BircaHang Média

Németországban és Ausztriában az áruházak feloszlanak olcsó, diszkont típusúsakra és normál kategóriájúkra. Az Aldi, a Lidl, s a Penny pl. mind diszkont kategória. A Billa, a Kaufland meg pl. "normál". Megjegyzem: de jó, hogy a magyarban ma már a "diszkont" szó csak melléknév. A 90-es évek elején még főnév volt, lásd "megyek a diszkontba". Engem baromira idegesített . Az EU legszegényebb országában, Bulgáriában nem létezik "diszkont" kategória, ugyanis bármilyen áruház már a középosztálynak szól, nem a szegényeknek. A szegények piacra járnak, kis boltokban vásárolnak, s csak valamilyen akció esetében mennek be áruházba. tipikus kisbolt lakóépület aljában Ennek egyébként pozitív fejleménye, hogy míg Budapestről szinte teljesen eltűntek a független kisboltok, addig Szófiában maradt belőlük szép mennyiség. Egyszerűen mindig volt rájuk igény. a tőlem 200 méterre lévő Lidl beltere Míg nyugaton ezek a hálózatok kifejezetten diszkont kategóriában hirdet...

Az egyik ballib módszer az alkalmatlan számokkal való bűvészkedés. Van egy ábra, melyre rendszeresen hivatkoznak, íme ez: Ezek persze valós adatok, de önmagukban semmit se mondanak. Először a minimálbér nem sokat árul el az életszínvonalról. Másodszor: a vásárlóérték szerint nem korrigált béradat értelme kb. nulla. Harmadszor: a bruttó összegek nem értelmesek az életszínvonal céljából. Mi a vásárlóérték szerinti korrekció? Nem azonos az árszint minden országban, így ugyanazért az össszegért nem ugyannyi termék vehető. Régiónkban (melyet most a 11 EU-tag kelet-európai országként értek) a legdrágább ország Szlovénia, a legolcsóbb Bulgária. 100 magyar forint Szlovéniában 76 forintot ér, míg Bulgáriában 122 forintot. Íme a teljes lista. Beletettem összehasonlításként a legszegényebb 6 nyugat-európai EU-tagállamot is: Íme mi történik ha a minimálbéreket összehasonlítjuk: Amit látunk, az érdekes, pl. a ballib bezzegország, Észtország minimálbére immár alig 4 %-kal van a magyar felett. A romá...

Egy dologban a ballibeknek igazuk van: a KSH által kiszámolt átlagbér nem alkalmas az átlag életszínvonal bemutatására. Ennek oka egyszerű: nem hamisított az adat, hanem egyszerűen statisztikailag alkalmatlan a célra. Célom most a 2020-as adatok alapján annak bemutatása , a világ 202 országában mi a valós átlagos életszínvonal. Ehhez három dolog szükséges: a medián bér nézése az átlagbér helyett, a pénz vásárlóértékének nézése az árfolyamérték helyett, a mesterséges adatok kiszűrése (lásd adóparadicsomok, ahol papíron hatalmas pénzek termelődnek, a valóságban ez azonban nem hat ki a lakosok életére); mivel mind a három adat nehezen és csak körülbelül hozzáférhető, minden statisztika csak megközelítőleg helyes lesz. De mégis az adat képet ad arról, az egyes országok egymáshoz képest hol helyezkednek el. Nos, az alapadat a világ medián életszínvonala. Ez 2020-ben 100 ezer Ft/hó magyar vásárlóértéken természetesen. Ez azt jelenti, a világ lakosságának pont fele kap ennél kevesebb és másik...

