték a hitre. Ez megerősítése annak a mozgalomnak, amint a kopt Antóniosz (251-356) - magyar verzióban: Antal - indított el Egyiptomban, gyakorlatilag ez a keresztény szerzetesség . A kappadókiaiak szerint az Egyház egyik oszlopa Athanasziosz (alexandriai pápa 328-373 között) volt, aki a Szentl...

Van a mostani ballib botrányhullámnak egy pozitív mellékhatása. A ballibek rádöbbentek, hogy liberális szólamokkal nem lehet embereket megmozgatni. A liberális szövegek csak a hivatásos tünizőket mozgosítják. Ezért áttértek a baloldali szövegekre. Olyan jelszavakat is olvashattam a napokban, melyek még fél éve is minimum faisztagyanúsnak számítottak, pl. a multik adózzanak úgy, ahogy mindenki más, ne legyenek állami támogatások a külföldi befektetőknek, sőt - tessék megkapaszkodni! - a multik a nyugtiakkal azonos feltételekkel alkalmazzanak embereket Magyarországon. Na most, ez a szöveg az ellenzékből csak a Jobbik és az LMP esetében mondható hitelesnek (az EU-bérúnió végülis a Jobbik egyik fontos választási üzenete volt), a ballibek azonban eddig mindig pont ennek az ellenkezőjét hangoztatták. De mi a pozitívum? Az, hogy erről a szövegről nehéz lesz aztán visszatáncolni a hagyományos ballib gazdaságpolitikai dogmákhoz. Ami, valljuk be, jó dolog, úgy tűnik, a ballib pártokon belülről f...

Először siker 2010 óta az ellenzéknél. Érthető, hogy nem akarják elszalasztani. Természetesen demagógia az egész ügy, de ez nem számít: először voltak képesek sikeresen kommunikálni valamit. Persze vicces rabszolgaságnak nevezni a túlórázást, de ismétlem, ez nem számít a politikai kommunikációban. A kommunikációban siker, az utcán kevésbé . Gyakorlatilag senki se csatlakozik a tüntetésekhez, a Soros Jugend tagságát és pár ballib hivatásos politikust leszámítva. Hogy nagyobb legyen a tömeg, bevetettek külföldi CEU-s hallgatókat is. A dolog kifulladni látszik, a Fidesz egykor Soros kedvecnc szervezete volt, ellenük képtelenség alkalmazni Soros módszereit, mert azokat jobban ismeri a Fidesz-vezérkar, mint a mai tüntetők. A tüntetések a legnagyobb kárt a ballibeknek okozzák, ugyanis marginalizálva lettek ismét. A tüntetésekből egyedül a Momentum húzhat, jó esetben, hasznot, de ők is csak akkor, ha sikeresen átveszik az irányítást Soroséktól. Valószínű: ezzel a Momentum bebiztosította bek...

A téma a legtöbb könyvben erősen nyugatcentrikusan van feldolgozva, ha egyáltalán fel van dolgozva. Sokak szerint a téma ugyanis nem filozófiai, hanem teológiai. (Birtokomban van 4 magyar filozófiatörténeti mű, közülük 1 szentel komoly figyelmet a kérdésnek.) Most kísérletet fogok tenni röviden összefoglalni azt, amit vélek e témáről. Bár valóban a korai keresztény filozófia értelmezhetetlen a teológia nélkül, a kettő közé mégse tehető egyenlőségjel. Igyekezni fogok csak a filozófiai aspektussal foglalkozni most. A különféle vallástörténeti témákról már írtam  ugyanis röviden korábban. A legelső, apostoli időkben a filozófia nem számított értéknek a kereszténység számára. Ennek oka kettős szerintem: a legkorábbi keresztény vezetők és általában a hívek a társadalom legalsó, iskolázatlan rétegéből származtak, egyszerűen nem ismerték elegendő mértékben a filozófiát, a korabeli - elsősorban görög, de római is - filozófia erősen kötődött a pogány vallásokhoz. Ennek jele a Bibliában ...

Amikor ballibek mondják el azt, ami eddig tabunak számított! Na. ez az azért hír. A Slejm nevű Soros-közeli videoblog egyik új adása kivételesen jónak bizonyult. A vörös farok - értsd: kötelező orbánozás - mellett elhangzott több liberális tabu cáfolata is. Lássuk: elhangzott a "populizmus" szó pozitív értelemben, megcáfolva lett az az alapelv, hogy a munka és a tőke viszonya szimpla polgári szerződés, kényszerek a rendszerváltozásokor a szabad piac diadalmenete helyett, nem létezik ideológiai semleges közgazdaságtan, s ezt nem Gulyás mondja, hanem maga a liberális ikon Király Júlia, s a legfontosabb : elhangzott az az eretnek gondolat, mely ma is legjobb esetben hülyeségnek, legrosszabb esetben meg kódolt antiszemitizmusnak számít a fősodrú liberális médiákban: Kelet-Európából, s közte Magyarországról jóval több pénzt visz el a nyugat, mint amennyi az EU-segély. A 90-es években ezt a szöveget csak a MIÉP és a Munkáspárt kisszámú médiáiban lehetett hallani, s amikor lass...