BircaHang Média

2014 decemberében nagy balszerencse ért. Kénytelen voltam elmenni egy kétnapos céges kommunista szombatra, liberálisul tímbildingre . Nem lehetett egyszerűen nemet mondani, minden főnök nyaggatott , nem tudtam semmi kamuokot találni a kimaradásra. Szóval szombat reggel megjelentem a munkahelyemen, majd felszálltam a bérelt céges buszra, mely 2 és fél óra alatt elvitt minket egy egyébként kifejezetten kellemes hegyvidéki üdülőhelyre, ott is egy meglehetősen jó, termálvízes forrás mellé épült szállodába. Azzal vígasztalódtam, hogy útközben hallgattam valamit a telefonomon fejhallgatómmal, s fényképeztem. Aztán a helyszínre megérkezve beszélgettem két normálisabb kollégámmal. Az igazi esemény este volt. Jött a buli, az evés, ivás, tánc. Miután ettem eleget, egy óvatlan pilanatban, amikor senki se figyelt, úgy 23 óra körül elmentem a vécébe, majd onnan a szobámba. A többiek hajnalig üvöltöttek. A legkeményebb mag részeg lett, majd elkezdett kerti bútorokat dobálni a medencébe. Kinéztem az

A kreol az a nyelvállapot, amikor egy adott, nyelvileg heterogén lakosság megtanul, pontosabban kialakít egy közös új nyelvet, mely azonban csak kiegészítő szerepet játszik. A legjobb példa erre a karibi angol kreol nyelvek. Eredete: az Afrikából behurcolt néger rabszolgák nem tudtak se egymással kommunikálni (hiszen nem mind ugyanabból a törzsből származtak), se fehér gazdáikkal (akik meg csak angolul beszéltek). Így kialakult egy sajátos, egyszerűsített angol nyelv sokféle afrikai hatással. Talán egyik legérdekesebb példa a jamaikai nyelv, a jamaikai angol kreol, helyi nevén: patwa. 2-3 nemzedék alatt a jamaikai néger rabszolgák eredeti nyelve kihalt , mindenki már csak a patwát beszélte, s - iskolázottsági szint függvényében különböző szinteken - a "normál" brit angolt. A patwa tehát nem lett pidzsin nyelv - a pidzsin olyan kreol, mely egy adott lakosság anyanyelve. Tehát Jamaikában az angol az anyanyelve a lakosságnak 300 éve immár. Ez természetesem jamaikai angol nyelvjá

A nagy cégek egyik rituáléja a munkaköri leírás . A valósághoz ritkán kapcsolódik. Eleve ezek a leírások semmit se jelentenek a legtöbb esetben. Amikor először kaptam munkahelyi leírást, 5 oldal volt, gyakorlatilag a világmindenség összes elképzelhető feladata benne volt, az első oldalon pedig pár május elsejei típusú jelszó is díszelgett. Oda is mentem közvetlen főnökömhöz megkérdezni, rámutatva az első pontra, ami kb. úgy szólt, hogy " distinctively and dynamically maximize diverse client-centered best practices ", hogy ez mi a fenét takar, ő azt mondta, ez csak formalitás , ne olvassam, csak írjam alá. Magyarul: az se érti, aki írta. Így nem is olvastam el alaposan, csak aláírtam. Mondanom sem kell, soha senki többet nem hivatkozott a munkaköri leírásra.

