BircaHang Média

Az idő ismét szalad, a megváltoztathatalan ballib elvek megint változtak, így kénytelenek vagyunk kiadni a Rövid ballib értelmező szótár új, 2021-re optimalizált , immár 5. kiadását. Helyhiány okából ismét csak a legfontosabb szócikkeket közöljük: A Abortusz - alapvető emberi jog, aki ellenzi, az fasiszta Alkalmatlanság - Zorbán tevékenysége, mivel vagy halogat vagy elsiet Antall József - eredetileg horthy sta magyar politikus, aki majdnem kikiáltotta a diktatúrát 1990-ben és törölte az 1994-es választásokat; mai megítélése viszont az, hogy még igazi konzervatív volt, szemben a mai fideszfasisztakomcsikkal Antiszemitizmus - minden, nekünk nem tetsző kritika Autoriter - nem azt teszi, amit Brüsszel parancsol Á Álcivil -  olyan szervezet vagy személy, aki nem ért velünk egyet Álkeresztény - olyan ember, aki nem fogadja el a kereszténység ateista-liberális értelmezését Állam - azonnal leépítendő, mert a szabad piac láthatatlan keze jobban tudja, viszont kötelessége azonnal és drasz

Ha minden felesleges elemet és halandzsát lekaparunk a ballib eszméről, egyetlen egy állításhoz jutunk: van olyan alternatíva, mellyel Magyarország bekerülhet a nyugati magállamok közé. Tegyük félre azt a történelmi tény, hogy Magyarorszég utoljára nagyjából 600 éve tartozott a magállamokhoz! S azt is hagyjuk, vajon jó lenne-e magállamnak lenni. Nézzük csak azt: ez lehetséges -e egyáltalán! A magállamok nemhogy nem növekednek, de még csökkennek is. Az ok: ha az elosztható vagyon kevesebb, a felek nem akarják a résztvevők számát még növelni is, sőt éppenhogy igyekeznek maguk közül is kiszórni egyeseket, hogy a bentmaradóknak több maradjon. A legritkább esetben következik be a magállamok közé bejutás. Ennek a legtöbb esete a hidegháború alatt zajlott, amikor a nyugat kooptált politikai okokból több államot is, pl. Japánt és Görögországot, ill. meg volt engedve pár kelet-ázsiai államnak a fejlődés, lásd Tajvant, Dél-Koreát, Szingapúrt. Viszont kiesni a magállamok közül könnyű, erre a tan

A beavatás iránti igény nem csökken a materializmus és a liberalizmus győzelme óta se. A beavatás azt jelenti, az ember részese valami nála nagyobbnak , mégpedig úgy, hogy kevesek nyerik el ezt a jogot. Írják, a késői pogány Rómában hatalmas piaca volt a beavatásoknak, a különböző titkos tanoknak. A talajt vesztett emberek menekültek a szellembe. A nagy világvallások jellegzetessége - nem csak a kereszténységé! -, hogy könnyedén bárki beavatott lehet, s a titkos tanítás mindenki számára nyitott, annak titkossága nem a tartalom, hanem maga a tanítás. De egyes tömegmozgalommá vált politikai eszmék is így épültek fel. Amint azonban a helyzet elkezd zavaros lenne, mindez kevésnek bizonyul egyesek számára, s ezen egyesek száma növekszik párhuzamosan a zavarral. Még nagy emberek is beleesnek ebbe a csapdába néha. Pedig a hagyományhoz nem is kell beavatás. A hagyomány a természetes jó kisugárzása, melyből közvetlenül meríteni lehet. Nyilván létezhetnek teljesen érvényesen intézmények, melyek

Írtam már a "téli háborúról", azaz az 1939-es finn-szovjet háborúról. lásd korábbi cikkemet . De most azt szeretném bemutatni, a hivatalos állami tankönyvek hogyan mutatják be ezt az eseményt. Ugyanis a mindenkori állami iskolai tankönyvek mutatják be mindig a legjobban mi az éppen "hivatalos" álláspont egy adott országban, akkor is, ha hivatalosan nem is létezik hivatalos álláspont. Elővettem két orosz tankönyvet: az 1983-ban kiadott Szovjetúnió történelme című, 10. osztálynak szánt tankönyvet és a 2000-ben kiadott, 9. osztálynak szánt Oroszország történelme címűt. Az előbbiből sajnos személyesen is tanulnom kellett annak idején. Direkt a téli háborút választottam, mert maximálisan megosztó téma, nemigen lehet semlegesen elemezni, mert vagy az egyik oldalon áll az elemző vagy a másikon. A szovjet korban a téma teljesen háttérbe volt szorítva, nem is volt róla szó, ezt jelzi a tankönyv is. A tankönyvben a téma még csak nem is önálló lecke, hanem a " Szovjet n

