BircaHang Média

A szorbok a legnyugatibb és legkisebb szláv nép. Maradványai az egykor egész Kelet-Németországot lakó szláv törzseknek, akiket aztán a germán törzsek keletebbre szorítottak, ill. asszimiláltak. Jelenleg kb. 60 ezer szorb él mind a mai napig eredeti szülőhelyén, Németország szászországi tartományának keleti részén. Önálló identitásuk mind a mai napig megmaradt, viszont ma már a szorbok kivétel nélkül kettős szorb-német anyanyelvűek, s egyre nagyobb mértékben a német nyelvtudásuk az erősebb. A helyzetet nehezíti, hogy két szorb nyelv van, felsőszorb és alsószerb, mely két rokon, de egymástól különböző szláv nyelv, alapszinten persze kölcsön9sen érthetőek, de mégse annyira, hogy ezt 2 nyelvjárásnak lehetne mondani. A felsőszorb a cseh nyelvhez áll közelebb, az alsószorb a lengyelhez. a szorb zászló A hívő szorbok többsége katolikus, egy kisebb rész luteránus. Modern történelmük szerencsésen alakult: meglepőnek mondható módon sem a náci, sem a kommunista uralom nem üldözte őket, sőt kifej...

Oroszország közigazgatási felosztása érthetően . A látszólag bonyolult beosztás a valóságban sokkal egyszerűbb. Az ország 82 legmagasabb szintű , önkormányzattal rendelkező területi egységre oszlik, ezek közül: - 3 szövetségi város, - 9 határterület, - 46 terület, - 22 köztársaság, - 1 autonóm terület, - 1 autonóm körzet. A határterület szimpla történelmi elnevezés, egyes új területeket neveztek így el még a cári időkben, aztán ez átöröklődött a szovjet korba, majd a mai korba. A szövetségi városok olyan városok, melyek területi jelentőséggel bírnak, vesd össze magyar megye és megyei jogú város. Jogilag semmilyen különbség nincs terület, határterület, s szövetségi város között. A köztársaság az egyetlen, melynek státusza jogilag más. De facto a köztársaság olyan terület, melynek fokozott önkormányzati joga van. Ezen túl a köztársaság jelképesen is magasabb státuszt élvez, Oroszországon belüli államnak számít, így joga van önálló nemzetközi kapcsolatokra (nyilván nem sértve az oroszor...

India 2 fő összetevője : indo-árja népek és dravida népek. Az indo-árja az indoeurópai nyelvcsalád egyik ága, a dravida pedig egy önálló nyelvcsalád. A legelterjedtebb elmélet szerint az eredeti lakosság a dravida, akiket az északnyugatról benyomuló indoárják nagyrészt kiszorítottak, asszimiláltak, aminek eredménye, hogy van egy vonal Indiában, melytől délre dravida nyelvűek élnek, északra pedig indoárja nyelvűek. A két csoport természetesen keveredett , az eredeti típus azonban nagyon más volt. Az indoárják kreolos bőrű fehérek, de egészen fehér bőrűek is vannak köztül. A dravidák barnák, egészen a négerig terjedő színnel. sötétzöld - indoárja többség (90 % felett), világoszöld - indoárja többség (80 % felett), középzöld - indoárja többség (60 % felett), piros - dravida többség (90 % felett), narancs - dravida többség (80 % felett), kék - egyéb (lásd lent) Nem egyértelműen besorolható államok: 1 - Arunachal Pradesh - 70 % tibeti többség, 2 - Meghalaya - nincs többség: 45 % ausztro...

A Niger folyó hosszabb a leghosszabb európai folyónál, de Afrikában csak a harmadik leghosszabb. a Niger folyó A világ 10 leghosszabb folyójának listájára se fért fel, szóval érdekessége nem a hossza. Hanem menete és más egyéb sajátosságai. A legszokatlanabb: a tengertől 250 km-re van a forrása, de mégse a tenger felé halad, hanem az ellenkező irányba. Aztán elmegy északkeletre, egészen a Szahara déli határáig, majd onnan visszafordul délre, itt csökken a hozama (ami szintén abszolút szokatlan), s végül innen délkelet felé haladva beömlik az Atlanti-óceánba, hatalmas deltát alkotva. S ez a második delta, mert van egy a folyó legészakibb pontjánál is Maliban! a forrás (Google Maps) A szakértők mindezt azzal magyarázzák, eredetileg ez 2 folyó volt, melyek aztán egyesültek . híd a torkolatnál - Nigéria (flickr) a torkolat Nigériában (flickr) A belső deltánál - Maliban - a folyó etnikai határ is. A Niger északi pontjától északra fehérek, berberek laknak többségben, míg délre négerek, ba...

