BircaHang Média

A neofita betegség eredete vallási , azt jelenti, a megtért új hívő annyira bizonyítani akarja, hogy ő igaz hívő, hogy mindent túlteljesít, ezzel aztán gyakran nevetségessé téve magát. A modern politikában is megesik ez, különösen ha valaki a politikából akar megélni. Gulyás Balázs fanatikus fideszesből fanatikus ballibbé lett politikai aktivista elemzi a Kötöttfogás múlt heti számában Vidnyánszky egyébként dicséretes tevékenységét. A többi ballib résztvevő természetesen szintén igyekezik Vidnyánszkyt kb. a világ aljának bemutatni, de Balázsunk érzi, nem volt ez elég erős, így kijelenti: Vidnyánszky zsidózott. Hiszen kimondta a "háttérhatalom" szót, ami a legfanatikusabb ballib körökben a "zsidó" szinonímája. A többi résztvevő csitítja Balázst, elmondják, Vidnyánszky nagyon csúnya ember ugyan, de nem zsidózott. Balázs erre megsértődik, durcáskodik, különösen hogy a nyilasból ultraliberálissá lett Pörzse még kiselőadást is tart neki arról, hogy ősi liberális betegsé...

A Sztálin-kori antiszemitizmus egy hatalmas mítosz . Sztálin állama másodikként ismerte el Izraelt, rögtön az USA után. S mindig voltak zsidók a szovjet vezetésben. Az tény, ogy egy rakás Lenin-korabeli zsidó kommunista vezért likvidált Sztálin, csak hát nem az illetők nemzetisége miatt volt ez. Lenin idejében a zsidók a vezetés harmadát tették ki, azaz eleve felülreprezentáltak voltak. (Ennek oka, hogy az oroszországi kommunisták zöme városi értelmiségi volt, s a zsidók is ebben a rétegben voltak a legnagyobb számban.) Sztálin ugyanígy likvidálta a más nemzetiségűeket is, ha azokat veszélyesnek tartotta, s a veszélytelennek tartott, hozzá hű zsidókat meg nem bántotta. A szovjet antiszemitizmus jóval Sztálin halála után jelent meg. S persze akkor se jelentett többet mint karrierbeli diszkriminációt hivatalos szinten. Természetesen népi antiszemitizmus mindig volt - talán ma a leggyengébb ez, de ma is létezik -, de az akkor is volt, amikor tilos volt. Szóval Sztálin sose folytatott anti...