A fideszes gondolkodás ma kb. a kereszténydemokrácia és a populizmus között mozog, szerencsére az előbbitől az utóbbiig. Ami kereszténydemokrata benne, az rossz. Ami populista benne, az pedig jó. Az egyik legidegesítőbb kereszténydemokrata beidegződés máig a fideszes táborban a Reagan-Thatcher-Pinochet trió istenítése. Ezek közül valójában egyetlen egy ember nyújtott értékelhető teljesítményt: Ronald Reagan, s ő is kizárólag külpolitikai téren: zseniális módon sikerült, békés eszközökkel, legyőznie a Szovjetúniót. Reagan képes volt megérteni a szovjet gondolkozást, s ki tudta használni annak gyengeségeit. De a trió nevéhez leginkább az kötődik, hogy megkezdték a szocdem ihletésű jóléti államiság gondolatának tagadását . Ezt szokták a baloldaliak "neoliberalizmusnak" csúfolni, pedig semmi "neo" nincs benne, ez szimplán visszatérés a klasszikus liberalizmushoz. Ha ugyanis valaminek van egy alapelve, az nem változhat. Ha pedig változik, az már valami más. Ellenkező ese

Én nagyon örülök az összes jelentősebb ballib párt összefogásának. Mert jegyezzük meg, ezek ma már mind ballib pártok, a korábban különvéleményt hangoztató Jobbik és az LMP is az már. De miért is örülök? Azért mert ez tiszta helyzetet fog teremteni 2022-re: a választás nyilvánvaló lesz, visszatérni az 1990-2010-es liberális görénykurzushoz, ahol a fő jelszavak a "nincs pénz", a "merjünk kicsik lenni" és a "másság szép", vagy folytatni a 2010-ben kezdődött lassú kiugrást a zuhanó, mocsári, nyugati liberális rendből. Valójában mindigis ez volt a fő kérdés, s ezen belül az apró eltérések jelentéktelenek . Ha jósolni kell, szerintem a ballib teljes összefogás csúnyán el fog bukni. S most már nem is lesz mire hivatkozniuk. De ha mégis ballib győzelem születne 2022-ben - erre most kb. 10 % az esély -, az se baj, hiszen ez azt fogja jelenteni, hogy a magyarok ismét megpróbálják: hátha előrébb lehet jutni a nagyurak seggének nyalásával, hátha most végre sikerül e

A volt Szovjetúnióban 6 tagköztársaság volt hagyományosan muszlim többségű: 5 Közép-Ázsiában és 1 a Kaukázusban. Mindegyik 1991 augusztusa és decembere között lett jogilag független, a gyakorlatban a függetlenség dátuma persze egységesen 1992. január 1., hiszen 1991. december 31. dátummal ért véget a gyakorlatban az államszövetség hatálya. Az csak jogi érdekesség, de a valósághoz sok köze nincs, hogy 1991. december 12. után a Szovjetúnió jogilag egy tagköztársaságból állt pár napig, s ez Kazahsztán volt, ugyanis Kazahsztán később jelentette be a Szovjetúnióból való kilépését, mint Oroszország. Természetesen 1992. január 1-jén se lett minden hirtelen új, képtelenség egy 70-éves rendet pár hét alatt lerombolni. Sok esetben még a határok se voltak pontosan kijelölve az új országok között, de egy sor gyakorlati kérdés se volt megoldva: adózás, állampolgárság, valuta, jogrend, fegyveres erők, stb. Megint egy érdekesség a valutával kapcsolatban: Oroszország 1993-ben cserélte le a szovjet ru

