BircaHang Média

Amikor a szovjet klégierő lelőtt egy dél-koreai utasszállító gépet, az éppen utolsó előtti középiskolai tanévem első tanítási napja volt a szovjet iskolában, ahová jártam. 1983. szeptember 1. volt. A szovjet emberek ugyanúgy beszélgettek mindenről, ahogy mindenki más. Persze nyilván az "ellenséges" véleményeket csak megbízható társaságban mondták el. Az akkori hivatalos nyugati propagandát persze még a legrendszerellenesebb emberek se vették be. Ez kb. az volt, hogy a gonosz szovjet légierő nemzetközi légtérben utasszállítót lőtt le minden ok nélkül. Ezt harsogta napokig minden nyugati média akkoriban. Az akkori hivatalos szovjet verziót is szinte mindenki kiröhögte mint komolytalant. Ez kb. az volt, hogy "amerikai provokáció" történt. Egyszerűen senki se hitte el, hogy egy médiakampány miatt képes lenne az USA feláldozni 250 ártatlant. Utólag azért annyit: a hivatalos szovjet verzió valamivel közelebb állt a valósághoz, mint a nyugati... Tanáraim közül messze a leg...

A farmernadrág státuszáról már írtam a szovjet rendszerben, de most egy másik "csúcstermékről", a rágógumiról . Ez se volt tiltott termék, csak korlátozott . S ahogy a farmernadrágnál is, volt import (elsősorban török és jugoszláv), de volt saját gyártás is. szovjet gyártmányú A szovjet termék azonban rendkívül rossz minőségű volt, kevés ízben volt kapható, s a legyártott mennyiség is túl kevés volt. Mindez oda vezetett, hogy a szovjet rendszer olyan státusz épített ki akaratlanul egy tulajdonképpen tizedrangú terméknek, ami nem volt józan ésszel felérhető. A gyerekek pl. még a csomagolópapírját is gyüjtötték, mindig óvatosan kicsomagolva a terméket, a lehető legkisebb sérülést okozva a papírnak. A jobb külsejű török és jugoszláv rágók pedig egyenes nagy értéknek minősültek, különösen ha volt bennük külön kép is. A jugoszláv rágó egyébként Magyarországon is értéknek számított, pl. a Donáld kacsás rágók, de mivel bárhol kapható volt olcsón (elsősorban trafikokban árulták), so...

A szovjet rendszer legnagyobb divatellensége a farmernadrág volt. Az ok ismeretlen, valaki kitalálhatta, hogy a farmernadrág a nyugat jelképe . Viszont a ruhadarab népszerűségét éppen a rendszer növelte . Azzal, hogy nyíltan sose lett betiltva, csak használata volt korlátozva. Pl. munkahelyeken, s különösen iskolákban a legtiltottabb ruhadarabnak számított. Aztán az is tényező lett, hogy kapható lett a szovjet Berjozka-üözlethálózatban (ezek valutás boltok voltak). Ami pedig ott kapható volt, az automatikusan népszerű volt. Amikor 1980-1985 között orosz iskolába jártam, reggelente mindig ügyelt egy tanár a bejáratnál, aki figyelte az öltözéket, nehogy valaki farmerben próbáljon bemenni. szovjet fiatalok a 80-as években Az eredmény az lett: szabadidőben mindenki igyekezett farmerben lenni. Többet között a magyar farmer rendkívül népszerű volt. Amikor pedig a Szovjetúnió megszünésekor, 1992-ben el lett törölve minden dresszkód az orosz iskolarendszerben, hirtelen a farmer lett a nemhivat...