Bulgáriában a legbiztosabb választási manipuláció módszer a szavazatvásárlás. Gyakorlatilag nem lehet lebukni vele, szemben mondjuk a láncszavazásos módszerrel. A sötét Balkánon ez a fő módszer a kezdetek óta. S mára sikerült megtalálni az ellenszert is. Mert évekig az volt a módszer, hogy nyíltan üldözték, de ez abszolút hatástalan és hatékonytalan, hiszen a módszer megfoghatatlan. A legújabb módszert cigány aktivisták találták ki (hiszen a szavazatvásárlás fő "ügyfelei" a cigányok), a lényege az, hogy azt tanácsolják az embereknek, fogadják el csak a pénzt, majd szavazzanak arra, akire akarnak, de soha arra, aki fizetett nekik. Amióta ez megy, drasztikusan csökkent a szavazatvásárlás. A legálisan vett szavazat módszer se működik: Bulgáriában ugyanis ez lehetséges legálisan is, ennek módja, hogy választási megfigyelőnek neveznek ki embereket, amit szabad pénzzel honorálni, s mivel nincs korlát, akár több tízezer megfigyelő is kinevezhető. A bukás ott jött: egy ebben utazó ü

Kétszer is írtam a most is zajló bulgáriai tüntetésekről - itt és itt -, a leírtakat nem ismételném meg. Viszont 2 hete megjelent egy cikk a témáról a Mércében, ezt kommentálnám röviden. A cikk alapvetően jó, s nagyon jó lenne, ha nem lennének benne - politikai okokból - erős hamisítások . A szerző merészen leír, de legalábbis érzékeltet 2 fontos tényt: a "korrupcióellenes harc" lényege: elégedetlenség, hogy nem mi vagyunk a "korrupció" haszonélvezői, hanem valaki más, az ilyen tüntetásek mozgatói a középosztály, annak is a felsőbb része, az alacsony rétegeket az egész teljesen hidegen hagy. Amit szintén megemlít: a bolgár főügyész leváltásának követelése mögött az áll, hogy az lecsapott a kormánnyal nem baráti viszonyban álló oligarchák üzleti érdekeire. Ugyanis Bulgáriában - szemben Magyarországgal - valóban léteznek oligarchák . Emlékeztetnék: az "oligarcha" nem gazdag embert jelent, hanem olyan embert, aki vagyona révén meghatározó politikai befolyá

A ún. konzervatívizmus sose volt egyéb, mint gazdasági ultraliberalizmus, mérsékelten liberális kultúrpolitikával. Szükség rá ugyanúgy nincs, mint a "fajtiszta" liberalizmusra. Sőt, ma már ez se igaz. Egymás után vezetik be pl. a nyugati konzervatív pártok a homokos "házasságot". Azt szoktam mondani: a mai konzervatív az 50 évvel ezelőtti liberális, a mai liberális pedig az 50 évvel későbbi jövőbeli konzervatív. A konzervatívizmus mindig csak reakció volt a liberalizmusra. A liberalizmus alapjaival egyetért teljes mértékben a konzervatívizmus, de kicsit lassabb, szervesebb haladást akar. A történelem kereke becsengetett , s a konzervatízmus kéretik elfoglalni helyét a történelem szemétdombján. Nyilván semmi gond a konzervatívizmussal, ha a progresszívizmus ellentétjeként használjuk, de ez nem politikai ideológia.

A 90-es évek közepéig nagyjából progresszív-liberális voltam, valamikor 1993-1994 között álltam át, még az 1994-es választás előtt. Aki később azt mondta, köpönyegforgató vagyok, annak mindig ezt a tényt mondtam el: éppen a progresszív-liberális erők történelmi, hatalmas választási győzelme előtt pártoltam el tőlük - miféle köpönyegforgató az, aki ilyet tesz? De volt valami amit még liberálisként se értettem: hogy miért csinálja azt a a Pető-körüli agytröszt, amit tesz. (Emlékeztető: Pető Iván 1992-1997 között volt az SZDSZ elsőszámú vezére.) Persze értettem a mögöttes logikát: liberális pártot csinálni az MSZP-ből, ennek érdekében a Tölgyessy-típusú konzervatívokat kiűzni az SZDSZ-ből. De akkor is láttam: ez hülyeség. Ezzel ugyanis az SZDSZ magára veszi a kádárizmus összes negatívumát, míg a pozitívumokat önként átadja Csurkának. (Akkor még a Fidesz nem volt tényező, s eleve még a liberális térfélen játszott, majd a két térfél között ugyekezett egy új pólust csinálni, persze sikertele

Csak nyugodtan, szépen, ahogy a liba gágog a réten. Az alappont : dolgozni rossz dolog, ebből indulj ki! A munkavállalásnak egy értelmes célja van: a fizetés. Sose fogjuk jól érezni magunkat egy munkahelyen se, ez eleve szögezzük le. Azaz kisebb és nagyobb rossz között választhatunk csak. Na most, a munkaidő lényege : valahogy kíbirni, a lehető legkevesebbet dolgozva. Ha bármi baj van, keressünk új munkahelyet. Ezt baj nélkül is érdemes folyton keresni, mert ha nem tesszük, elmulasztjuk esetleg a jobb ajánlatokat. Sose tervezz hosszú távra! Legyünk mindig hitelesek. Rossz, aljas jellemre vall, ha korábban lelkesen tapsoltunk a főnöknek, majd felmondási idő alatt szemétkedünk. Ahogy dolgoztunk korábban, úgy csináljuk ezt a felmondás alatt is. Se kevesebbet, se többet ne dolgozzunk! Mindkettő infantilis, éretlen jellemre vall. Mindig az objektív igazságot mondjuk volt munkahelyünkről, sose becsméreljük, csak mert elmentünk onnan. Ez egyrészt hiteltelen magatartás, mintha a volt csajunkró

Komoly ember eleve tudja, hogy semmit se szabad komolyan venni egy munkahelyen. Nem mondom, hogy ne dolgozzunk, azt se, hogy szabotáljunk vagy lopjunk, ezek ugyanis értelmetlen és erkölcstelen eszközök. De aki idősebb, s akinek emiatt hatalmas tapasztalata van a kommunista rendszerből, az tudja: a szövegeket nem szabad komolyan venni.. Ahogy a múlt rendszerben a "mondd meg a véleményedet", ugyanaz most a "légy proaktív": ha tényleg szót fogadsz, nagy bajaid lesznek. Szóval: a munkahelyed nem az életed, így ne foglalkozz vele, csak amennyit kénytelen vagy a bér megkapása miatt. S rögtön jobban fogod magadat érezni. Komolyan - feltételezve, hogy hiszünk a szövegnek -, minek is proaktívnak lenni? Ez legyen a tulaj és a felső vezetés dolga, az egyszerű dolgozónak mindegy, jól megy-e a cégnek vagy sem. Majd hülye leszek ingyen tanácsokkal növelni a kulákok profitját!

A "termelékenység" egy liberális varázszó . Létezik, de nincs valós tartalma. Egy példa: ha a tőkés szabadon garázdálkodhat , akkor a munkásának fizet 100 egységnyi pénzt, ha viszont megszorítjuk a szarvát, akkor 500-at. Tök ugyanazt csinálja mindkét esetben a munkás. Csak az utóbbiban ki lett harcolva a magasabb bér. Így magasabb lett a "termelékenysége".

Ezek a csúnya oroszok egyszerre gonoszak és tehetségtelenek . Hiszen olyan szupermérget fejlesztettek ki, amitől soha senki se hal meg. Ki érti ezt?

A jóság nem valamiféle anyagi izé, mely ideiglenes szükséges. A jóság maga az ember lelkének gyümölcse. S mindig szükséges. Olyan mint a létezés. A szabadság szintén alapvető, a rossz szabadsága is, de különösen a szükség van az emberek tájékoztatására. Mert a modernitás acélketrecébe zárt lélek sokszor annyira el van nyomva, hogy nem marad ideje körülnézni se. Különösen most, a kései liberalizmus hanyatló-dekadens szakaszában hatalmas gonoszságot sugároznak a rendszeruraink által vezérelt médiabirodalmak. Ezért van hatalmas szerepe a sok kis, antiliberális civilnek, meg az őket segítő erősebbeknek. Már eleve a pluralizmus nagyon hasznos. Ez ugyanis sok embert elgondolkoztat: vajon a hivatalos és kötelező liberális narratíva az egyetlen-e, amin keresztül nézendő a világ? S ez sokaknak kezdő pont ahhoz, hogy lelkük féllelegezzen. A liberalizmus, a kapitalizmus likvidálása nélkül nem lehetséges jólét. A kapitalizmus ugyanis eleve antidemokratikus, s egyik ismérve éppen az általános jólét

Minden más híreszteléssel ellentétben, a "jobboldal" és "baloldal" szavaknak nincs értelmük a polgári kor előtti időkben. A baloldal-jobboldal elhatárolódás jelentése: hol áll a tőke-munka ellentétben . A baloldal a munka oldalán áll, s két fő verziója: mérsékelt baloldal (középbal), mely elfogadja a polgári, liberális demokráciát, annak gazdasági rendszerével együtt, s abban hisz, hogy benne reformokat kell végrehajtani a nagyobb újraelosztás, ezáltal a nagyobb társadalmi igazságosság érdekében - a tipikus példa erra a szociáldemokrácia, annál jobbra állnak a szociáliberálisok, balra pedg a manapság elsősorban zöld progresszívek, radikális baloldal (szélsőbal), mely a polgári, liberális demokráciát meg kívánja dönteni, mert azt állítja, annak gazdasági rendszere nem reformálható - a tipikus példa a kommunisták, annak több változata, s még radikálisabbak az anarchisták. A jobboldal ezzel szemben a tőke oldalán áll. Ennek mértéke változó. A hagyományos liberálisok a

Fel vannak fújva a számok. A legfantasztikusabb adatok 80 millióról szólnak, ami teljes abszurdum: ha igaz lenne, ma lakatlan lenne az egész volt szovjet terület. Ahogy a gulág adatok is teljesen abszurdak. Ha elhinnénk őket, ez azt jelentené, minden második ember gulágon volt. A valóságban a szovjet rendszer összesen alig 15 milió embert küldött gulágba, s ezek átlag 10 % -a halt bele. A gulág ugyanis munkatábor volt, nem haláltábor. A népességkitelepítések alatt meghalt 1 millió ember. Ez akkor volt, amikor Sztálin kitalálta, egyes népek természetüktől fogva nácibarátok, így át kell őket telepíteni a frontvonaltól messze, nehogy segítsék a németeket. Majd ez folytatódott más népekkel is, immár nem náciszimpátiájuk, hanem más ok miatt. A teljes lista - beleszámítva azokat a népeket is, melyeket csak részleges kitelepítés sújtotta - balkárok, csecsenek, észtek, finnek, görögök, ingusok, izsórok, karakalpakok, kalmükok, koreaiak, krími tatárok, lengyelek, lettek, litvánok, németek, norv

Az átlagember nem akar sehová migrálni, erre jellemzően 2 embercsoport hajlamos: az adott társadalom legaktívabb tagjai, az adott társadalom legkétségbeesettebb tagjai. Ezek együtt 10 % maximum, csak különleges helyzetben több. Az értelmes emberek pedig - ezek ritkán azonosok a fenti 2 csoporttal - megértik, hogy ha az egész világ elmenne a világ leggazdagabb területeire, azok megszűnnének gazdagak lenni Olyan ez, mint az elitklubban való tagság: ha mindenki tag lehetne, már nem lenne értelme tagnak lenni. Jelenleg a világ átlagos életszínvonala a jelenlegi magyar átlag életszínvonal 52 %-a. S még egy adat: jelenleg a világ lakosságának kétharmada a világ átlagos életszínvonala alatt él. S a legszegényebb európai állam - Koszovó - is gazdagabb, mint a világ 80 országa.

Van egy olyan tévképzet a keresztény emberről, hogy az folyton szenved, hiszen akarattal nem éli ki vágyait, pedig milyen jó is lenne azokat kiélni, hanem ehelyett folyton kénytelen jól cselekedni mások érdekében, saját magát elnyomva. Semmi se áll távolabb a valóságtól mint ez. Az ilyen csak egy kezdő keresztény lehet, egy fejlett keresztény nem ilyen. Van egy mondás (nem emlékszem a szerzőre): a kezdő keresztény olyan, mint egy rabszolga: azért nem tesz rosszat, mert fél gazdája büntetésétől, a haladó keresztény olyan, mint egy bérmunkás: azért nem tesz rosszat, mert reméli cserébe munkaadója jutalmát, a fejlett keresztény olyan, mint egy szabad ember: azért nem tesz rosszat, mert tudja, nem áll ez érdekében.

A ballib narratíva egyik fő eleme - s ez a liberális eszme fő fantáziája is egyben - a függetlenség. A függetlenség azt jelenti: az illeti nem függ semmilyen, nem-liberális entitástól, Magyarul: az független, aki liberális. Ennek közvetlen leágazás a szakemberség , de ez már nem kifejezetten liberális duma, hanem specifikusan magyar ballib találmány. Olyat ugyanis egy épeszű nyugati liberális se állít, hogy létezik semleges szakemberség. Esetleg egyszerű vagy műszaki jellegű kérdésekben létezhet: pl. egy vízvezetékszerelő valóban semleges szakember, bár még náluk is lehetnek véleményeltérések, mely típusú cső a legjobb az adott esetben. De már a természettudományokban egyenesen iskolák, irányzatok léteznek, melyek esetleg ugyanarról ellentétes dolgokat állítanak. S persze egyik tudós se állítaná, hogy az ő irányzata az igazi szakmaiság, minden más meg szakbarbár marhaság. S még inkább így van a humán tudományokban. Kedvencem a pénzügy, a közgazdaságtan, a politika. Ezekben a ballibek s

Nagyon kedvelem a magyar baloldali szerzők írásait, direkt idézőjel nélkül használva itt a "baloldal" szót, hogy nem az álbaloldali, ballib megmondóemberekre gondolok, akik "baloldal" címszó alatt jobboldali, liberális szövegeket nyomnak. Természetesen ezek a baloldali szerzők is szinte mindig a ballib vizek szélén eveznek, mert kulturális-politikai okokból nem képesek máshol lenni: bár ők egyik táborral se értenek egyet, se a nemzetivel, se a ballibbel, mégis kevésbé zavarja őket a ballib tábor gazdasági jobboldalisága, mint a nemzeti tábor antiprogresszívizmusa és nacionalizmusa. Ezek a emberek politikailag nullák természetesen, mert vagy betagozódnak a ballib rengetegbe hátsó szólamként, vagy el vannak némítva. Viszont ezeknek a szerzőknek az átlag pár száz ember által olvasott írásaiban sokszor erősebb kritika van a ballib tabuk ellen, mint a nemzeti oldal szerzőinél. Én leghűebben az Eszméletet követem és az Új Egyenlőséget. Az előbbi nyíltan marxista, az utób

Azt tudjuk mi a "baloldal" és "jobboldal" szó eredeti jelentése. A polgárosodással, a liberális demokráciával egyidős ez a két fogalom, s jelentésének lényege a tőke-munka ellentéthez való viszony: a jobboldal a tőke mellett van, a baloldal pedig a munka mellett. Magyarországon viszont mára e két szó jelentése a labanc-kuruc, másképp urbánus-népi lett. A két irány eredete 500 éves nagyjából: amióta Magyarország megszűnt független állam lenni Mohács után (az akadékoskodóknak: jogilag persze nem szűnt meg akkor se a független Magyarország, de a gyakorlatban igen): a jobboldal szerint önállóknak kell maradnunk, a szuverenitás önmagában feltétlen érték, az identitásunk nélkül nem érdemes élni, a baloldal szerint viszont először is jól kell lakni, mert éhes gyomorral nem lehet senki büszke semmire, s mivel a jólét letéteményes a nyugat, így a nyugatra kell figyelnünk, be kell oda tagozódnunk, hisz nincs úgyse erőnk szembeszálni vele. Ma ezt nevezik jobboldalnak és balold

A Charlie Hebdo nevű francia hetilap elleni 2015-ös iszlamista támadás után kötelező lett a szolidaritás a lappal, még jelszó is született erre a célra: " Je suis Charlie " (Charlie vagyok). Persze gyorsan megszületett az ellenvélemény is, ennek jelképe lett a " Je ne suis pas Charlie " (Nem vagyok Charlie) jelszó. Az ellenvélemény oka 3 nagy csoportba volt tehető: muszlimok, akik egyszerűen meg voltak sértődve a lap, az iszlám szempontjából sértő anyagaival, akik szerint álságos a túlméretezett tiltakozás a támadás miatt, miközben sokkal nagyobb ügyekre nincs semmilyen tiltakozás, szélsőprogresszívek, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy a lap munkatársai fehérek, s mint ilyenek a másság ellen rasszizmussal lépnek fel. Na most, én egyik csoporthoz sem tartozom, viszont mélyen egyetértek a "Nem vagyok Charlie" jelszóval. Mégpedig fő okom erre egyszerű: rendes ember nem gúnyolódik azon, ami más számára szent, akkor se, ha azzal nem ért egyet. Ugyanis leh

Nem bármilyen tüntetésről van szó, hanem kizárólag a hatalom megbuktatására irányuló tüntetésekről. Erica Chenoweth , amerikai politológus megvizsgált többszáz hatalom megbuktatására irányuló, XX. és XXI. századi tömegmozgalmat . Érdekes következtetése: a békés tüntetések sikeresebbek, mint a fegyveres felkelések. Míg a békés tüntetések 53 %-a sikeres volt, addig a fegyveres felkelések esetében ez az arány alig 26 %. S mik ennek a fő okai ? Először is az, hogy a fegyveres felkelések még azokat is taszítják nagy számban, aki egyébként az adott hatalom meggyőződéses ellensége. Míg egy békés tüntetéshez hajlandó csatlakozni az átlagember, egy erőszakos akciósorozathoz sokkal kevésbé. Arról nem beszélve, hogy békésen tüntetni akár egy mozgássérült is tud, míg fegyveres harcos csak hozzáértő, fizikailag erős ember lehet. Másodsorban, a technikai következmények: fegyveres felkelést szervezni a hatalom ellen a világon mindenhol bűncselekmény , ami miatt nem lehetséges sok ember bevonása, his

A neofita betegség eredete vallási , azt jelenti, a megtért új hívő annyira bizonyítani akarja, hogy ő igaz hívő, hogy mindent túlteljesít, ezzel aztán gyakran nevetségessé téve magát. A modern politikában is megesik ez, különösen ha valaki a politikából akar megélni. Gulyás Balázs fanatikus fideszesből fanatikus ballibbé lett politikai aktivista elemzi a Kötöttfogás múlt heti számában Vidnyánszky egyébként dicséretes tevékenységét. A többi ballib résztvevő természetesen szintén igyekezik Vidnyánszkyt kb. a világ aljának bemutatni, de Balázsunk érzi, nem volt ez elég erős, így kijelenti: Vidnyánszky zsidózott. Hiszen kimondta a "háttérhatalom" szót, ami a legfanatikusabb ballib körökben a "zsidó" szinonímája. A többi résztvevő csitítja Balázst, elmondják, Vidnyánszky nagyon csúnya ember ugyan, de nem zsidózott. Balázs erre megsértődik, durcáskodik, különösen hogy a nyilasból ultraliberálissá lett Pörzse még kiselőadást is tart neki arról, hogy ősi liberális betegsé

Magyarországon - ellentétben az USA-val vagy Nyugat-Európával - kevés a törzsszavazó, nincs olyan jelenség, mint számos nyugati országban, hogy egyes körzetek tartósan ilyen vagy olyan irányúak, s hogy egész családok ide vagy oda szavaznak. Nyilván van persze 20 %-nyi törzszavazó , akik mindig elvi alapon szavaznak, a fele ballib, s fele nemzeti, de ez a 10-10 % nem oszt, nem szoroz, nem ők döntik el a választások eredményét. A nagy többség arra szavaz, akiről éppen elhiszi, hogy közelebb áll hozzá, s aki képes eredményes lenni.

A jachtozási műbotrány kapcsán . Alapvetően háromféle ember élvezi a luxust: aki szegény volt, majd gazdag lett: ez a kategória ideiglenesen élvezi jellemzően, akinek lelki élete annyira üres, hogy csak anyagiakkal képes betölteni, a pszichopata gazember. Sok embert elkerülhetetlenül elbűvöli a luxus, de kevesek számára lesz ez életcél vagy legalábbis tartós cél. Volt egy idő, amikor én is azt éreztem, ezt kellene kitűznöm célnak. De aztán elképzeltem, mi lenne ha esetleg elérném, akkor hogyan tudnék a többiek szemébe nézni.

Magyarországon népszerű sértés a "posztkommunista" jelző. Pedig valójában Magyarországon mindenki posztkommunista, még azok is, akik nem éltek a kommunizmusban, mert ők is posztkommunista szülők gyerekei. Szóval a "posztkommunista" minősítés értelmetlen, gyakorlatilag csak pár tízezer bevándorlóra nem igaz. Másrészt, én a "posztkommunista" jelzőt pozitívnak tartom. Hiszen azt jelzi, az illető személyre kis mértékben hatott az a liberális őrület, ami a vasfüggönytől nyugatra tombol a II. vh. óta. Ez az oka annak, hogy egy mai átlagos kelet-európai emberben sokkal több a józan ész és a természetes erkölcsi érzék, mint egy átlagos nyugat-európaiban.

Népszerű ballib érv, hogy a Fidesz lop . Ez igaz is, hiszen Magyarországon kapitalizmus van, mely rendszer alapja a lopás. Nyilván a kapitalista polgári állam törvényei felosztják a lopást jó lopásra és rossz lopásra - a jó az, mely segít a rendszernek, a rossz meg az, ami nem segít, majd a jó lopást elnevezi tisztes haszonnak, becsületes jövedelemnek. Mivel a rendszer alapja a lopás, az embereket csak az érdekli, növekszik-e személyes jólétük. Ebben pedig a Fidesz sokkal jobban teljesít, mint a ballibek - harmadik opció meg nem létezik. Szóval az átlagember ezt nézi szavazáskor, nem azt, hogy valami ballib megmondóember mit hadovál arról, hogy a Fidesz lop. Eleve hiteltelen a ballibek lopásellenes narratívája, pont olyan ez, mint amikor a prosti a nemi erkölcsről prédikál. De válasz a kérdésre : inkább lopjon Mészáros, mint Soros.

Paranoiás roham az Amerikai Népszava nevű blogon. A blogger retteg , hogy egyes országokból vagy IP-címekről megfigyelik őt, így letiltotta ezeket. Ebben semmi furcsa: aki nem retteg, az nem is igazi magyar liberális. Mivel az Amerikai Népszava blog egyik kedvenc vicclapom : a blogger néha 3-4 oldalas skizofrén ömlengéseket tesz közzé, amit csak a kb. tucatnyi törzskommentelő elmebaja homályosít el, ezért nem tudom nélkülözni. Mindenkinek ajánlom egyébként a blog követését: ha az ember kedve kicsit rossz, azonnal megjavul tőle. Ha valaki esetleg olyan helyen lakik, mely nem tetszik Bartus mesternek, elegendő bármely ingyenes VPN hozzá, s hipp-hopp a "blokk" meg is van törve , pont ahogy a blog tegnapi cikke szerint szent Iványi messiás áll éppen Zorbán "megtörése" alatt: a csúnya Zorbán gyűlöli a szent ballib megmondóember Iványit, mert az esetleg mindjárt megdönti a "fasiszta" "diktatúrát".

