BircaHang Média

A kései bolgár és magyar kommunizmus ellentétes utat járt be. Nagy hasonlóság a két ország között, hogy a vezér gyakorlatilag egyszemélyi hatalmat birtokolt, 30 éven keresztül, s hatalmuk egyetlen korlátja Moszkva volt. Ezen túl csak arra kellett mindig vigyázniuk, hogy sose sértsék meg egyszerre több pártlobbi érdekét, nehogy azok szövetkezzenek ellenük. Todor Zsivkov ugyan Kádár előtt 2 évvel jutott hatalomba, 1954 -ben lett pártvezér, de ez akkor még nem jelentette a teljes hatalmat. Megerősödése a hatalomban 1956-ban indult, amikor ő lett az új hivatalos moszkvai desztálinizációs vonal bolgár "szóvívője", s egészen 1962-ig tartott, míg minden riválist eltakarított a vezetésből. A lényeg: a kommunista rend 85-90 %-a mindkét országban egyetlen ember hatalmához köthető: Magyarországon Kádárhoz, Bulgáriában Zsivkovhoz. Тovábbi hasonlóság: a kezdeti erőszak után a rendszer egyre engedékenyebb és reformistább lett. Azonban a csehszlovák 1968, majd pedig különösen a lengyel Szol...

A liberalizmus hívei rendszeresen hivatkoznak arra, hogy a liberalizmus valójában nem is filozófia vagy politikai eszme, hanem a tiszta racionalitás, hiszen a liberális elmélet tényeken és a józan észen alapszik, nincsenek benne dogmák. A gond az, hogy ez nem csak tényszerűen nem igaz (erről már sokszor értekeztem), hanem elméletileg se az, sőt egyszerűen képtelenség , hogy az legyen. Erről szól ez az írás. Minden racionális megállapítás alapvetően kétféle lehet: magyarázó típusú (analitikus, észigazság), mely nem ad új ismeretet, de magyaráz valamit, azt világossá teszi: ezeket bizonyítani nem kell, hisz igazságuk nyilvánvaló, ezeknél az egyetlen vitás pont a szavak értelme lehet, de amint a szaval értelmét rögzítettük, nincs további vita - pl. "Az özvegyasszonynak nincs házastársa", az "özvegyasszony" és a "házastárs" szó nyilván tisztázandó, de amennyiben mindkettőt a normál magyar nyelv értelmében használjuk, nyilvánvaló, hogy ez a mondant igaz, sőt ne...