A szovjet rendszerben a kritika sokkal kevésbé volt lehetséges, mint a Kádár-rendszerben. Nemhogy Tanú jellegű filmek elképzelhetetlenek voltak vagy Hofi típusú házi humoristák, de enyhébb típusú kritika se volt engedett. A kritikának nagyon politikamentesnek és többszörösen rejtettnek kellett lennie, hogy átmenjen a cenzúrán. Ennek két fő alakja volt: a vers - s különösen a megzenésített vers - és a sci-fi. Az előbbi jobban ismert. Fő alakja Vlagyimir Viszockij színész, költő, énekes, aki saját verseit adta elő megzenésítve, s olyan népszerű lett szamizdat módon terjedve, hogy végül a hatóság jobbnak látta beemelni őt a hivatalos nyilvánosságba. Sose kritizálta magát a politikai rendszert, de művei a szovjet valóság abszurditásairól szóltak. A sci-fi esetében a kritika még inkább rejtett. Kedvenc szovjet filmemről már írtam , de íme egy szovjet sci-fi szerző, Vagyim Sefner (1915-2002). A "Sefner" név magyarázata: az író az Oroszországba települt németek utódja. A legröhejes...

A magyar jobbosok egyik tévhite a kozmopolitizmus azonosítása az internacionalizmussal. Pedig a kettő egészen más. A kozmopolitizmus a nemzeti identitások eltörlését jelenti, míg az internacionalizmus az egyes nemzetek együttélését . A szovjet rendszerideológia annyira szükségét érezte nemzetek létezésének, hogy ha nem volt ilyen, akkor csinált . Korábban említettem Szovjet Közép-Ázsia példáját, ahol valójában egyfajta egységes kevert identitás volt, míg a szovjet társadalmi mérnökök nem hoztak létre külön nemzeteket, melyek máig léteznek. De még egy vicces példa: a hakaszoké . A hakaszok tulajdonképpen dél-jenyiszeji tatárok, de mivel messze élnek a Volga-menti Tatársztántól, a korai szovjet nemzetépítők úgy gondolták, külön kellene őket kezelni, s ki lettek találva a "hakaszok". Aztán új vélemények jöttek, hogy mégse kellene túlzásba vinni a nemzetépítést, így tervbe lett véve a hakasz nemzet megszüntetése. Ekkor jött azonban a meglepetés: a helyi vezetés már rájött, a leg...

Írtam már a "téli háborúról", azaz az 1939-es finn-szovjet háborúról. lásd korábbi cikkemet . De most azt szeretném bemutatni, a hivatalos állami tankönyvek hogyan mutatják be ezt az eseményt. Ugyanis a mindenkori állami iskolai tankönyvek mutatják be mindig a legjobban mi az éppen "hivatalos" álláspont egy adott országban, akkor is, ha hivatalosan nem is létezik hivatalos álláspont. Elővettem két orosz tankönyvet: az 1983-ban kiadott Szovjetúnió történelme című, 10. osztálynak szánt tankönyvet és a 2000-ben kiadott, 9. osztálynak szánt Oroszország történelme címűt. Az előbbiből sajnos személyesen is tanulnom kellett annak idején. Direkt a téli háborút választottam, mert maximálisan megosztó téma, nemigen lehet semlegesen elemezni, mert vagy az egyik oldalon áll az elemző vagy a másikon. A szovjet korban a téma teljesen háttérbe volt szorítva, nem is volt róla szó, ezt jelzi a tankönyv is. A tankönyvben a téma még csak nem is önálló lecke, hanem a " Szovjet n...

A volt Szovjetúnióban 6 tagköztársaság volt hagyományosan muszlim többségű: 5 Közép-Ázsiában és 1 a Kaukázusban. Mindegyik 1991 augusztusa és decembere között lett jogilag független, a gyakorlatban a függetlenség dátuma persze egységesen 1992. január 1., hiszen 1991. december 31. dátummal ért véget a gyakorlatban az államszövetség hatálya. Az csak jogi érdekesség, de a valósághoz sok köze nincs, hogy 1991. december 12. után a Szovjetúnió jogilag egy tagköztársaságból állt pár napig, s ez Kazahsztán volt, ugyanis Kazahsztán később jelentette be a Szovjetúnióból való kilépését, mint Oroszország. Természetesen 1992. január 1-jén se lett minden hirtelen új, képtelenség egy 70-éves rendet pár hét alatt lerombolni. Sok esetben még a határok se voltak pontosan kijelölve az új országok között, de egy sor gyakorlati kérdés se volt megoldva: adózás, állampolgárság, valuta, jogrend, fegyveres erők, stb. Megint egy érdekesség a valutával kapcsolatban: Oroszország 1993-ben cserélte le a szovjet ru...

A szovjet, marxista ideológia uralma alatt létezett egy olyan dolog, hogy "a filozófia alapkérdése". S ez se korábban, de azóta nem számít alapkérdésnek a filozófiában, szóval ez az egész egyfajta marxista sajátosság. Ez egyébként nem a szovjet ideológia találmánya volt hanem még Friedrich Engels ötlete, melyet 1886-ban fogalmazott meg a Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége című írásában, idézem: " Valamennyi filozófia legfelsõbb kérdése, a gondolkodás és a létezés, a szellem és a természet kapcsolatának kérdése tehát nem kevésbé, mint bármely vallás, gyökerei a vadság idõszakának az emberek korlátozott és tudatlan ábrázolásaiban gyökereznek. (...) A gondolkodás és a lét kapcsolatának kérdése, amelynek elsődleges szerepe: a szellem vagy a természet, ez a kérdés, amely a középkori szcientizmusban az egyház ellenére is nagy szerepet játszott, élesebb formát öltött: Isten teremtette a világot, vagy létezett-e az ősidők óta? A filozófusok két nagy táborra o...

Fel vannak fújva a számok. A legfantasztikusabb adatok 80 millióról szólnak, ami teljes abszurdum: ha igaz lenne, ma lakatlan lenne az egész volt szovjet terület. Ahogy a gulág adatok is teljesen abszurdak. Ha elhinnénk őket, ez azt jelentené, minden második ember gulágon volt. A valóságban a szovjet rendszer összesen alig 15 milió embert küldött gulágba, s ezek átlag 10 % -a halt bele. A gulág ugyanis munkatábor volt, nem haláltábor. A népességkitelepítések alatt meghalt 1 millió ember. Ez akkor volt, amikor Sztálin kitalálta, egyes népek természetüktől fogva nácibarátok, így át kell őket telepíteni a frontvonaltól messze, nehogy segítsék a németeket. Majd ez folytatódott más népekkel is, immár nem náciszimpátiájuk, hanem más ok miatt. A teljes lista - beleszámítva azokat a népeket is, melyeket csak részleges kitelepítés sújtotta - balkárok, csecsenek, észtek, finnek, görögök, ingusok, izsórok, karakalpakok, kalmükok, koreaiak, krími tatárok, lengyelek, lettek, litvánok, németek, norv...

Az egykor egységes állam ma bonyolult rendszert tart fenn az utazásokat illetően. A szélsőségek: a teljes szabadságtól a teljes tiltásig mindenre van példa. Két teljesen szabad övezet van jelenleg: a 3 balti állam mint Schengen-tagok természetesen teljes mozgási és telepedési szabadságot biztosítanak egymásnak, határőrizet sincs köztük, Oroszország-Belarusz esetében hasonló, a szárazföldi határon egyáltalán nincs határőrizet, más úton pedig személyi igazolvánnyal lehet utazni, korlátlanul, viszont a letelepedéshez engedély kell. Ellentétben a híresztelésekkel a Független Államok Közössége nevű államközi szervezet (tagja minden nemzetközileg elismert ex-szovjet állam, kivéve a balti államokat, Grúziát, Türkmenisztánt, s Ukrajnát) nem biztosít szabad mozgást tagállamai között, ezek kétoldalú megállapodásoktól függenek, s csak Oroszország és Belarusz között van jelenleg ilyen megállapodás. Ahol a helyzet különösen érdekes az a nemzetközileg el nem ismert ex-szovjet államok esete: Abházia...

