BircaHang Média

Van akinek az a hobbija , hogy horgászik, más vadászik, megint más gyufából megépíti a Parlamentet. Nahalnij, neves orosz hazaáruló hobbija a haldoklás . Furcsa hobbi, de amíg a 4 fal között csinálja, nem zavar senkit. Időnként súlyos betegséget kap, haldokolni kezd, de aztán elmúlik és makkegészséges lesz hirtelen. Ki lát persze a lelkébe ? Lehet, hogy legbelül normális, csak a pénzért csinálja. Mindegy, legyen ez Nahalnij magánügye .

Az orosz világháborús kollaboracionizmushoz való hozzáállás ma is rendkívül egységes , s teljesen független a politikai állásponttól. A mai Oroszországban nagyjából 4 fő politikai irányzat létezik, kb. a következő arányokban : 60 % putyinizmus, 20 % kommunizmus, 10 % nacionalizmus, 10 % liberalizmus. Gyakorlatilag csak a nacionalista táborban van valamilyen részleges támogatottsága a háború alatti kollaboracionistáknak. De ez még itt is kisebbségi álláspont. Kb. az a magyarázat ebben a narratívában, hogy ezek az emberek nem Oroszország, hanem Sztálin ellen harcoltak, s csak akaratukon kívül , ill. külső körülmények miatt kerültek Hitlerrel egy oldalra. Jól mutatja ezt a fehér - antikommunista - oldal reakciója . Az orosz polgárháborút követően a vesztes oldal - "fehérek" - legtöbb vezető személyisége emigrált. Mi volt a reakciója ennek a mozgalomnak 1941-től, amikor a Szovjetúniót német támadás érte? Alapvetően a következő 3 magatartás volt jellemző: a fehér vezetés abszolút...

Miután Navalnij kamumérgezésének narratívája elbukott, hsizen alig akad ember a világon, aki elhiszi, hogy az orosz titkosszolgálat képtelen valakit megmérgezni, ha ez a célja, visszatértek a dolgok a rendes kerékvágásba. Időnként szerveződnek kislétszámú - ballibául: giga - tüntetések. A múlt hónap végére sikerült nagy nehezen összetrombitálni 15 ezer embert. Ez még Budapesten se számítani hatalmasnak, még kevésbé az a Budapestnél 5-ször nagyobb Moszkvában. Mivel egy ilyen méretű tüntetéssel semmi se érhető el, a szervezők mindig igyekeznek direkt törvényt sérteni, hogy a hatóság kénytelen legyen beavatkozni . Aztán lehet majd a nyugaton napokig beszélni a rendőri "erőszakról". Eleve ezek a tüntetések csakis a nyugat számára készülnek. Oroszországban a liberális nézetek népszerűsége 5-10 % közötti. Ennél több az orosz történelemben csak különleges pillanatokban volt: a I. vh. végén a káosz kapcsán és a gorbacsovi tombolás utáni káosz kapcsán. A sikeres putyini politika miatt...

Az orosz kisebbségi politika mai helyzete alapvetően a történelmi előzmények fényében érthető meg. Az orosz állam alapítása 862 -ben történt. Kezdetben az állam lakossága kb. fele-fele arányban lehetett szláv és finnugor, vékony viking uralkodó réteggel. A vikingek azonnal, míg a finnugor lakosság pár nemzedék alatt elszlávosodott .  A XII. században az orosz állam meggyengült , majd három részre szakadt. Hamarosan mindhárom rész önállósága megszűnt. A XVI. században indult meg Moszkva központtal az újraegyesülés folyamata. Ez XVII. század középére be is fejeződött, akkora minden korábbi orosz terület ismét egy államba került. Ezzel együtt, innen indult az új területek megszerzése : XVI. század: az Urál-vidék európai részének meghódítása (finnugor lakosság), a Volga-vidék meghódítása (türk lakosság), XVI-XVIII. század: Szibéria megszerzése, XVIII. század: a Baltikum (észt, lett, liván, német lakosság), Dél-Ukrajna, a Krím (türk lakosság) és Karélia (finn lakosság) megszerzése, a Ka...

Kevés ország van Európában, ahol a baloldal/jobboldal ellentét teljesen másodlagos, mert van egy nála fontosabb megosztó szempont. Az egyik ilyen ország persze Magyarország a népi/urbánus ellentéttel. De most arról az országról írnék, ahol ez a megosztás még a magyarnál is fontosabb: ez Oroszország. Ami magyarul a népi az oroszul a szlav(jan)ofil, ami pedig magyarul az urbánus az oroszul a zapadnyik, szó szerinti fordításban " szlávbarát " és " nyugatos ". A kettő közti ellentét nagyon röviden : A zapadnyik irányzat alapvető kiindulópontja folyamatosan, már mnegjelenése - a XIX. sz. eleje - óta, hogy Oroszország iszonyúan le van maradva, aminek ok elavult társadalmi rendje, így át kell venni a modern nyugati modelleket. Abban, hogy konkrét mely nyugati modellt, eltérések voltak: voltak akik a radikálisabb francia-angol modellt akarták, mások a mérsékeltebb németet, később az irányzatban az alkotmányos monarchia híveitől a szocializmus híveiig mindenféle volt. A szl...