Az átlagos művelt magyar ember kiválóan ismeri Európa térképét, de jó erős alapismeretei vannak Amerikáról és Ázsiáról is. Afrika már csak nagy vonalakban ismert. S van egy kontinens, Óceánia - más néven Ausztrália -, mely jellemzően még a művelt emberek számára is fehér folt. Róla tehát részletesebben . Mint minden más kontinensnél, itt is vitatott mi tartozik a kontinenshez és mi nem? A legszélesebb meghatározásban Óceániához vesznek minden, az ázsiai és az amerikai partoktól kissé távolabb eső csendes-óceáni szigetet: Ecuador Galapagos-szigetcsoportját: 8 ezer km2, 23 ezer lakos, Chile 3 Dél-Amerika partjaitól 600-800 km-re esú szigetcsoportját: 100 km2, 1 ezer lakos (ezek egyike arról híres, hogy itt élt az igazi Robinson Crusoe, aki alapján a regény született), Japán pár szigete: 70 km2, 3 ezer lakos, Franciaország egy szigete, Mexikó partjaitól 1300 km-re: 6 km2, lakatlan, Indonézia teljes keleti része, délen egészen Baliig, s így a független állam Kelet-Timor is: összesen 710 ez...

Megint volt egy műbotrány az ukránok miatt. A ukrán kormányzat vadászik azokra, akik a Krímet szerintük rosszul mutatják be. Rosszul, azaz Oroszország részeként. Kérdés: mi egy térkép célja? Az álmok kivetítése, vagy a tények bemutatása? A kommunista térképeken egyértelműen egy álomvilág volt ábrázolva, mind a magyar, mind a szovjet térképeken, például: Kelet-Jeruzsálem Jordánia részeként szerepelt, pedig 1967 óta izraeli terület, a teljes vitatott indiai-pakisztáni terület India részeként szerepelt, nem volt bejelölve Tajvan határa; szóval minden térkép a hivatalos kommunista álláspontot tükrözte, mely a fenti esetekben az arab, az indiai, a kínai kommunista álláspontot támogatta. Ez súlyop félreértéskeet okozott, pl. emiatt úgy tűnt, a Szovjetúnió és India majdnem határosak egymással, alig 20 km választja el őket, miközben a valóságban a két ország közt távolség ennek a 10-szerese volt. Amikor először lett egy jó nyugati térképem, ez 1983-van történt, s egy Britannica atlasz volt (...

A volt szovjet Közép-Ázsia az az 5 mai független állam , mely a Szovjetúnió összeomlása előtt annak része volt mint tagköztársaság: Kazahsztán Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán. A terület mai lakossága kb. 72 millió fő. Az etnikai arányok: 43 % üzbég, 17 % kazah, 12 % tadzsik, 9 % orosz, 7 % kirgiz, 6 % türkmén, és 6 % minden egyéb kisebb nép, melyek közül a tatárok 0,9 %, a karakalpakok 0,8 %, az ukránok 0,7 %, az ujgurok 0,5 %. A mai határok az 1936 -os sztálini szovjet közigazgatási reform maradványai. A Szovjetúnió hivatalos megalakulásakor (1922) az egész régió az orosz köztársaság része volt, kivéve az akkor még független Hivát és Buharát , ez a két államot Oroszország 1873 -ban hódította meg, de nem lettek hivatalosan anektálva, hanem az orosz cár gyámsága alatt álló állami státuszt kaptak. Azonban mindkét államban megtörtént 1920-ban a kommunista hatalomátvétel, majd 1924-ben hivatalosan is a Szovjetúnió része lettek: Buhara fel lett osztva a türkmén és az...

Etiópia a legnépesebb ortodox keresztény ország Afrikában. A lakosság kb. 100 millió , ebből kb. 44 % ortodox keresztény. További 20 % szintén keresztény: 19 % protestáns, 1 % katolikus. 34 % pedig muszlim. 2 % pedig egyéb vallású, nagy többség animista. A lakosság aránya a 9 etiópiai szövetségi államban és a 2 szövetségi városban: a lakosság aránya %-ban A vallási helyzet: piros: keresztény többség, zöld: iszlám többség, kék: keresztény-iszlám közel azonos arányban Államonként a legnagyobb nemzetiségük, arányukkal: