BircaHang Média

Folytatás . Mi a pokol ? A pokol és mennyország valójában ugyanaz fizikai értelemben, nem különböznek külsőre semmibem. Az eltérés az adott ember értelmezése. Eckhart kb. azt mondja - most kicsit átértemezve -, hogy ez olyan, mint egy tüzes széndarab, az egyik embert megégeti, mert puszta kézzel nyúl hozzá, a másikat meg melegíti, mert megfelelő eszközzel közeledik felé. Mi az isteni akarat ? A létezés alapvető szabálya, azaz nem valamiféle önkényes, hóbortos nagyúr vágyainak kifejeződése. Aki vét ellen, az meghal, hiszen a létezés megsértésének következménye a nemlétezés. Isten bosszúja ez? Nem az, hanem ez egyenes következmény. Ahogy az erkélyről kiugró ember se azért hal meg, mert a gonosz gravitáció bosszújának az áldozata.

Folytatás . A felebarát szeretetének félrértelmezése gyakori. Utálom Lars von Trier munkásságát, egyetlen filmjét bírtam végignézni, a Dogville - t, ami persze szintén egy iszonyúan rosszul megcsinált "film" - idézőjelben, mert az egész valójában egy színdarab próbája, nem film -, de legalább a mondanivalója értelmes. (Egyébként Trier haverja és elvtársa, Thomas Vinterberg valamivel jobb filmeket készít, de azért azok is messze vannak a remekműségtől). Szóval a Dogville helyére teszi az említett félreértést. A Biblia azt mondja "Szeresd felebarátodat, mint saját magadat!", nem azt, hogy ne szeresd saját magadat, s végképp nem azt, hogy szeresd felebarátodat jobban, mint saját magadat. Ha magad ellen vagy, s követed a Biblia parancsát, akkor mások ellen is kell lenned. Ha nem véded meg magadat, akkor másokat se kell megvédened. A parancsolat szellem azonba nem ez az abszurd következtetés természetesen, hanem az, hogy akarj jót és tégy jót magaddal, s ugyanígy viselk...

Folytatom a gondolatmenetet . A virtuális világban élő lény nem tud kilépni belőle. A teremtés és a teremtő viszonya ugyanaz, mint a mi világunké és egy számítógépes játék virtuális világé. A mi világunk szempontjából nemlétező, kitalált a számítógépes virtualitás. A virtuális világ filozófusa lehet sokféle . Mondhatja, hogy minden tűz, arra utalva, hogy az áramörökök teremtik a világot. Lehet materialista, azt állítva, nincs felsőbb erő - és ez is igaz, hiszen a virtuális világ értelmében valóban nem "létezik" felsőbb erő. De lehet az ellenkező végleten is, lásd Parmenidész, hogy a létezés egy (a külső erő), s minden más látszat. Lehet püthagoriánus is, hogy minden szám, hiszen valóban mindent a nullák és egyesek sorozata hoz létre. Még egy helyén kezelt panteizmus is betekintést képes adni, bár ez jellemzően félrevezető utakra vihet. A legjobban persze nyilván a virtuális Platón írja le a helyzetet: az ideák világa, mely minden kívül áll, de minden belső belőle van, arra ut...

Eckhart mester (1260-1328) kapcsán, Példabeszédei alapján, szabadon. Nincs mit adni annak, akitől kaptuk azt, amit adnánk neki, s akinek úgyis megvan mindene, hogy adott nekünk. Ezért is tévesek a természeti vallások, s az azokból maradt elemek, melyek máig hatnak egyébként keresztény hívőkre is. Téves az az alapgondolat, mely máig általános, hogy anyagira és szellemire osztjuk fel a világot. Ezek szintek csupán, de nem önálló dolgok. Továbbá a szimuláció szintje - legyen bármilyen gazdag is - semmi a szimulátori szinthez képest. Ha Eckhart 700 évvel később született volna, biztosan felhozta volna ezt a példát is. A teremtett világ szimuláció, akkor is, ha gazdagsága mérhetetlen, s semmi ahhoz képest, aki teremtette. A teremtett világ természetesen jó, de ha lelkünk leragad benne - márpedig lelkünk az, mely kapcsolódó pont a teremtett és a teremtetlen között -, akkor sose érjük el az igazi célt. S nem, nem valamiféle manicheista világelutasítás ez, hiszen a világ jó és szükséges, de h...

Eckhart mester (1260-1328) műve. A nyugati miszticizmus egyik legnagyobb képviselője. Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyország. Mit jelent ez? Szegénység kétféle van: külső, mely dicséretes, ha valaki Jézus iránti szeretetből vállalja, belső, erről van szó az idézetben. Ki az igazán szegény ember: aki nem akar semmit, aki nem is tud semmit, akinek nincs is semmije. Aki nem akar semmit, az nem csupán úgy él, hogy soha semmiben sem teljesíti be saját akaratát, s törekszik Isten akaratának teljesítésére. Hiszen míg az az ember akarata, hogy Isten akarata legyen, addig megvan benne az akarat, azaz nem semmit akar. Az igazi szegénység az, ha annyira nincs akarata az embernek, mintha nem is létezne, azaz se nem akar, se nem vágyik. Ez a nemlétezés állapota olyan volt, amiben önmagunk megismerői voltunk az igazság gyönyörűségében. Akkor Istentől és mindentől szabadon léteztünk. Megteremtésünkkel már lett Istenünk, s maga Isten se volt ebben az értelemben Isten akkor, sokkal inkább...