BircaHang Média

Minden kultúrában van valamilyen ünnep, mely a legfontosabb egy ember életében. Magyarországon ez talán a házasság . A házasság számít a legsordöntőbbnek, hagyományosan nagyobb ünnepléssel jár, mint a gyerekszületés, a diplomázás. S a mostani házasodás elleni hullám még csak növeli is a házasság jelentőségét. Indiában a magyarhoz hasonló a helyzet, a házasság mindent visz. A szegény családok évekig gyűjtenek rá, a gazdagok meg egyenesen bollywoodi körülményeket teremtenek. Latin-Amerikában pl. két ilyen fő ünnep van. Ahol az indián kultúra máig hat, ott a halál a fő ünnep. A temetés a legfontosabb esemény, erre maga az is készül, aki meg fog halni. A másik ünnep a lányok 15. születésnapja, hatalmas a jelentősége. Bulgáriában nagyon sajátos, de a legnagyobb ünnep az érettségi bál. Amikor, a II. vh. előtt még kevés embetnek volt érettségije, ez amolyan diplomázásnak számított, amihez képest az esetleges egyetemi diploma már csak kiegészítés. De amikor a kommunizmus alatt az érettségit...

Látszólag hasonló a bolgár területvesztás a magyarhoz, de mélyebben a helyzet egészen más. Ezért is másak a reakciók. Magyarország Trianon előtt az összes magyarlakta területet magában foglalta, egyetlen kivétellel: a Csángóföld Trianon előtt is román volt. Ezzel szemben a Bulgária számára nem Trianon párhuzama, a Neuillyi békeszerződés (1919) hozta a legnagyobb veszteséget, ez csak egy volt a sok veszteség között. Az alábbi térképen a mai határok vannak megjelülve. A narancs, zöld, s sárga szín jelöli azt a területet, melyet a XIX. sz. 70-es éveiben közmegyezéssel bolgárnak lehetett tekinteni. Narnacssárga színnel van jelölve az a terület, melyet az 1878-ös orosz-török ideiglenes békeszerződés a visszállított bolgár állam területének jelölt meg. S sárga az a rész, melyet a Neuillyi békeszerződés vett el. Bulgária veszteségei Tehát a Neuillyi békeszerződés jóval kevesebbet vett el, mint ami korábban , 1878-1919 között már elveszett. A Neuillyi békeszerződés által elvett terület össze...

A magyar kitörés napjának bolgár verziója a Lukov -menet. Mivel katonai ellenállás nem létezett Bulgáriában, az esemény alapja nem egy katonai esemény, mint Magyarországon. Bulgária ugyanis egyszer se kell, hogy harcoljon a két tábor valamelyike ellen saját területén. A magyarázat. 1941. március 1-től Bulgária a tengelyhatalmak része hivatalosan, s április 19-én be is lép a háborúba, behatolnak a bolgár csapatok Jugoszlávia területére, majd másnap Görögország területére is. Egészen 1944. augusztus 26-ig Bulgária eleget tesz szövetségesi kötelezettségeinek a németek fele, 2 kivétellel: megtagadja a bolgár állampolgárságú zsidók átadását, s nem küld csapatokat a Szovjetúnió ellen. 1944. augusztus 26-án a bolgár kormány kinyilvánítja, hogy kilép a háborúból, s ezentúl az ország semleges lesz. Mivel ez nem ér el hatást (se a németek, se a szövetségesek nem veszik ezt komolyan), szeptember 2-án a bolgár kormány immár hadat üzen Németországnak . Mivel a Bulgáriában lévő német csapatok eleve ...

Érdemes ezt összevetni a nemzetiségi térkép pel. Fő térkép, színek: fő térkép piros: ortodox abszolút többség, zöld: muszlim abszolút többség, fehér K betűvel: katolikus többség, fehér: nincs többség. Részletes térkép, színek: részletes térkép ortodox többség: piros: 90 % feletti ortodox többség, narancs: 80-90 %-os ortodox többség, sárga: 70-80 %-os ortodox többség, lila: 60-70 %-os feletti ortodox többség, barna: 50-60 %-os feletti ortodox többség; muszlim többség: sötétzöld: 90 % feletti muszlim többség, világoszöld: 80-90 %-os muszlim többség, kékeszöld: 70-80 %-os muszlim többség, sötétkék: 60-70 %-os feletti muszlim többség, világoskék: 50-60 %-os feletti muszlim többség; katolikus többség: fehér K betűvel; nincs többség: fehér. Pár magyarázat az értelmezéshez. Bulgária északnyugati részén gyakorlatilag nincs számottevő török lakosság, Lom járás az első kelet felé haladva, ahol van 10 %-nyi török. Majd Pleven megye keleti részen jelennek meg a törökök számottevő kisebbségkent. Íg...

A modern genetikai vizsgálatok szerint a bolgárok kb. 40 %-a szláv, 5 % ősbolgár, 55 %-a eredeti őslakosság. Az " ősbolgár " név azért lett kitalálva, hogy meg lehessen különböztetni a mai bolgártól. Látható, a legkisebb elem az ősbolgár, mégis ez a legtöbbeket érdeklő elem, hiszen az ősbolgárok alapították a bolgár államot, sőt nem csak a mai dunai bolgár államot, hanem a másikat is, a Volga mentén, mely egészen a XIII. sz. közepéig létezett, meg az ő nevükből jön a "bolgár" szó. Az ősbolgárok mai Bulgária területére való bejövetelekor (VII. sz. vége) a terület lakossága kisebb részben hellenizált szlávokból és hellenizált őslakosokból, nagyobb részben szlávokból és elszlávosott őslakosokból állt. Az őslakosok nyugaton illírek, keleten trákok voltak, de ezek mint identitások már a szlávok VI. századi benyomulása előtt 300 évvel megszűntek. Az ősbolgárok nyelve a IX. sz. végére teljesen eltűnt Bulgáriában, addigra nyelvileg egységesek lettek a bolgárok, a helyi szlá...

Egy olyan térkép ez, melyet Bulgáriában az átlagember nem szívesen néz. Az ország lakosságának száma az utóbbi 30 év alatt 2 millióval csökkent, s a kitántorgás arányaiban sokkal jobban érinti a bolgár többséget, mint a kisebbségeket. Fő térkép, színek: fő térkép piros: bolgár abszolút többség, narancs: bolgár relatív többség, zöld: török abszolút többség. Részletes térkép, színek: részletes térkép bolgár többség: piros: 90 % feletti bolgár többség, narancs: 80-90 %-os bolgár többség, sárga: 70-80 %-os bolgár többség, lila: 60-70 %-os feletti bolgár többség, barna: 50-60 %-os feletti bolgár többség, fehér: 50 % alatti bolgár többség; török többség: sötétzöld: 90 % feletti török többség, világoszöld: 80-90 %-os török többség, kékeszöld: 70-80 %-os török többség, sötétkék: 60-70 %-os feletti török többség, világoskék: 50-60 %-os feletti török többség.