BircaHang Média

Annak idején mi volt a nyugat legfőbb csábító ereje a kommunista átlagember számára? Nem az életszínvonal, hiszen abban a különbség megvolt ugyan, de nem volt drasztikus (legalábbis Kelet-Európához képest). Nem is a nagyobb szabadság, ez csak az értelmiségieket izgatta igazán. A posztsztálini Kelet-Európában már szabadon lehetett élni sok szempontból, nyilván ha az ember nem kérdőjelezte meg a hatalmat, dehát a hatalom megkérdőjelezése nyugaton se volt tanácsos. A legfőbb vonzerő a kirakat volt. Kelet-Európában szürkeség volt, ami kevés fényt is jelentett. Nyugaton meg színesség, sok fénnyel. Az embert ez ösztönösen is megkapja. Akkor is, ha esetleg átérzi egy adott színesség mesterkéltségét. Mert az ember szereti a színeket. Amikor először jártam nyugaton 1970 -ben, még persze ebből semmit se észleltem, túl kisgyerek voltam. De amikor 1979-ben, 12 évesen voltam nyugaton, Ausztriában, azonnal elkapott ez az érzés. A legkisebb bolt is szebb volt, mint az akkor legelitebb budapesti belvá

Azt mondja egy érdekes cikk , hogy a szolgai utánzás követelése miatt utálta meg Kelet-Európa a liberalizmust. Szerencsés vagyok, hogy egyszerre két országban élve éltem meg a folyamatot, mindkét ország félperiféria, de míg Magyarország a félperiféria fejlettebb nyugati része, addig Bulgária annak középső, fejletlenebb része. Persze igaz ez, de csak részben. Bulgáriában pl. ez a nyomás sokkal erősebb volt, mint Magyarországon. Az átlag magyar azt hiszi, az SZDSZ-féle totális nyomulás a csúcsa mindennek, de amit egyes nyugati megmondóemberek megengedtek maguknak Bulgáriában az még az SZDSZ-Magyarországon is elképzelhetetlen lett volna, pl. támadás volt a "primitív" cirill ábécé ellen, felmerült az ország "evangelizációjának" szükségessége, azaz le kellene mondani az ortodox vallásról, ha lehet a protestantizmus javára, de legalábbis katolikussá válni, meg olyan vad ötletek, hogy a "megbékelés" érdekében ne legyen történelemoktatás az iskolákban. A legvada

Arthur Schopenhauer (1788 –1860) német filozófusnak nem csak főműve van, hanem életbölcseleti írásai is. Igtencsak figyelemreméltó az egyik ilyen írása, ezzel kapcsolatban pár gondolat. Az ember be van zárva magába, a külső valóságot is csak saját magán keresztül éli meg, így a megélés az alap, az viszont az egyéniségtől függ, ami nagyrészt adottság. Abszolút tény ez. Az ember tud csiszolni magán, képes felvenni magatartásmódokat, megtanulni, adott helyzetben mi a legkifizetődőbb reakció, de belül vajmi keveset változik. Tehát nagyrészt automatizmus van: a veleszületett egyéniség adottság, a külső világ pedig ismét független tőlünk, nagyrészt a sors keze mi jut nekünk. A sors által kedvező helyzetű ember nem lesz soha igazán boldog, ha egyénisége szűk. Míg fordítva , a sorscsapások se veszik el a széles egyéniség jókedvét. A helyes megoldás minden esetben a természetünknek mgfelelő módon élni, s a legnagyobb csapás, ha ezt külső körülmények lehetetlenné teszik. Az elme és a külvilág k

Nagyon mérges Béndekünk, azt mondja egyszer, hogy liberalizmus vagy szegénység , aztán folytatja azzal, hogy mérni akarja az államot. A gond az, hogy egykor én is ebben hittem . Különösen második liberális korszakomban, durván 1999-2008 között, amolyan liberális-konzervatívként. Szóval emberileg mélyen megértem azokat, akik ilyen marhaságokat terjesztenek. A leghamisabb állítás, hogy a liberalizmus jóléthez vezet, míg az "illiberalizmus" szegénységhez. Ez ok és okozat keverése. De lássuk a szerző történelmi magyarázatát is, mely szerint a liberális társadalom nem úgy jött létre, hogy " a buta angolok és hollandok elhatározták -- Soros hatodik ükapja manipulációjának áldozatul esve --, hogy tönkreteszik a jól bevált feudális-keresztény-patriarchális-szarvasvadászsemjénzsótis rendet ", hanem szervez módon. Természetesen ez így igaz. Manapság járványhelyzetben sokan visszautalnak a nagy XIV. századi pestisjárványra , mely Európa nyugati felén pusztított a legnagyobb m

A művészet, s különösen a tömegkultúra képes nagyon károsan hatni azzal, hogy téveszméket terjeszt. Lásd pl. a történelmi mítoszokat: az eredmény az, hogy az emberek jobban hisznek a mítosznak, mint a valóságnak. Kedvenc példám erre a Föld lapossága . Átlag 10 Kolumbusz-filmből 9-ben benne van egy olyan jelenet, hogy a buta, gonosz spanyol katolikus főpapok nem engedték a tudós Kolumbuszt hajózni, mert az utazása csapás lett volna a katolicizmusra, mely szerint a Föld lapos. A valóságban semmi ilyesmi nem volt, sőt éppenhogy a főpapoknak volt igazuk, nem Kolumbusznak a nevezetes vitában, mely nem a Föld laposságáról szólt (akkor már 1500 éve konszenzus volt, hogy a Föld gömbölyű), hanem arról, milyen messze van India nyugat felé hajózva, s elérhető-e: a vitában Kolumbusz súlyosan tévedett, a valós távolság alig felét becsülve, míg az egyházi vezetők a tényleges adatot állították, kb. 15 ezer km-t tippelve, ami nem volt bejárható a korabeli hajókkal, egyszerűen félúton elfogyott volna a

A legrosszabb dolog az olyan ember, akinek nincsenek elvei, elveit folyamatosan váltogatja, saját magának gond nélkül ellentmond alapvető kérdésekben is. Szerencsére kevés az ilyen ember. A legtöbb ember - az elmebetegeket leszámítva - koherens . A koherencia nem jelent jóságot automatikusan persze. A politikusok zöme is koherens. De itt már sokan nem azok, bár nem elmebetegek, csak gyakorló politikusok, akik kénytelenek folyton forogni. Ha ez nem érint alapvető kérdést, nem is haragszom ezért, mindezt a politikusi szakma sajátosságának tekintem. Pl. Gyurcsány határontúli-ellenessége koherens . Bár eredetileg tisztán gyakorlati szempont volt az oka, a ballib agytröszt kiszámolta: a magyarok szociális önzése erősebb, mint a nacionalizmusa, így a 2004-es népszavazásra logikus volt a határontúli magyarok ellen fordulni, hiszen ez hozta meg a rövidtávú nyereséget (most arra nem térnék ki, hogy hosszú távon ez lenullázta a ballibeket a határontúliak között, de ez más kérdés). De koherens mi

A The Plot Against America című sorozat elvileg alternatív történelem. Állítólag azért készült, hogy a The Man in the High Castle sorozat locsogó stílusát helyre tegye. A történet persze más: itt nem győz Hitler a háborúban - de nem is veszít, a film a háború alatt zajlik, nem derül ki a vége, csak annyi tudható: Oroszország harcban áll Németországgal, viszont Amerika semleges marad. S ez a semleges Amerika igyekszik jó viszonyt kialakítani a németekkel. Ez annak a köbetkezménye, hogy az 1940-es választáson veszít a náciellenes háborúpárti Roosevelt, helyette a semlegességpárti, de részben németszimpatizáns Lindbergh lesz az elnök. A lényeg: ezek után valahogy üldözni kezdik a zsidókat Amerikában, bár sose derül ki a cselekményből, ennek mi is a pontos oka, mivel hiányzik a történet fonalából bármilyen logikus lánc. Egyszóval: egy dögunalmas holokausztfilm. A színészeket sajnálom, mert több színész is kiválóan játszik. Hát, a The Man in the High Castle jobb volt, minden baja ellenére.

Egyes ballib körök szerint az alapjövedelem bevezetése csak politikai akarat kérdése. De mi a valóság? A magyar költségvetés éves kiadása jelenleg kb. 21 billió Ft. Magyarországon él kb.7,5 millió felnőtt és 2,5 millió gyerek. Ha mondjuk azt mondanánk, minden felnőtt kapjon 200 ezer Ft havi feltétel nélküli alapjövedelmet (kb. ez az az összeg, mely teljesítené a FNA célját, azaz biztosítaná az alapvető megélhetést), s minden gyerek meg a felét, az éves szinten éppen 21 billió Ft. Azaz semmi másra nem lenne pénz, a költségvetés teljes kiadási oldala a feltétel nélküli alapjövedelemre menne el. S ebben az esetben is csak akkor lenne ez az összeg elég, ha mindent kiváltana, pl. minden segélyt, sőt a nyugdíjat is, márpedig már ez is igazságtalan lenne. De ha ezt félre is tesszük, akkor is: az állam nem tudna semmilyen közszolgáltatást, se saját magát finanszírozni. Vajon ha azt mondanánk azt emebereknek, ezentúl minden egészségügy és oktatás fizetős lesz, a közlekedés csak magán lesz, s

Felér egy ballibisztikai tanulmánnyal az egyes pici ballib szekták tevékenységének figyelése. Már mondtam, személyes kedvencem a Kolozszaros kb. 100-fős kommentszekciója. De ők bevallottan csak egy blog végülis. Az aktivisták közül a kedvencem legtöbb ideig egy Tuareg nevű ex-fideszes politikus volt, aki annyira ballib lett, hogy már Gyurcsányt is lefasisztázta. Sajnos Tuareg abbahagyta. Pedig egy időben 4 héten keresztül kint üdült a Kossuth téren egy sátorban. De mára visszament a munka rögös világába, s csak havi 1-2 alkalommal mond erősen unalmas beszédeket a Facebookon. Le is csökkent táborának száma a korábbi pár tízezerről pár ezerre. (Persze a tízezres szám netes hívőt jelöl, nem valódit, mert amikor párszor valódi tüntetést szervezett Tuareg, oda 100 embert se tudott összetrombitálni.) Áttértem tehát Juhász Söpredék Zoli agrárspekulánsra, akinek tábora lassan, de biztosan közelít a 100 ezer főhöz. Zolika stílusa valahol egy újprotestáns szekta papja és egy mlm-piramis beszerve

Nem más mint a ballib Mérce írja le részletesen miért nem nevezhető Orbán neoliberálisnak - meglepő fejlemény. Tudni kell ehhez, hogy a Mérce egy álbalos média, azaz magát igyekszik úgy pozicionálni, mintha nem liberális lenne, hanem baloldali. Ennek része az is, hogy az Orbán-kormány elleni narratívát megduplázta a ballib agytröszt, hiszen egyszerre vádolják "kommunizmussal" (piacgazdaságellenességgel) és "neoliberalizmussal" (azaz szélsőséges piacpártisággal). A cikk e tekintetben pozitív jelenség. Persze rögtön szabadkozik, hogy megzavarja a Mérce agyatlan törzskommentelőit azzal, hogy a jobboldal több piacot akar, míg a baloldal több államot, hiszen minden fanatikus ballib tudja, hogy aki kevesebb piacot és több államot akar, az fasiszta és nem baloldali, hiszen az igazi baloldali icpici államot akar és nagyon sok piacot. Elhallgatva van a cikkben mi okozta a nyugati jóléti állam válságát a 70-es években. Pedig az ok tiszta: a gyarmatbirodalmak összeomlása a 60

A tudat témája a modern filozófia messze legfontosabb vitatott kérdése. Vázoltam már a témát, most szeretném bemutatni David Chalmers ausztrál filozófus nyomán, akinek könyve - The Character of Consciousness - talán a legvilágosabban írja le a kérdést. Érdemes az egész könyvet elolvasni - azt hiszem, magyar fordítása nem létezik -, én csak pár gondolatot osztanék meg. Az alapkérdés az, hogy mi is a tudat, leegyszerűsítve mi a kapcsolat az agy és a tudat között. Chalmers alapgondolata, hogy a téma felosztható könnyű és nehéz problémára. A könnyű probléma az, hogy az agy hogyan vezérli magát és a testet, mik ennek szabályosságai és módjai. Ezek alapvetően biológiai kérdések, s ha nincsenek is teljes körűen megválaszolva az ide tartozó kérdések, akkor is joggal számíthatunk arra, hogy idővel ezek a kérdések, a biológia és az orvostudomány fejlődésével, tisztázva lesznek. Ezzel szemben a nehéz probléma maga a tapasztalat, az érzés kérdése, mely szükségtelen az agy működéséhez, viszont m

Alex Garland ú j sorozata kifejezetten érdekes. Aki a Never Let Me Go című remekmű rendezője. Különösen az keltette fel bennem az érdeklődést, hogy sok volt róla a kezdeti negatív vélemény. Nyilván negatív azoknak, akik dinamikus, akciódús, speciális hatásokkal teli sci-fi-re számítottak. Én akkor kezdtem el nézni, amikor éppen kijött a 3. rész, s már az első rész közepén rájöttem: kiváló ötlet , kiváló történet, onnantól már csak abban reménykedtem, ne legyen valami olyasmi, mint a Westworld, mely a 2. évadban elkezdett akciósodni (hozzáteszem: a jelenleg menő 3. évad már jobb, mint a 2.), s persze végképp ne legyen olyan, mint a Mátrix, ahol az 1. kiváló filmnek semmi köze a 2. és 3. dögunalmas részekhez. A történet lényege: a gyerekét elvesztő milliárdos programozó , egy hatalmas számítástechnikai cég tulajdonosa titkos projektet fejleszt ki, mellyel mind a múlt, mind a jövő teljesen belátható lesz. Az alap a determinisztikus világkép, azaz minden előre elrendelt, mindennek van o

Amikor a ballib megmondóember válaszol kommentemre, kimutatva hirtelen minden indulatát, dühét. A nevét direkt töröltem, mert nem lényeges. Épületes " vita "... eredeti méretben Egyébként pedig ha a Magyar Hang képes 10-15 ezer körüli példányszámmal fenntartani magát és hatalmas apparátusát, plusz műsorokat készíteni, s mindezt az olvasók pénzéből, meg a reklámokból, akkor csodás módszerüket szabadalmaztatni kell azonnal, hiszen nyugaton több százezeres példányszámú lapok sokkal több reklámmal is küszködnek a fennmaradásért, s zárnak be. Szóval ha valami kizárható akkor az az, hogy valaki nagyember ne pénzelné a médiát kőkeményen . Ami - aláhúzom - nem bűncselekmény, csak éppen aláássa a hivatalos szöveget, hogy a hűséges olvasókból élnek meg. Ezért is fenyeget a megmondóember. Az én reakcióm pedig a nyilvánosság. Ja, s a megmondóember pedig tanulja meg, hogy a vélemény nem hitelrontás.

Az én korosztályom az, mely már éppen felnőtt volt a kommunizmus bukásakor. Köztes helyzet, mert még a régi rendszer terméke volt, de a régi rendszerben se voltunk még stabil helyzetben. S bár ismerettségi köröm legnagyobb része magyar, itt vannak más kelet-európaiak is, pár cseh, lengyel, bolgár, s ex-szovjet ismerős. Saját tágabb ismeretségi köröm ebből a korosztályból különböző taktikákat választott a hirtelen ránk zúduló új helyzetben. Volt egy kisebbség , mely komolyan hitt az új lehetőségekben és vállalkozó lett. A legnagyobb rész bukott ember lett. Kevesen anyagi sikert értek el, csupa olyan ember, akivel nem szívesen ülnék le ma beszélgetni se. Egy nagyobb csoport azt mondta: nem történt semmi különös , a világ ugyanúgy megy tovább, ahogy eddig, azaz állást kell találni, majd karriert építeni, mindent teljesen ugyanúgy az új, ahogy a régi rendszerben. Vicces, de ez az a kategória, aki a legstabilabb életutat ért el mind a mai napig. Igazuk is volt: tulajdonképpen minden ugyanaz

Amikor 1998 -ben kirúgtak budapesti munkahelyemről - egy bankban, pont a Parlament épülete mellett voltam pénztáros-ügyintéző -, elkezdtem ismét munkát keresni. Hozzá voltam szokva, hogy az ember szétküld átlag 100 önéletrajzot, kap 10 elutasítást, majd elhívják 2 interjúra, majd 2-3 hét múlva onnan is jön az elutasítás. Így nagyon meglepődtem, hogy az egyik helyen, az egyik bank biztosítótársaságánál, interjú után szinte azonnal visszaszóltak, fel vagyok véve. S meg is lett mondva, a következő héten hétfőn indul a betanítás, az első napon lesz intézve a szerződéskötés . Meg is jelentem a cég budaörsi irodájában rendes időben. Találkoztam ott még 25 szintén friss munkatárssal, akik ugyanarra vártak. Leadtam a papírjaimait . Azt mondták, a nap folyamán meg is lesz a szerződés. Kezdődött az oktatás. Az első rémület akkor jött, amikor az előadó elkezdett MLM-piramisjáték stílusban beszélni, pedig ez nem egy MLM-piramis cég volt egyébként (olyan helyre eleve nem is jelentkeztem volna, mert

A ballib propaganda legújabb mániája Orbán támadása amiatt, hogy munkaalapú társadalmat akar. Most hagyjuk azt a mellékes elemet, hogy 2010 előtt éppen a ballibek beszéltek, Orbánnál sokkal radikálisabban ugyanerről, lásd "nincs rá pénz", "nem elég hatékony a magyar munkás", "az állam ugyanolyan, mint egy család, nem költhet többet, mint amennyit megtermelt", s hasonló színmarhaságok. sokadik orbánozás ugyanarról, egy példa Hagyjuk a múltat, maradjunk a jelennél. Természetesen lehetséges nem munkaalapú társadalom is, de munka akkor is kell hozzá, csak ebben az esetben nem az a társadalom dolgozik, aki megél belőle, hanem valamely másik . Valójában éppen ez a magállami nyugati liberális modell: gyarmatosítás, leigázás, kizsákmányolás. Mások dolgoznak, annak gyümölcsét elveszik, így az elvételre képes közösség tud nem munkaalapú társadalomban élni. Persze kissé meglepő, hogy ezt olyanok is mondják, akik egyébként magukat baloldalinak határozzák meg. Hiszen

Annak idején, vagy 40 éve már egy orosz ismerősöm mesélte, hogy amikor elmondta mélyen hívő nagymamájának, hogy repülőgépen utazott, a nagymama halkan azt mondta neki "ezt nem szabad terjesztened, de tudnod kell, repülőgépek a valóságban nem léteznek , csak a kommunisták találták ki az egészet". Most valami hasonló érzésem van, csak a helyzet rosszabb. Egyes ortodox egyházi vezetők - szerencsére egy kisebbség csak - teljesen komolyan marhaságokat beszélnek. Pl. azt, hogy mise alatt nem lehetséges fertőzést elkapni, megt szükségtelenek a higiéniai intézkedések, hiszen az anyag képtelen ártani a szellemnek. Szeretném megjegyezni, a kereszténység létező első 4 évszázadában két ellenséges eszme ellen harcolt: a gnoszticizmus és a manicheizmus ellen. A manicheizmus állítása, hogy az anyag rossz és a szellem jó, s ezek között valamiféle állandó küzdelem zajlik. A kereszténység támadta ezt a nézetet mindig, hiszen a keresztény tanítás szerint egyetlen Isten van, s neki neki semmily

