BircaHang Média

Afrika sajátossága, hogy a legtöbb ország esetében még csak közös nyelv se létezik az adott országban, s a hivatalos államnyelv nem anyanyelve a lakosság zömének, sőt a lakosok nagy része nem is beszéli. Ez egy hatalmas térség: összlakossága 350 millió fő. S a világ 10 leggyorsabb természetes népessegnövekedésű országa közül 4 itt található! A legszerényebb növekedést felmutató Zöld-foki-szk. népességnövekése is +1,4 %/év (a magyar adat -0,4). Jelenleg Nyugat-Afrika lakossága Európa lakosságának kb. 45 %-a, de az előrejelzések szerint 2100-ben már a 210 %-a lesz. Íme a térség vázlatos térképe (az arab országokat Észak-Afrikához számítom, ezért nem színeztem be Mauritániát, melyet egyes források szintén Nyugat-Afrikához sorolnak): piros - volt brit gyarmat, zöld - volt francia gyarmat, sárga - volt portugál gyarmat, szürke - speciális eset (Libéria) A térség minden országára igaz : a hivatalos nyelv a volt gyarmattartó nyelve, azaz angol, francia, vagy portugál. ( Libéria esetében az an...

Nyelvi gyarmatosítás Afrikában - érdekes téma. Leszámítva arab Afrikát - ami egy egészen más világ - a kép az, hogy az európai gyarmatosítók nyelve idegen nyelvként maradt meg, kényszerből, mert az afrikai országok túlnyomó többsége multietnikus, erős túlsúlyban lévő helyi nyelv nélkül. Az alábbi térképen sárga színben azok az országok, ahol a volt gyarmatosító nyelve ma a lakosság minimális - 10 % alatt - részének anyanyelve. Elsősorban egyes nagyvárosokban fordul elő, hogy egyes helyi lakosok átvették a gyarmati nyelvet, az az anyanyelvük lett. Zölddel ahol az arány 10-20 % közötti. Példa erre Nigéria, ahol a tengerparti részén sokan angol vagy angol alapú kreol anyanyelvűek, ennek oka, hogy nagyobb kapcsolat volt a gyarmatosítókkal. A portugál gyarmatok esete is ilyen, a portugálok kifejezetten asszimilálni akartak, s ez részben sikeres is volt, így minden volt portugál gyarmaton van jelentős portugál anyanyelvű lakosság. Pirossal azok az országok, ahol 20 % feletti a lakosság: Sey...

A Niger folyó hosszabb a leghosszabb európai folyónál, de Afrikában csak a harmadik leghosszabb. a Niger folyó A világ 10 leghosszabb folyójának listájára se fért fel, szóval érdekessége nem a hossza. Hanem menete és más egyéb sajátosságai. A legszokatlanabb: a tengertől 250 km-re van a forrása, de mégse a tenger felé halad, hanem az ellenkező irányba. Aztán elmegy északkeletre, egészen a Szahara déli határáig, majd onnan visszafordul délre, itt csökken a hozama (ami szintén abszolút szokatlan), s végül innen délkelet felé haladva beömlik az Atlanti-óceánba, hatalmas deltát alkotva. S ez a második delta, mert van egy a folyó legészakibb pontjánál is Maliban! a forrás (Google Maps) A szakértők mindezt azzal magyarázzák, eredetileg ez 2 folyó volt, melyek aztán egyesültek . híd a torkolatnál - Nigéria (flickr) a torkolat Nigériában (flickr) A belső deltánál - Maliban - a folyó etnikai határ is. A Niger északi pontjától északra fehérek, berberek laknak többségben, míg délre négerek, ba...