BircaHang Média

Miért jellemző az információs buborék leginkább a liberális szavazókra? Az ok a liberális lélek . A ballibek meg vannak győződve, eszméjük örök igazság, s minden más vélemény nem csupán ellentétes vélemény, hanem hazugság, álhír, hazug propaganda is. Így tehát a következtetés : nincs is szükség ezek megismerésére, hiszen semmi haszon nem származhat hazugságok ismeretéből. S ebből jön a buborékban élés mint helyes életmód. Ez az oka annak, hogy sokkal kevesebb liberális szavazó olvas, néz más irányú médiákat, mint amennyi más irányú szavazó liberális médiákat.

Van egy mítosz , hogy felvilágosodás és liberalizmus nélkül nincs tudományos-technikai fejlődés. Ennek enyhített verziója szerint mindig van fejlődés, de üteme a felvilágosodás és liberalizmus miatt lett gyors. Ebből egy szó se igaz azonban. Alapvetően a technikai fejlődés üteme ilyen: nagy ugrásokkal nő, egyre kisebb szünetekkel köztük. Minden társadalmi rendszerben, azoktól függetlenül . Erre pár példa : 1 millió év kellett a tűzcsináláshoz, előtte az emberek csak a kész tüzet hordták, aztán kellett félmillió év az első csinált eszközökhöz, előtte csak a készen talált tárgyakkal dolgoztak az emberek, kellett 50 ezer év az állatok honosításához, az edénygyártásig, a ruhakészítéshez, előtte csak vadászat volt, kész edények használata, szimpla bőrök használata, kellett 10 ezer év a mezőgazdasághoz, előtte csak szedegették a vad termést, kellett 5 ezer év a bronzhoz, majd csak 2 ezer a vashoz, majd még 1 ezer az üveghez. Lehetne nagyon sok további példát felsorolni még. A modern kort ill

A Sztálin-kori antiszemitizmus egy hatalmas mítosz . Sztálin állama másodikként ismerte el Izraelt, rögtön az USA után. S mindig voltak zsidók a szovjet vezetésben. Az tény, ogy egy rakás Lenin-korabeli zsidó kommunista vezért likvidált Sztálin, csak hát nem az illetők nemzetisége miatt volt ez. Lenin idejében a zsidók a vezetés harmadát tették ki, azaz eleve felülreprezentáltak voltak. (Ennek oka, hogy az oroszországi kommunisták zöme városi értelmiségi volt, s a zsidók is ebben a rétegben voltak a legnagyobb számban.) Sztálin ugyanígy likvidálta a más nemzetiségűeket is, ha azokat veszélyesnek tartotta, s a veszélytelennek tartott, hozzá hű zsidókat meg nem bántotta. A szovjet antiszemitizmus jóval Sztálin halála után jelent meg. S persze akkor se jelentett többet mint karrierbeli diszkriminációt hivatalos szinten. Természetesen népi antiszemitizmus mindig volt - talán ma a leggyengébb ez, de ma is létezik -, de az akkor is volt, amikor tilos volt. Szóval Sztálin sose folytatott anti

Megnéztem az Új Egyenlőség szervezésében lebonyolított ellenzéki választási vitaestet . Vicces volt. Mindenki orbánozott, s felmondta a hatályos háttérhatalmista propagandát. Párszor kifejezetten sajnáltam a résztevőket, hogy így égetik magukat. Csak Dobrev Klárát nem sajnáltam, ő őszinte, egy fanatikus , aki komolyan el is mindazt a marhaságot, amit mond. Talán csak Vágó Gábor mutatott egyedül emberi arcot, párszor mondott saját, önálló gondolatot is, de még neki is csak részben sikerült függetlenedni a ballib gágogástól. A legszánalmasabb persze a jobbikos felszólaló volt, annyira jelentéktelen volt, hogy már el is felejtetem a nevét. Szegény srác, vért izzadott, hogy valahogy elmagyarázza, ő nem ballib, annak ellenére nem az, hogy a ballib frázisokat szavalja hiba nélkül. Amit pozitívnek látok: még a legliberálisabb DK is kénytelen ma már, legalábbis szavakban, megkérdőjelezni olyan liberális tabukat, melyek legkisebb kétségbe vonása 20 éve még kódolt antiszemitizmusnak minősült.

Az Olga jelenség eltűnésével az ATV sokat javult. Olga persze vicces volt, ő még régivágásű ballib megmondóemberek egyike, akinek mindig igaza van, s mindenki fasiszta, aki más mond, mint ő. Olgát azért volt érdekes nézni, amiért annak idején a Pravda vezércikkét olvasni: megtudhatta az ember mi az éppen hatályos egyetlen igaz álláspont. Krug Emília már hasonlít egy valódi újságíróra. Bár ballib elfogultsága ugyanúgy tény (de, szeretném aláhúzni, ez önmagában nem baj), mégis, akkor is keményen kérdez, amikor számára szimpatikus szereplőt interjúvol. Hozzáteszem: nőként is pozitív jelenség, elsősorban amiatt, hogy nem próbál meg titkárnőnek öltözni. De a legjobban akkor kezdtem el kedvelni, amikor az elmebeteget évek őket sikeresen alakító Bartus letámadta őt blogjában. Rögtön sokkal szimpatikusabb lett Emília!

Vita volt pár hete egy fideszes és egy ballib politikusnő között. Nehéz hibás álláspontot védeni. Különösen hiteltelen, amikior egy családos, heteroszexuális nő akar családellenes politikai filozófiát védeni.

Most, hogy közeledik a keleti számítás szerinti Húsvét , ill. a nyugati számítás szerint el is múlt, érdemes emlékeztetni Jézus példájára. Alapvetően két kézzel helyes szembesülni a hétköznapokkal keresztényként, ahogy ezt Jézus is tette: egyik kezünk toleránsan simogat, halk szóval békegalambot ereszt, másik kezünk odacsap, háromszoros bosszúval, szegecselt acélostorral. A példa megfontolandó, s mindig a két pont együtt veendő fogyelembe.

Amikor a hülyeség kölcsönös . Az egyik oldal prostituáltnak kiált ki egy nőt, mert kilátszik a bugyija csücske rövid szoknyája miatt. A másik oldal erre ingert érez, mivel is lehetne a hülyeséget sokszorozni, s gyorsan rá is jön: a rövid szoknyája miatt kilátszó bugyijú nő távolról történő, nyilvános lefényképezését szemerémsértő, perverz lesifotózásnak minősíti. Most komolyan: mindkét oldal azt szeretné, ha minden nő burkában járna, s csak így lehetne őket fényképezni?

Bonaventura - Giovanni di Fidanza - olasz teológus, filozófus (1221-1274) műve: Christus Unus Omnium Magister . Krisztus az alapja a tudásnak, a következő módon: Krisztus az út : kegyesség - erény, hit: kinyilatkoztatás útján, tekintély alapján, mely szintén a kinyilatkoztatáson áll; Krisztus az igazság : ész - értelem, s mivel ez önmagában nem tökéletes, szókságes hozzá: a tudás igazsága, az okság ismerete, benne kell, hogy legyen a teremtett dologban, a tudó bizonyossága, hogy csak úgy lehet, ahogy a dolgot tudjuk, csakis a teremtetlen bölcsesség lehet az alap; Krisztus az élet : szemlélődés - a szépség, a szív tisztasága, megnyilvánul: külsőleg, Krisztus emberi természete, belsőleg, Krisztus isteni természete. A helyes útvonal : a hit stabilitásáról kiindulva az értelem nyugalmán át, így megérthetjük a szemlélődés szentségét. A teremtmények több módon azonosulnak Istenhez: mint nyom: Isten okozóként jelentkezik, mint képmás: Isten elvként, mozgatóként jelentkezik, mint hasonlóság:

A materializmus fő gondja a XX. századi csillagászattól jött. A klasszikus materializmus örök anyagról és örökm világról beszélt. Ez így koherens is. Belekötni nem lehet. S az idealizmus is koherens, azt mondja, van puszta örök létező, mely létrehozza a világot, az anyagot. Sőt, a materializmus nyerő ebben az esetben, Ockham elve alapján mondhatja Istent felesleges elemnek. A modern tudomány megjelenésével a kép tiszta lett: a keresztények hittek a teremtett, időben véges világban, míg a szcientisták, ateisták a végtelen világban. Mindkettő koherens. A materializmus a XX. sz. elején került bajba, amikor a természettudományok elkezdtek világkeletkezésről beszélni. Ez nagy probléma, hiszen már így magyarázni kell mégis hogyan lett a semmiből valami. A materializmus nem tud ezzel máig megküzdeni : egyszerre hirdetni a keletkezést és az oknélküliséget.

A vitázós kedvű formátus lelkész ismét vitázik , az index.hu szervezésében. Mivel ugyanő már egyszer előadta ugyanezeket az érveit, s erről írtam is, nem ismételném magamat, csak az eltéréseket írnám le. Ezúttal vitapartnere nem az enyhén infantilis, kevés releváns tudással rendelkező, tudatlanságát trágársággal pótló Erdélyi Ágoston ateista blogger, hanem a nehézkategóriás Orosz László. Ez a vita minőségén sokat emelt, a református pap végig kénytelen volt érvelni a nagytudású ateista vitapartnerével szemben. Amit leírtam múltkor mint gyenge érvet, nevezetesen azt írtam, hogy Nagy Gergely 4 érve közül 3-at egy tapasztaltabb ateista simán cáfolna , nevezetesen a finomhangulás érvét, az objektív erkölcs érvét, s a Jézus-érvét, nos, ezeket Orosz le söpri magabiztosan. A lelkész fő jó érve, a metafizikai érv viszont cáfolhatatlan, Orosz bicskája is beletört . Egyrészt próbált csúsztatni, másrészt megkérdőjelezni az érv értelmét, ezzel önmagát azonban ellentmondásba víve. Hiszem ha nem k

A Qubit cikket írt a szimuláció témáról. Ma ez nagy divat , kb. mint 100 éve a relatvitás, vagy 200 éve a több dimenzió. A gond az, hogy a kérdésnek nincs semmilyen gyakorlati jelentősége. A szimulációban élőnek ugyanis mindegy, hogy szimulációban él-e. Mert mit változtat bármin is, hogy ez a világ szimuláció-e. Eleve mi a különbség a szimuláció és a valóság közt? Szerintem minden szimuláció, ami nem örök létező, s azt ami nem örök létező az mind az örök létező általi szimuláció. Ezt más szóval úgy mondják: Isten megteremtette a világot. Szóval nyilván a világ teremtve lett, azaz szimuláció, ez a teremtés módszere. De nem mindegy ez minden gyakorlati szempontból? Sok vallás és filozófia eljutott ide. A keleti és a nyugati gondolkodás csak abban tér el, hogy a keleti arra hajlik, hogy maga a szimuláció is része Istennek, míg a nyugati arra, hogy a szimuláció Istenen kívüli. Azaz panteizmus és semmiből teremtés. De a benne élő szempontjából ez mindegy . Szóval tessék oszolni , nincs itt

Bonaventura - Giovanni di Fidanza - olasz teológus, filozófus (1221-1274) műve. Minden jó oka fentről van. Az értelem fénye több részre osztható ezen belül, alulról felfelé: külső, mely a mesterséges formák at érinti, céljuk valamely testi hiányosság helyrehozása, ezek a következő 7 tudáság (mesterség) alá tartoznak: vígasz és örömkeltés célú: a látvány művészete (mindenféle játék ide tartozik, pl. ének, színház, rajz, stb.), haszonkeltés célú: öltözködés: gyapjúkészítés (ide értve minden puha öltözék készítését), fegyverkészítés (ide értve mindenféle harci védőfelszerelés készítését), étkezés: ha növényi étel, akkor ez a mezőgazdaság, ha meg állati, akkor a vadászat (ide értve minden étel, ital elkészítésének tudását is), mindkettő segítése: ez a hajózás tudománya (ide értve a kereskedelmet is) és az orvostudomány; külső, mely a természetes formák at érinti, ez az érzekelést tartalmazza, így az 5 érzékszerv szerint osztható fel: látás: a teremtett dolgok tiszta felfogása, a lényeg meg