A kisemberek 3 fő célja, gyakorisági sorrendben, csökkenő felsorolásban: pénz, hírnév, bölcsesség. Valójában önmagában véve egyik cél se rossz, de minél előrébb van a fenti felsorolásban, annál károsabb, ha öncéllá válik. A világ egyetlem modern eszméje, mely szerint nem hogy nem rossz, de egyenesen pozitívum a pénz öncélú hajszolása - a liberalizmus. Romlott eszmeiség. Vele szemben született meg a kommunista válasz, mely azonban nem old meg semmit, mivel arra az utópisztikus elképzelésre épít, hogy lehetséges olyan anyagi bőség, melynél egyszerűen elveszti értelmét a pénz. Létezik olyan - elsősorban vallási - válasz is, mely elutasítja a pénz szükségességét. A kereszténység ezt azonban elveti, mert elutasítja az anyag rossz mivoltának képzetét, márpedig ha elvetjük az anyagiság értékét, akkor Isten ellen vagyunk. A helyes tehát a kérdés nem elvetése, hanem helyén kezelése. Ebből következően, a keresztény erkölcs számára a fizikai munka sose alantas, megvetendő. (Egyébként nem a keresz

Többször írtam már a cirill ábécéről, de most egy egészen más szemszögből. Hozzáteszem: leegyszerűsítve, a teljesség igénye nélkül. A cirill ábécét eredetileg a szlávra találták ki, pontosabban a bolgár nyelv alapján találták ki a morvák közti hittérítésre a IX. században. Hozzáteszem, máig vitás, hogy a IX. században kitalált 2 szláv ábécének - glagolita és cirill - mi az egymás közti viszonya, de ez most nem is érdekes, hiszen tény: a glagolita ábécé marginalizálódott, a cirill pedig sose tudott elterjedni az ortodox szlávokon kívülre. A XX. sz előtt a cirill írás kizárólag egyházi okokból tudott meghonosodni nem-szláv népeknél. A legismertebb eset a románoké , akik lévén többségükben ortodox vallásúak a cirillt használták. Ennek oka: a román ortdodox templomokban az istentiszteleti nyelv az egyházi szláv volt, s csak a XVIII. sz. első felében indult meg az egyházi szláv lecserélése a románra, de a románra is ugyanazt az írást használták, mint az egyházi szlávra. Csak miután a román

Krausz Tamás Mérce-cikke kapcsán érdemes sorra venni az egyes magyar baloldali áramlatokat. Egyébként kifejezetten kedvelem Krausz Tamást, ő az a személy, akit akkor is érdemes olvasni, követni, amikor semmiben se ért vele egyet az ember. Lapjának, az Eszméletnek is rendszeres olvasója vagyok. Olvasni szeretem őt, nem nézni/hallgatni, mert beszédstílusa idegesítően agresszív. De lássuk témámat! A legnagyobb magyar baloldali csoport valójában jobboldali. Ez a hagyományos ballibaizmus , mely a valóságban egy színliberális áramlat, annyira jobbos, hogy neki már a keynesiánus  iskola is vörös posztó, nemhogy bármilyen, akár lájtos marxizmus. A második legnagyobb magyar baloldali csoport a kádáristák . Ezek azok, akik különösebb marxista hitelvek nélkül egyszerűen azt vallják, a rendszerváltozás óta rossz, előtte meg jó volt. Ez se baloldal a valóságban, sőt ez semmilyen oldal. Ez szimpla nosztalgia klub. Ezen csoport hívei zömükben ma már Fidesz-szavazók. Aztán jönnek a törpe csoportok. Az

Az orosz kisebbségi politika mai helyzete alapvetően a történelmi előzmények fényében érthető meg. Az orosz állam alapítása 862 -ben történt. Kezdetben az állam lakossága kb. fele-fele arányban lehetett szláv és finnugor, vékony viking uralkodó réteggel. A vikingek azonnal, míg a finnugor lakosság pár nemzedék alatt elszlávosodott .  A XII. században az orosz állam meggyengült , majd három részre szakadt. Hamarosan mindhárom rész önállósága megszűnt. A XVI. században indult meg Moszkva központtal az újraegyesülés folyamata. Ez XVII. század középére be is fejeződött, akkora minden korábbi orosz terület ismét egy államba került. Ezzel együtt, innen indult az új területek megszerzése : XVI. század: az Urál-vidék európai részének meghódítása (finnugor lakosság), a Volga-vidék meghódítása (türk lakosság), XVI-XVIII. század: Szibéria megszerzése, XVIII. század: a Baltikum (észt, lett, liván, német lakosság), Dél-Ukrajna, a Krím (türk lakosság) és Karélia (finn lakosság) megszerzése, a Kaukáz