BircaHang Média

Annak idején, a marxizmus totális lebutulása idején az ideológiai vizsgán való átmenet lett a világ legkönnyebb dolga. Csak minden álelemzéshez meg kellett jegyezni, ki a jó és ki a rossz. Ugyanis akkorra - 80-as évek- már nem maradt átmenet, csak olyan maradt, mint a Jehova Tanúi kiadványaiban: ha az Jehovai Tanúi vezető testületével vagy, akkor jó vagy, ha meg bármi módon ellenük - pl. csak 99,9 %-ban értesz egyet velük -, akkor meg rossz. Csoporttársakkal együtt mentem be vizsgázni . Egyszerre 4 ember. Tételt húztunk, leültünk. Egyik társam azt húzta "Angola: MPLA és UNITA", na bajban is volt, mert annyit tudott, hogy Angola az portugál volt Dél-Afrikában. Aztán a társam odasúgott nekem "öreg, az MPLA az a jók vagy a rosszak?", én meg segítettem "a jók". Hálásan megköszönte, majd jelesre vizsgázott. Élvezet volt hallgatni. Hosszan beszélt az angolai nép elnyomásáról a gonosz portugál gyarmatosításáról, a hosszú és keserves küzdelmekről. Majd kitért arra...

Az egyre jobban meghülyülő és ezzel párhuzamosan egyre agresszívabban tomboló Béndek mester kritikát ír Marx ellen. Marxszal persze van baj, csak épp nem az, amiben a szerző kritizálja. Az én bajom Marxszal az, hogy miután helyesen felismerte az elidegenedést , ami a modern társadalom alapvető és elkerülhetetlen baja, arra ment el a megoldásban, hogy minden oka a tulajdon, s emellett még ki is akarta számolni mennyi az, amit elvesznek a nagyurak a kisemberektől. Aztán a megvalósult kommunizmus - Lenin és utódai - bizonyította: nem a tulajdon a lényeg, s nagytőke nélkül is virágzik az elidegenedés. Marx felismerte a problémát, de a rendszeren belül akarta azt megoldani. A liberalizmus fő jelszava - szabadság, egyenlőség, testvériség - jól mutatja a rendszer abszurditását: első helyen van az egyéni szabadság , melynek maximalizálása abszurd önelletmondás, hiszen az egyének szabadsága éppenhogy kizárja egymást, s egy erre épülő társadalom nagyon kevesek által gyakorolt totális elnyomás l...

Az álbalos nem érti , mármint álbalos a szó eredeti értelmében, mert a szó kifacsart magyar értelmében igazi balos, magyarul: ballib. Párhuzamosan az egyik fideszes médiában Trombitás-cikk , ő pedig érti, csak nem bontja ki, nem értem miért. Az alapkérdés: hogyan is van az, hogy az ellentmondást nem tűrő, intoleráns liberalizmus megtűri a baloldalt, sőt a szélsőbaloldalt, de jobbra hermetikusan zár? A felszínes jobbos szabványválasz az, hogy a liberalizmus baloldali, így természetesen tűri a tőle balrább lévő eszméket. Ennek durvább verziója szerint ugyanazok csinálják a marxizmust és a liberalizmust, a népszerű antiszemita elmélet szerint a zsidó tőkés rabol az egyik oldalról, míg a zsidó szakszervezetis meg a másikról, koordináltan. Persze ez marhaság. Nem kell marxistának lenni ahhoz, hogy az ember felismerje: a modernitás kezdete óta a marxizmus volt az első komoly ellenerő a liberalizmussal szemben. Az első olyan eszmeirányzat, mely szisztematikusan tagadta a liberalizmus axiómáit...

A Pesti Srácok cikke Marxról tipikus magyar jobboldali tévedés, ez ihletett meg. Hozzáteszem: 10 éve még egyetértettem volna a cikk szerzőjével. Azóta azonban tovább gondoltam a témát, s álláspontom megváltozott. Marx 3 dolog egyszerre: filozófia, közgazdaságtan, politika. A filozófiája jelentéktelen, s alapvetően téves. A politikája elavult, már akkor az volt, s tévedésekkel teli, Viszont a közgazdaságtana máig a legjobb leírása a kapitalizmusnak. Minden más próbálkozás sokkal több hiányossággal rendelkezik. Ez utóbbi miatt nagy hatású máig Marx életműve. S a legutóbbi világválságok pluszban is igazolják Marx meglátásait. Szóval nem érdemes az egészet egybemosva eldobni. A Fidesz máig szenved attól, hogy részben tartja a liberális-konzervatív hagyományt. Ezért is nem vagyok fideszes.

Alapvetően minden kommunista állam Sztálin utáni propagandájának szerves része volt az a hazug szöveg, hogy "mi mások vagyunk, nem olyan, mint a többi szocialista állam".