BircaHang Média

Ami a magyar idegenellenességet illeti, két végletes álláspont szokott lenni. A "jobbos" álláspont szerint nem létezik, mert a magyar befogadó nemzet. A "balos" szerint meg a magyar a világ leggonoszabb kirekesztő népe. Az igazság meg éppen középen van. Magyarországon erős az idegenellenesség, ennek vannak pozitív és negatív következményei is, s az egésznek semmi köze a politikai állásponthoz. A "baloldalon" nincs se kevesebb, se több idegenellenes, mint a "jobboldalon". Az idegengyűlöletet elméletleg elutasító ballibek pl. mindig készek az idegengyűlölet befogadására amikor ez érdekeiket szolgálja. A mostani kínaiellenes hisztizés pontosan másolja a 2004-es ballib kampányt az állampolgársági népszavazás kapcsán. 2004-ben a határontúli magyarok akarták sáskamódra lepusztítani az országot, most a kínaiak. Semmi újdonság. Csak akkor Gyurcsány okádott, most meg a nála fokozattal gusztustalanabb KariGeri(nctelen). Miért gusztustalanabb? Mert Gyurcsán...

A ballibek kezdetben abszolút pragmatikusan kezelték az idegellenesség kérdését. Tudták, az átlagmagyar idegenellenes. Ez sok tekintetben egy természetes, önvédelmi reakció. De van negatívuma is, pl.: nehézzé teszi az együttműködést a közös ellenség ellen más népekkel, mindent anyagilag szemlél. A magyarság csúnyán vesztett az idegenellenességgel. A fő veszteség Trianon volt, melynek egyik oka az, hogy a magyar többség Magyarországon nem volt hajlandó kompromisszumra. (Hozzáteszem, nem ez volt Trianon egyetlen oka, sőt nem ez volt a fő oka.) Trianon pedig visszaigazolásként hatott: íme, nem voltunk eléggé idegenellenesek! A ballibek számára az idegenellenes recept megvolt Kádártól, amikor sikeres propagandája hatására a 80-as évek elején minden 10 magyarból átlag 9-et lengyelellenessé tennie, lásd "dolgozzanak inkább a lusta lengyelek". A határontúli magyar kérdés véletlenül jött képbe. Az ezredfordulóig konszenzus volt, hogy altatni kell az egész témát. A konszenzust megtörn...

Az idegengyűlölet létező probléma Magyarországon.