A 3 kaukázusinak nevezett nyelvcsaládról kizárólag , nem a Kaukázusban beszélt minden nyelvről. szürke - minden nem kaukázusi nyelv (indoeurópai, altáji) a kép nagy méretben itt Ez a 3 kaukázusinak nevezett nyelvcsalád: az ésszakkelet-kaukázusi, az északnyugat-kaukázusi, s a dél-kaukázusi. A tudományos konszenzus szerint ez a 3 nyelvcsalád egymással nem rokon. Viszont a nyelvcsaládokat rokonítani próbáló, a nyelvészeti fősodor által nem elfogadott elméletek szerint az az ésszakkelet-kaukázusi és az északnyugat-kaukázusi rokonok, de a dél-kaukázusi nyelvcsalád szerintük se áll rokonságban az északiakkal. Ezen elméletek jellemzően azt állítják, hogy az északi kaukázusi nyelvek távoli rokonai az ibériai nyelvek (ezek mai egyetlen létező képviselője a baszk), továbbá innen származnak keleten a sino-tibeti nyelvek (itt van a kínai, a tibeti, a burmai), továbbá Amerikában a na-dene nyelvcsalád is (legismertebb tagja a navaho). Míg ugyanezen elméletek szerint a dél-kaukázusi távoli rokonai az

A fő ellentmondás maga a liberalizmus önmeghatározása : az, hogy a szabadság eszméje. Itt most nem térnék ki arra a liberális halandzsára, mely szerint a liberalizmus a szabadság eszméje, így minden nem-liberális eszme pedig a szabadság ellensége. Erről már írtam, pl. itt . Szóval fogadjuk most el munkahipotézisként , hogy a liberalizmus a szabadság eszméje, de legalábbis a szabadság legteljesebb megvalósulásának eszméje. A gond azonban az, hogy az egyéni szabadság eszmei és gyakorlati megvalósulása nagyon más. Olyan ez, mint az űrutazás joga. S tényleg, az orosz Űrhivatalhoz bárki jelentkezhet űrturistának! Egy kis gond van ezzel: be kell fizetnie a jelentkezőnek 20 millió dollárt. Akinek nincs ilyen összege, annak is persze van űrutazási "joga", tegyük hozzá, csakhát ez egy eléggé absztrakt jog... A liberalizmus egyéni szabadsága ugyanez az eset. Az átlagember számára pl. a szabad munkavállalás joga azt jelenti, választhat az adott helyen meglévő ajánlatok közül vagy éhenha

A koronavírus egyik sajnálatos mellékhatása , hogy az egészségügyi dolgozók minden erejüket a vírusra összpontosítják, így sajnos nem marad idejük az enyhe esetek, pl. a szimpla futóbolondok szakszerű kezelésére. Valószínűleg ez lehet az oka, hogy a munkanélküli blogger Bartus immár sokadik cikkét írja, melyben egyre súlyosbodó hallucinációiról számol be. Most éppen katonai huntát álmodik. A Kolozsszaros Blog csak akasztani szeretne, ez régi vágyuk, de amióta csatlakozott a szerkesztőséghez Pufajkás Anna, ez egyre gyakoribb.

...persze csak saját, perverz szempontjából nézve... Béndek Péter egykor egy reménykeltő filozófus volt. Akár még alkothatott is volna valami közepesen jelentőset, mert a képessége megvolt hozzá, ezt kár lenne tagadni. Péter nem a tipikus egybites ballib megmondóember, aki saját magának is hazudik . Péter egykor az Orbán-kormány fizetett alkalmazottja volt mint tanácsadó, persze még az első, erősen liberális Orbán-kormány alatt. Szóval mevezett személy megírta ezredik orbánozós cikkét , dögunalom, de egyik önkommentje rendkívül érdekes , sajnos nem én vettem észre, hanem Tölgyfa kommentelő hívta fel rá a figyelmemet. a szóban forgó önkomment Így igaz, Péter. A liberalizmus nem állja meg a valóság tesztjét, legnagyobb ellenfele nem az ellenséges eszmék, hanem a tények. A liberalizmus egyenlet esélye tehát a nyilvánosság teljes leuralása. A liberálisoknak ezért is elnyomás a mai magyar helyzet, hogy csak a médiák fele az övéké. Nekik csak az elfogadható, ha a 95 % az övék, ahogy ez vol

A ballib reakciókról. S ez nem is vicc.