Pár érdekes bolgár adat a bulgáriai életszínvonalról. Az adatok a 2020 júliusi állapotot tükrözik . Természetesen Bulgáriában is igaz, hogy az igazán gazdagok nem magas bérük miatt azok, hanem tőkejövedelmük miatt. Ennek ellenére fontos adat, hogy milyen a bérek megoszlása. Az összegeket magyar pénzre átszámolva adom meg, bruttó összegben. Nettót nem adok meg, mégpedig azért nem, mert a bolgár bruttó összeg nagyjából megfelel a magyar vásárlóértéki nettónak. Azaz a bolgár árszint a nagyarnál kb. 20 %-kal alcsonyabb, pont annyival, mint amennyi a bolgár bruttó-nettó eltérése. Magyarországon jelentős az átlagbér és a medián bér eltérése, pl. a magyar bérek közel 70 %-a az átlagbér alatti. Bulgáriában ez méginkább így van, egyenesen a bérek közel 80 %-a átlag alatti. A statisztika 6 jövedelmi osztályba sorolja a bolgár béreket: 101 ezer Ft és alatti bérek (101 ezer Ft a bolgár minimálbér) - ennyit keres a munkavállalók 30 %-a, ez a nyomor szintje, 101 ezer és 180 ezer Ft közti bérszint (a...

Jelenleg az emberiség vagyoni helyzete a következő: mélyszegény: 15 %, szegény: 60 %, alsó-középosztálybeli: 10 %, felső-középosztálybeli: 10 %, gazdag: 5 %. Hogy érthető is legyen, példa mindegyikre: mélyszegény: szegényebb fekete-afrikai ország átlagembere (pl. Mozambik, Niger), szegény: átlag indiai, bangladesi ember, alsó-középosztálybeli: átlagos magyar, lengyel, román, cseh, bolgár, felső-középosztálybeli: átlagos amerikai, nyugat-európai ember, gazdag: Norvégia, Svájc, egyes muszlim olajállamok átlagpolgára. Már az alsó-középosztálybeli is jobban él a világnál, így már ő se érdekelt a nagyobb egyenlőségben. Továbbá, az emberek 99+ %-a képtelen reálisan megítélni saját helyzetét. A gazdagok magukat szimpla jómódú középosztálynak hiszik, s meg vannak győződve, hogy saját munkájuk eredménye a vagyonuk. A középosztály, különösen az alsó része meg magát mindig felfelé viszonyítja, így szegénynek hiszi magát. Ezt erősíti is az ebben érdekelt politika. Elég csak a magyar ballib propaga...

A bolgár életszínvonalról . Mely sose volt a magyar szint felett. S mely talán csak a 80-as évek elején járt közel a magyar szinthez. Ill. most ismét közeledik hozzá, jelenleg nagyjából a magyar szint 85 %-án áll. A kis dolgokon mérhető le leginkább az életszínvonal változása. Számok helyett a gyakorlat . Olyasmit kell figyelembe venni, ami nem technikafüggő. Szóval pl. nem szabad a mobiltelefon- vagy a nethasználatot nézni, ezek ugyanis semmit se árulnak el a valós helyzetről. S olyat se szabad választani, mely kulturálisan terhelt. Pl. a bolgár kávézókban mindig van ember, a legrosszabb időkben is volt. Bemegy az ember e legolcsóbb, műanyag pohárban önkiszolgálós kávét áruló helyre, rendel egy kávét a pultnál, majd leül, s ül mellette 3 órát. Magyarországon ugyanez egyszerűen nem szokás, azaz ebből nem vonható le semmi. Vagy az öltözködés . A bolgár nő, legalábbis bizonyos korig, igyekszik jól kinézni. A pénz nem akadály. Ha kell, olcsót vesz, ami azonban hatásos. S elvan a legolcsób...

Pár érdekes adat alapján, most kiemelve a Római Birodalom aranykorát , az i. sz. II. sz. idejét. A pénzről. A római pénzrendszer meglehetősen bonyolult volt, itt elég, hogy az alapegység a szertertiusz (középkori latinsággal: szeszterciusz), azaz sestertius. 1 sestertius nemesfémben számolva kb. 1 mai eurónak felel meg, de ez csalóka adat, mert azóta a nemesfémek árfolyama drasztikusan megdrágult, mivel szerepük lecsökkent, továbbá mert a pénz szerepe akkoriban jóval kisebb volt, mint ma, gyakoribb volt a nem pénznben, hanem termékben fizetés. A fontos adat: havi 15 sestertius volt az az összeg, ami biztosította a biológiai létminimumot . A társadalom szinte teljes egészében mezőgazdasági volt. A lakosság 85 %-a a mezőgazdaságban dolgozott. S nincs értelme itt különbséget tenni rabszolga és szabad ember között, ez csak a jogi státuszban jelentett különbséget, nem a jövedelemben vagy az életszínvonalban. A rabszolga is megkapta azt, amit egy szegény átlagember, hiszen tulajdonosa érde...