Azt írom, Közép-Ázsia, de ez alatt csak a volt szovjet Közép-Ázsiát értem. Viszont csak a térség 4 türk hivatalos nyelvét nézem (azaz kihagyom Tadzsikisztánt, a tadzsik nem türk nyelv), de hozzáveszem a szintén türk Azerbajdzsánt. Ez tehát 5 nyelv : azeri, kazah, kirgiz, türkmén, üzbég, az 5 hivatalos nyelv. Minf az ötre igaz : hagyományosan az arab ábécével voltak írva, s máig ez az ábécé van használatban a volt Szovjetúnión kívül (Irán, Afganisztán, Kína), a szovjet kormányzat a 20-as évek végén mindegyik nyelv esetében az arab írást lecserélte latinbetűs írásra, a szovjet kormányzat a 40-es évek elején meggondolta magát, s mindegyik nyelvre új, cirillbetűs alapú írást vezetett be, a Szovjetúnió megszűnése után az 5 állam közül 4 elhatározta a latinbetűs írás bevezetését, ez a folyamat különböző állapotban van. A példa jellemzően a török nyelv, hisz ez mind az 5 nyelv legnagyobb rokonnyelve: az azeri és a török kölcsönösen érthetőek, sokan egyenesen török nyelvjárásnak tekintik az a...

Sose éltem a Szovjetúnióban , de mintha éltem volna. Mert 5 évig szovjet-orosz iskolába jártam Kubában, s ott is érettségiztem 1985-ben. Persze nyilván én a szovjet valóság felső szegmensével ismerkedtem így meg, hiszen aki a szovjet rendszerben nem csak utazhatott, de külföldön dolgozhatott, az mindenképpen privilegizált embernek számított. A szovjet rendszer sokkal jobban elzárta az embereket a nyugati világtól, mint a Kádár-rendszer Magyarországon. Nemcsak a politikát illetően - ez Magyarországon is megvolt - hanem minden másban is. Még Magyarországra se engedett be mindent Kádárék cenzúrája, de a szovjet rendszer kb. tizedannyit engedett. Az eredmény azonban pont az ellenkezője lett, mint amire a rendszer vezetői számítottak. A várakozás ugyanis az volt, hogy a szovjet átlagember a kevés, hivatalosan megszűrt információt kénytelen lesz elhinni, s ennek alapján fog véleményt kialakítani. A valóságban teljesen az ellenkezője történt: a szovjet átlagember véleménye a nyugatról val...

A Szovjetúnióban a könnyűzenébe jóval később engedte be a hatalom a nyugati divatot, mint a kádári Magyarországon. Ami Magyarországon már a 60-as évek végén és különösen a 70-es években lehetséges volt, az a Szovjetúnióban csak a 80-as évektől. Addig a hagyományos sanzon műfajon kívül nemigen volt más. Ennek a műfajnak a legnépszerűbb alakja a féldisszidens státuszú Vlagyimir Viszockij volt, de ő a megtűrt kategóriába tartozott. Az állami zeneipar fő képviselője egy Joszif Kobzon nevű ember volt, kinézetre is, meg stílusra is kb. Koós János és Korda György együttvéve és négyzetre emelve. Egyébként ő is rendkívül népszerű volt, de sose volt disszidens tevékensége (ill. egyszer volt, erről később), mindig a hatalom embere volt, mind a kommunizmus alatt, mind utána. A fő számai az úgynevezett hazafias dalok voltak, a II. vh. kapcsán, így fellépett egy sor hivatalos ünnepségen, lassan első számú énekes lett a hivatalos szovjet könnyűzenében. Emellett hagyományosabb témájú dalokat is én...

A volt szovjet Közép-Ázsia az az 5 mai független állam , mely a Szovjetúnió összeomlása előtt annak része volt mint tagköztársaság: Kazahsztán Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán. A terület mai lakossága kb. 72 millió fő. Az etnikai arányok: 43 % üzbég, 17 % kazah, 12 % tadzsik, 9 % orosz, 7 % kirgiz, 6 % türkmén, és 6 % minden egyéb kisebb nép, melyek közül a tatárok 0,9 %, a karakalpakok 0,8 %, az ukránok 0,7 %, az ujgurok 0,5 %. A mai határok az 1936 -os sztálini szovjet közigazgatási reform maradványai. A Szovjetúnió hivatalos megalakulásakor (1922) az egész régió az orosz köztársaság része volt, kivéve az akkor még független Hivát és Buharát , ez a két államot Oroszország 1873 -ban hódította meg, de nem lettek hivatalosan anektálva, hanem az orosz cár gyámsága alatt álló állami státuszt kaptak. Azonban mindkét államban megtörtént 1920-ban a kommunista hatalomátvétel, majd 1924-ben hivatalosan is a Szovjetúnió része lettek: Buhara fel lett osztva a türkmén és az...