Három fontos pozitívuma is van a mostani járványhelyzetnek. Az első: a liberális demokrácia ismét igazolta , nem működőképes rendszer. A gyenge államhatalom nem képes gyorsan, hatékonyan intézkedni. A következtetés: gyenge éjjeliőr állam helyett bivalyerős államra van szükség. Másodszor: a liberális demokrácia gazdaságilag is igazolta, alapjai tévesek. A kevesek gazdagodására, mindenben profitot kereső, szabad piaci elvekre alapuló rend emberellenes. A legkisebb vészhelyzetben minden összeomlik, s - furcsa módon - az állam kezd el intézkedni, nem a szabad piac láthatatlan keze. A következtetés: piacgazdaság helyett tervgazdálkodásra van szükség. Ne tessék a szótól megijedni, a tervgazdálkodás nem feltétlen a szovjet rendszert jelenti, ahol ez azt takarta, hogy kevés állami cég kevés és rossz minőségű terméket gyártott, majd ezekért sorba kellett állni. A mai kínai modell is tervgazdálkodás: magas minőségű, bőséges termelés, magántőke részvételével, de a stratégiai döntésekben és az gaz

A Liberális Néppárt nevű sóhivatal sikeresen megtalálta napjaink fő problémáját. Mint kiderült: az igazi veszély az, hogy a magyar kormány rendkívüli állapotot vezetett be a járványhelyzet miatt. Egy tucatnyi homokkonzervatív, keresztényellenes-demokrata, ultraliberális minipárt üvölt már megint. Persze a valódi okuk a féktelen ordításra más dolog: a liberális demokrácia ismét bizonyította, alkalmatlan egy egyszerű járványügyi helyzet kezelésére is. S mi lesz, ha ezek a sóhivatali munkatársak azt is megtudják, hogy Zorbán lerohasztotta az amerikai, a brit, az olasz és a francia egészségügyet???

A magyar ballib megmondóemberek csalódottak . Már megint be lett vezetve a "diktatúra", s még mindig semmi nyoma: többek között töretlen a szólás- és sajtószabadság. Pedig de jó lenne mártírnak lenni... Persze nem igazi mártírnak, az veszélyes, hanem csak legalább pár órácskára élvezni a mártírságot. Erre Zorbán diktátor már megint nem viselkedik európai módon: még egy rendes diktatúrát se képes rendesen működtetni. Szóval a ballib megmondóemberek szabadon beszélnek, írnak, publikálnak, s semmi ellenintézkedés se éri őket. Pedig folytonosan magyarázzák, hogyan fog a hatalom százféle módon visszaélni a rendkívüli állapottal, az viszont már megint nem hajlandó szót fogadni a mindentudó szakembereknek. Már könyörögnek, kedves Zorbán diktátor, tessék legalább egy icipicit represszálni minket, de a csúnya diktátor már megint nem fogad szót... A Kötöttfogás legfrisszebb adásáról jutott mindez eszembe.

Jared Diamond amerikai történész és ornitológus munkássága igen érdekes. Több könyvét is olvastam. Egyébként legtöbb műve magyarul is megjelent. Ami számomra a legérdekesebb nála az az ősközösségi társadalmak működésének leírása, továbbá az egyes emberi civilizációk közti eltérések okainak magyarázása. Most ez utóbbit vázolnám. Jared Diamond Diamond azt mondja, egyenes vonalú következtetések láncolata alakítható ki. Az képes más felett győzni, aki erősebb állammal rendelkezik. Azaz előszöris kell állam. A világ nagy részén viszont az európai gyarmatosítás előtt nem voltak államok, gyengék se. Miért nem lett mindenhol állam, miért maradt meg a Föld legnagyobb részén a XV. századig - sőt van, ahol későbbig - az ősközösségi társadalom, s ahol nem, ott miért csak nomád társadalmak lettek, továbbá ahol lettek államok, mi az oka ezek fejlettségi elmaradásának. Az államiság feltétele az ősközösségi vagy nomád életmóddal való felhagyás . Mik azok a tényezők, melyek gátolják a nomadizmussal va