Mivel régi ismerősöm az illető, megnéztem legújabb videóját . Hozzéteszem: feleslegesen elvesztegetett 2 óra volt ez, abszolút banális volt a vitának hazudott baromkodás. De ha már megnéztem, írok róla. Viszont másnak nem ajánlom. Ezen az új videón egy református teológussal "vitázik" a magát magyar Dawkinsnak képzelő blogger. Meg kell mondanom, a református teológus csalódást okozott. Több érve nem volt a helyén, s nem használta ki egyszer se az alkalmat ateista vitapartnere szétzúzására. Ami döbbenetes: ezzel a kifejezetten rossz teljesítménnyel is égenjáró csillagnak hatott a teológus az ateista prófétához képest. Mellékes, de valamiféle szent hagyomány a magyar ateista megmondóembereknél, hogy állandó trágárkodás szükséges? A teológus először is számtalan magaslabdát adott, amiket egy jobb ateista azonnal lecsapott volna. Kezdve ott, hogy először azzal a megdöbbentő állítással állt elő, hogy képes bizonyítani Istent. Aztán persze kiderült: ő is csak révezető érvekre gondo

Aki nem intelligens, az úgyse alkalmas a pszichológiai trükkökre. Aki meg kemény autista, az észre se veszi őket. A baj az enyhe autistákkal van, akik még intelligensek is valamennyire . Ők ugyanis megértik mik a pszichológiai trükkök, azt is, miért hasznosak, viszont autista személyiségükből kifolyóan nem képesek ezeket helyesen alkalmazni, ha nagy nehezen erre szánják el magukat. Szóval az eredmény rendszeresen katasztrófa : mivel nem érzik át az egészet, így rendszerint túljátsszák magukat, ami nagyobb bajt hoz, mintha bele se kezdenének a próbálkozásba. Az autista alapvetően utálja ezeket a trükköket, valahogy viszket tőlük. Alapvetően 3 fő trükk van: úton-útfélen mondjuk ki a megnyerni kívánt személy nevét, ugyanis szinte mindenki jobban reagál, ha nevén fordunlink hozzá, beszéltessük a megnyerni kívánt embert, mielőtt akatnánk tőle valamit, ugyanis ezzel az illető már megnyílik felénk, kötelezzük le valamilyen gesztussal a másikat, dicsérjük meg legalábbis, talán ez ma már a leg

Utolsó éves, éppen érettségi előtt álló, 17 éves diák voltam akkor, amikor meghalt a Szovjetúnió utolsó előtti vezére, Csernyenko. Mivel szovjet-orosz gimnáziumba jártam, ez sokkal jobban hatott, mint az akkori átlag magyar gimnazistára. Mindenki érezte, hogy az új vezér hatalomra kerülése hatalmas változás. Főleg életkora miatt, Gorbacsov alig 54 éves volt ekkor. Ilyen fiatal ember nemigen került még a fővezéri szerepbe. Ez visszatérésnek számított a korábbi időkhöz: Lenin 47 évesen lett fővezér, Brezsnyev 58 évesen, Hruscsov és Sztálin 60 évesen. Velük szemben Andrpov 68 évesen, Csernyenko pedig 73 évesen érte el ezt a pozíciót. Ehhez képest drasztikus fiatalításnak számított Gorbacsov hatalomra kerülése. A korabeli nyugati és szovjet propaganda, vicces módon, ugyanazt súlykolta akkoriban: hogy nem történt semmi lényeges változás. Emlékszem a korabeli Szabad Európa kommentárjára, mely szerint a fiatalítás nem bír jelentőséggel, s ha mégis, akkor rosszabbat jelez, mert míg a koráb