Ez most egy személyes megemlékezés, meg egy szerelmeslevél féle. Tegnap családi ünnepünk volt. 35 éves ismerjük egymást a feleségemmel. Ennek története úgy kezdődött, hogy 1985. szeptember 2-án elmentem a Havannai Egyetem Művészeti és Bölcsészeti Karának épületébe beiratkozni az első évfolyamra. A folyamat vége áthúzódott délutánra: sorba kellett állnom több száz emberrel együtt a könyvtár előtt, ahol egy darab alkalmazott mindenkinek átadta a szakja szerint neki járó tankönyvmennyiséget az egész félévre: Kubában a felsőkú oktatás teljesen ingyenes, beleértve a tankönyveket is, nem csak a kötelezőket, még a főbb ajánlottakat is beleértve. az épület helye Havanna belső részének térképén (piros pont) A sorbanállás kb. 3 órát vett igénybe (ez kubai mércével egy gyors sor), ezalatt időm volt alaposan körülnézni , többek között megvizsgálni részletesen a többi diákot is, akik közül nem tudhattam ki melyik szakon lesz - ezen a karon ugyanis összesen 5 különböző szak volt. Miért csak 5 szak

Éber Márk Áron írásait érdemes olvasni, akkor is, ha a következtetései gyakran tévesek, mert viszont az elemzései nagyon jók. Most a Mérce is népszerűsíti a két héttel ezelőtt az Új Egyenlőségen megkezdett cikksorozatát . A cikk célja bemutatni, hogy a "neoliberalizmus" Magyarországon nem a rendszerváltoztatással indult. Persze a "neoliberális" szó eleve hibás, erről már sokszor írtam. A "neoliberális" szó használatának egyetlen oka: így szeretnék a balos szerzők elkerülni, hogy liberális haverjaik megharagudjanak rájuk, hisz ők lám nem a liberálisokat szidják, csak a "neoliberálisokat". Aki pedig unja a baloldaliak közül a "neoliberális" szót, annak tarsolyában ott van még a "piaci fundamentalista" szülemény ugyanarra. A valóságban persze itt liberálisokról van szó, mert a "neoliberalizmus" egyenlő a klasszikus liberalizmussal, nincs benne semmi "neo" az eredeti eszméhez képest. Mert lássuk mi is a libver

A 21 Kutatóközpont nevű fideszpártisággal nehezen vádolható elemző csoport rendkívül érdekes anyagot jelentetett meg. Érdemes az egészet elolvasni itt , de én felhívnám a figyelmet az eredményekre, kiemelve azt, ami szerintem a legfontosabb. Előre megemlítve: a kutatás eredménye kb. az - udvariasn megfogalmazva -,hogy az ellenzék esélytelen, mert a lakosság zöme az ellenzék ellen van, továbbá a ballib elméletek a Fidesz népszerűségének magyarázására egytől egyik hamisak . Az elemzés sorra veszi a magyar lakosság jövedelmi, vagoni, valamint társadalmi megbecsülésbeli helyét, s ennek összefüggését a politikai preferenciákkal. Mindegyik adat nagyon érdekes, én csak a 2 legfontosabbat emelném ki, ezeket is inkább összegezve (az eredetiben ezek sokkal részletesebben vannak vázolva. A jövedelmi és vagyoni szempontból számított felsőbb osztályok politikai megoszlása: fideszes: 35 %, ellenzéki: 43 %, pártot nem választó: 22 %. (S ezen belül a legfelsőbb osztály esetében az arány egyenesen 33-