BircaHang Média

Írtam már a közép-ázsiai ex-szovjet térség nemzetépítéséről . Most az attól délebbre és keletebbre fekvő térség pár érdekessége . A térség demográfiailag 3 típusú országra osztható: etnikailag homogén országok, ahol a lakosság 90+ %-a azonos nemzetiségű: Banglades, Dél-Korea, Észak-Korea, Japán, Kambodzsa, Kína, Maldív-szigetek, Mongólia, Tajvan, Vietnám. etnikailag heterogén országok, ahol sokféle etnikum él együtt: Afganisztán, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Pakisztán, Szingapúr, a kettő közötti helyzet - van ugyan domináns etnikum, de a lakosság jelentős része más etnikumhoz tartozik: Bhután, Brunei, Laosz, Malájzia, Mianmar, Nepál, Srí Lanka, Thaiföld. A homogén államokban fel se merül kérdésként a nemzetépítés mikéntje, hiszen a nemzet a szinte teljes lakosságot kiadó többségi etnikum alapján áll, ahogy ez pl. Magyarországon is van. Kína annyiban kivételes , hogy bár a kínai etnikum aránya 92 %, sok kisebbség területileg elhatároltan él, továbbá a kínai nyelv kölcsönösen ne...

Érdemes néha a dolgokat megnézi más szemszögből is. Én pl. ezért olvasok szinte csak ballib médiákat magyar médiafogyasztásomon belül. De ugyanez igaz a történelemre is. A közép-ázsiai népek sokkal jobban ismerik a mi, európai nézetvilágunkat, s meglepődnek , mi mennyire nem ismerjük őket. Pedig hatalmasak a párhuzamok . Nálunk - azaz Európában - az a narratíva , hogy volt a Római Birodalom, melynek nyugati része a késő ókorban megsemmisült, keleti része pedig ezer évvel később, s sose állt újra össze, de máig hat: az idegen népek részben átvették a Római Birodalom kultúráját, de akik nem vették át, azokra is jelentősen hatott. Az eredeti latin és görög népek rendjét átvették a teljesen idegenek is, germánok, szlávok, stb., sőt még az Ázsiából jött volt hódítók is, lásd magyarok, bolgárok. Még az EU alapeszméjében is benne van: ez valamilyen kisebb, csökkentett formában a Birodalom visszaállítása. Közép-Ázsiában a Római Birodalom szerepét Kína játssza. Kína a III. században esett szét,...

A volt szovjet Közép-Ázsia az az 5 mai független állam , mely a Szovjetúnió összeomlása előtt annak része volt mint tagköztársaság: Kazahsztán Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán. A terület mai lakossága kb. 72 millió fő. Az etnikai arányok: 43 % üzbég, 17 % kazah, 12 % tadzsik, 9 % orosz, 7 % kirgiz, 6 % türkmén, és 6 % minden egyéb kisebb nép, melyek közül a tatárok 0,9 %, a karakalpakok 0,8 %, az ukránok 0,7 %, az ujgurok 0,5 %. A mai határok az 1936 -os sztálini szovjet közigazgatási reform maradványai. A Szovjetúnió hivatalos megalakulásakor (1922) az egész régió az orosz köztársaság része volt, kivéve az akkor még független Hivát és Buharát , ez a két államot Oroszország 1873 -ban hódította meg, de nem lettek hivatalosan anektálva, hanem az orosz cár gyámsága alatt álló állami státuszt kaptak. Azonban mindkét államban megtörtént 1920-ban a kommunista hatalomátvétel, majd 1924-ben hivatalosan is a Szovjetúnió része lettek: Buhara fel lett osztva a türkmén és az...