Ritkaság: egy hiteles film . Ami meglepett az új Chernobyl című filmsorozatban: jól lett ábrázolva a 80-as évek szovjet valósága, mind a tárgyi, mind az emberi elem tekintetében. Ez ritkaság nyugati filmekben. S ezen az se segített volna önmagában, hogy a filmet a volt Szovjetúnióban forgatták, a statiszták pedig ex-szovjetek emiatt. Szóval jól lett megcsinálva. S a színészek is jól alakítják szerepüket. Abszolút hitelesen adják vissza a korabeli szovjet embertípusokat. Annak ellenére, hogy egyes főszerepek nem lett jól megírva, pl. Scserbina karaktere nagyon-nagyon karikatúraszerű lett. A legjobb színész persze Emily Watson , aki annyira zseniális színésznő, hogy gyakorlatilag bármit képes eljátszani. Ez a későszovjet kor sajátos volt. Egyrészt volt a hivatalos ateista, materialista tanítás. Másrészt meg hatalmas erejű volt a lappangó vallásosság. S ez a kereszténység elnyomottsága miatt sokszor vad, ezoterikus alakban jött elé. Benne éltem ebben a környezetben 1980-1985 közt. Azaz n...

Mint már többször meséltem, szeretem a felesleges pillanatokat is felhasználni. Munkába menet és jövet olvasni nemigen lehet, de hangoskönyvet és előadást hallgatni igen. Nos, a szovjet összeomlás történetéről hallgattam egy előadást a napokban. Egy orosz, elkötelezetten marxista, azon belül is sztálinista történész szájából. Az illető kb. azt a szovjet történelemkoncepciót adja elő, ami "hivatalos" volt a 80-as évek első felében, pár eltéréssel: jellemzően ott tér el, hogy negatív kritikát fogalmaz meg a Brezsnyev és az őt követő vezetők irányában, Sztálint pedig jóval pozitívabban ítéli meg. Én Brezsnyev utolsó 2 évében, valamint Andropov és Csernyenko alatt jártam orosz iskolába, még Gorbacsov elejét is elkaptam, érettségim előtt 2 hónappal került hatalomra Mihail Gorbacsov. Most magáról a témáról nem írnék, hanem egy vicces elemről. Azt mondja az elemző, a rendszer jó volt, de lassan elrohadt. A Sztálin utáni időkben megszűnt az új, friss káderek felemelkedése, az új ve...

Kevéssé ismert esemény az 1962-es oroszországi felkelés, mely Novocserkasszkban zajlott le. Az esemény háttere a hruscsovi gazdasági reform . A rubelt demoninálták a tizedére, azaz 10 régi rubel 1 új lett, azonban ez önmagában nem jelentett volna semmit, ha az értéke arányosan megmaradt volna. Viszont az USA-dollárhoz kötött árfolyam nem 10-szeresen lett csökkentve, ahogy kellett volna, 1 USA-dollár korábban 4,4 régi rubel ért, míg a reform után 0,9 rubelt. Magyarul: a szovjet pénz le lett értékelve 2,2-szeresen az aranyhoz és az USA-dollárhoz képest (a kettő ugyanazt jelentette 1973 előtt). Azaz minden külföldi termék hirteken 2,5-szeresen többe került a szovjet átlagember számára. Ezzel együtt egyes élelmiszerek - különösen a hústermékek - ára 30 %-kal növelve lett. Továbbá a hatékonyság nevében  a gyári normák növelve lettek 35 %-kal. Mindezt összevetve az egyébként is alacsony szovjet életszínvonal átlagban a felére esett a reformok hatására. A legnagyobb ellenállás Novocserkasszk...