Amikor egy politikus annyira népszerűtlen , hogy előre tudja, semmi esélye, sose magára a politizálásra kell koncentrálnia. Hanam a "sóra", a mellékes körülményekre. Olyan ez, mint amikor egy kislétszámú tüntetés kénytelen botrányt okozni, radikalizálódni, ellenkező esetben észre se vennék. Alexej Navalnij pártjának teljesítménye lényegtelen, mert eddig kb. tíz pártja volt. Szóval az irányzatokat kell inkább nézni, az az irány, melyet Navalnij is képvisel az orosz szövetségi választásokon jellemzően 2-4 % között szokott teljesíteni, azaz nem kerül be a parlamentbe (a bejutási küszöb 5 %). Az utolsó eset, hogy ez az irányzat parlamenti erő tudott lenni 2003 volt. Ez az irányzat csak azért képes létezni , mert 2 városban: Moszkvában és Szentpéterváron aránytalanul sok szavazójuk van. Ez tehát " fővárosi " párt (Moszkva a jelenlegi orosz főváros, Szentpétervár meg a korábbi). Moszkvában rendszeresen el is érik a 10 %-ot is. Sőt, maga Navalnij egyszer, 2013-ben a moszkv...

Oroszország közigazgatási felosztása érthetően . A látszólag bonyolult beosztás a valóságban sokkal egyszerűbb. Az ország 82 legmagasabb szintű , önkormányzattal rendelkező területi egységre oszlik, ezek közül: - 3 szövetségi város, - 9 határterület, - 46 terület, - 22 köztársaság, - 1 autonóm terület, - 1 autonóm körzet. A határterület szimpla történelmi elnevezés, egyes új területeket neveztek így el még a cári időkben, aztán ez átöröklődött a szovjet korba, majd a mai korba. A szövetségi városok olyan városok, melyek területi jelentőséggel bírnak, vesd össze magyar megye és megyei jogú város. Jogilag semmilyen különbség nincs terület, határterület, s szövetségi város között. A köztársaság az egyetlen, melynek státusza jogilag más. De facto a köztársaság olyan terület, melynek fokozott önkormányzati joga van. Ezen túl a köztársaság jelképesen is magasabb státuszt élvez, Oroszországon belüli államnak számít, így joga van önálló nemzetközi kapcsolatokra (nyilván nem sértve az oroszor...

Az uráli nyelcsaládhoz tartozó oroszországi nyelvek helyzete. 32 uráli nyelvet tartanak számon jelenleg (persze ez számolás kérdése is). Ezek közül a 3 nagy nyelvnek - magyar, finn, észt - és 9 kis nyelvnek a törzsterülete Oroszországon kívül van. A maradék 20 nyelv törzsterülete viszont Oroszország. Ezeket nézzük meg. Tudni kell történelmileg , hogy a mai Oroszország európai részének északi fele legnagyobb részében uráli finnugor népek által volt lakott még 1000 éve, ez volt a többségi lakosság. Az orosz államalapítás - 862 - és az azt követő orosz nemzetalapítás tulajdonképpen úgy zajlott, hogy egy vékony viking vezető réteg uralma alatt a folyók mentén élő szláv törzsek egyesültek az erdőkben élő finnugor törzsekkel, lassan mindenki átvéve az orosz nyelvet. Az orosz őskrónika szerint is úgy lett az orosz állam, hogy két szláv és két finnugor törzs elhívta a viking Rurikot, hogy uralkodjon felettük. Az állam első központja Novgorodban volt, ez akkoriban jelentős város volt, míg ma k...

Kevéssé ismert esemény az 1962-es oroszországi felkelés, mely Novocserkasszkban zajlott le. Az esemény háttere a hruscsovi gazdasági reform . A rubelt demoninálták a tizedére, azaz 10 régi rubel 1 új lett, azonban ez önmagában nem jelentett volna semmit, ha az értéke arányosan megmaradt volna. Viszont az USA-dollárhoz kötött árfolyam nem 10-szeresen lett csökkentve, ahogy kellett volna, 1 USA-dollár korábban 4,4 régi rubel ért, míg a reform után 0,9 rubelt. Magyarul: a szovjet pénz le lett értékelve 2,2-szeresen az aranyhoz és az USA-dollárhoz képest (a kettő ugyanazt jelentette 1973 előtt). Azaz minden külföldi termék hirteken 2,5-szeresen többe került a szovjet átlagember számára. Ezzel együtt egyes élelmiszerek - különösen a hústermékek - ára 30 %-kal növelve lett. Továbbá a hatékonyság nevében  a gyári normák növelve lettek 35 %-kal. Mindezt összevetve az egyébként is alacsony szovjet életszínvonal átlagban a felére esett a reformok hatására. A legnagyobb ellenállás Novocserkasszk...

Oroszország érdeke alapvetően a nyugati hegemónia megszüntetése. Ez megtörtént 10-15 éve, az oszétiai háború volt a fő jel, hogy a nyugat immár képtelen akaratát korlátlanul érvényesíteni a világban. Ezt Oroszország egyedül érte el, nyilván Kína hallgatólagos egyetértésével.

A Szovjetúnió szétbomlása miatt jelentős orosz kisebbségek maradtak a mai Oroszország határain kívül. Ellentétben a kivándoroltakkal, ezek olyan emberek, akiken a határ ment át 1992-ben.