A kelet-európai szegénység messze nem szegénység. Kelet-Európa tipikus félperiféria , azaz csak a magállamokhoz képest szegény, a világ nagy részét kitevő perifériához képest gazdag. Lássuk mi a helyzet egy olyan magyar emberrel, aki jelenleg átlagbért keres, ez jelenleg havi nettó 241 ezer Ft-ot jelent. Számolva a megélhetést, azaz a pénz vásárlóértékét, ezzel a jövedelemmel egy ilyen ember már a világ felső 4 %-nak tagja. Hihet3tlen, ugye? Pedig tény, igen ennyira szegény a világ, ekkorák az egyenlőtlenségek. De a magyar átlagember nem keres átlagbért. Nézzük hát az átlag medián bért, ez jelenleg havi nettó 168 ezer Ft. Nos, aki ennyit keres, az benne van a világ felső 10 %-ában. De egy még drasztikusabb adat. Aki Magyarországon ma minimálbért keres, ez nettó 99 ezer Ft havi - még ezzel az összeggel is benne van az illető a világ felső 18 %-ában. De vegyük a legszegényebb európai országot, Moldovát , ahol a havi átlag nettó medián bér 79 ezer Ft. Még ez is elegendő a világ felső 16 %...

Ha az átlagbéreket nézzük, a következő az eredmény. A bolgár országos nettó átlagbér jelenleg 163 ezer Ft (330 Ft/euró árfolyamon számítva), míg Magyarország esetében ez a szám 239 ezer Ft. Bulgáriában a régiós eltérések nagyobbak , mint Magyarországon. Magyarországon a legszegényebb régióban az átlagbér 164 ezer, a leggazdagabbban pedig 299 ezer. Ugyanez Bulgária esetében 108 ezer és 222 ezer. Mindkét ország esetében sajátosság, hogy a medián bér jelentősen elmarad az átlagtól. Magyarországon a medián nettó bér a nettó átlag 73 %-a, Bulgáriában még kevesebb: 70 %. Azaz mindkét országra igaz, hogy az emberek többsége számára az átlagbér álom. De mivel a két arány közel azonos, nem kell ezt az összehasonlításkor figyelembe venni. Ami viszont jelentős adat az a megélhetés költsége. Ez Magyarországon kb. 25 %-kal magasabb, mint Bulgáriában. Azaz a reális összehasonlításhoz a bolgár adatokat be kell szorozni ezzel a számmal. Tehát a 163 ezer Ft bolgár nettó átlagbér magyar szemmel 204 ez...

A ballib médiák szerint Magyarország jelentősen lemaradt a régióban, míg mindenki más kezd felzárkózni. E cikk célja ennek az állításnak a megcáfolása. A valóság: az egész régió együtt mozog. A 11 kelet-európai EU-tagállam adatai, az első sorban a nettó havi átlagfizetés, a másodikban ugyanez vásárlóerőn átszámolva, mindenkét esetben a 100 % a 11 kelet-európai EU-tagállam átlaga: Bulgária - 57,6 % - 84,1% Csehország - 110,4 % - 105,9 % Észtország - 138,9 % 118,3 % Horvátország - 101,4% - 100,0% Lengyelország - 98,8 % - 104,9 % Lettország - 92,1 % 87,9 % Litvánia - 93,5 % - 98,6 % Magyarország - 89,1 % - 101,1 % Románia - 76,7 % - 91,0 % Szlovákia - 110,5 % - 98,3 % Szlovénia - 131,3 % - 116,0 % Jól látható az adatokból: jelentősebben csak Bulgária van elmaradva, de ott se igaz ez vásárlóerőn számítva. S csak 2 ország emelkedik ki jelentősebben, Szlovénia és Észtország, de ott se igaz ez vásárlóerőn számítva. S természetesen egyáltalán nem igaz se a rohamos román felzárkózás, se a m...

Ballib mítosz, hogy Magyarországon van 4 millió szegény, sőt éhező. Persze mindig csak akkor van, ha a kormány nem ballib.