BircaHang Média

Régi tervem, hogy megírom 1 oldalon a nyugati filozófia történetét . Persze rájöttem, képtelen feladat, de íme megközelítőleg az eredmény, 5 oldalon belül. Előre szólok, erősen szubjektív lesz. S még valami: "nyugati" alatt itt nem nyugat-európai értendő, hanem európai , azaz nem kelet-ázsiai, nem indiai, sőt nem muszlim és nem zsidó. (Más nincs: annak ellenére, hogy nagyon erőlködnek, nem sikerült amerikai indián, afrikai, ausztrál-óceániai filozófiát kitalálni utólagosan.) A nyugati filozófia egyedisége - s ebben különbözik minden más filozófiától -, hogy nem része a vallásnak, még akkor se, ha vallásos. A kezdet a preszókratikus iskolák (ez nyilván csak későbbi elnevezés). Az alapkérdés: mi a valóság alapja? A mögöttes gondolat: a sokféleség nem lehet öröktől való, kell lennie valamilyen kiinduló momentumnak. Íme a különböző válaszok hogy mi a kiinduló pont: természetfilozófusok (milétosziak): valamilyen ősanyag, a szellem ennek csak tulajdonsága, püthagoriánusok : a mate...

Eckhart mester (1260-1328) kapcsán, Példabeszédei alapján, szabadon. Nincs mit adni annak, akitől kaptuk azt, amit adnánk neki, s akinek úgyis megvan mindene, hogy adott nekünk. Ezért is tévesek a természeti vallások, s az azokból maradt elemek, melyek máig hatnak egyébként keresztény hívőkre is. Téves az az alapgondolat, mely máig általános, hogy anyagira és szellemire osztjuk fel a világot. Ezek szintek csupán, de nem önálló dolgok. Továbbá a szimuláció szintje - legyen bármilyen gazdag is - semmi a szimulátori szinthez képest. Ha Eckhart 700 évvel később született volna, biztosan felhozta volna ezt a példát is. A teremtett világ szimuláció, akkor is, ha gazdagsága mérhetetlen, s semmi ahhoz képest, aki teremtette. A teremtett világ természetesen jó, de ha lelkünk leragad benne - márpedig lelkünk az, mely kapcsolódó pont a teremtett és a teremtetlen között -, akkor sose érjük el az igazi célt. S nem, nem valamiféle manicheista világelutasítás ez, hiszen a világ jó és szükséges, de h...

Arthur Schopenhauer (1788 –1860) német filozófusnak nem csak főműve van, hanem életbölcseleti írásai is. Igtencsak figyelemreméltó az egyik ilyen írása, ezzel kapcsolatban pár gondolat. Az ember be van zárva magába, a külső valóságot is csak saját magán keresztül éli meg, így a megélés az alap, az viszont az egyéniségtől függ, ami nagyrészt adottság. Abszolút tény ez. Az ember tud csiszolni magán, képes felvenni magatartásmódokat, megtanulni, adott helyzetben mi a legkifizetődőbb reakció, de belül vajmi keveset változik. Tehát nagyrészt automatizmus van: a veleszületett egyéniség adottság, a külső világ pedig ismét független tőlünk, nagyrészt a sors keze mi jut nekünk. A sors által kedvező helyzetű ember nem lesz soha igazán boldog, ha egyénisége szűk. Míg fordítva , a sorscsapások se veszik el a széles egyéniség jókedvét. A helyes megoldás minden esetben a természetünknek mgfelelő módon élni, s a legnagyobb csapás, ha ezt külső körülmények lehetetlenné teszik. Az elme és a k...

A tudat témája a modern filozófia messze legfontosabb vitatott kérdése. Vázoltam már a témát, most szeretném bemutatni David Chalmers ausztrál filozófus nyomán, akinek könyve - The Character of Consciousness - talán a legvilágosabban írja le a kérdést. Érdemes az egész könyvet elolvasni - azt hiszem, magyar fordítása nem létezik -, én csak pár gondolatot osztanék meg. Az alapkérdés az, hogy mi is a tudat, leegyszerűsítve mi a kapcsolat az agy és a tudat között. Chalmers alapgondolata, hogy a téma felosztható könnyű és nehéz problémára. A könnyű probléma az, hogy az agy hogyan vezérli magát és a testet, mik ennek szabályosságai és módjai. Ezek alapvetően biológiai kérdések, s ha nincsenek is teljes körűen megválaszolva az ide tartozó kérdések, akkor is joggal számíthatunk arra, hogy idővel ezek a kérdések, a biológia és az orvostudomány fejlődésével, tisztázva lesznek. Ezzel szemben a nehéz probléma maga a tapasztalat, az érzés kérdése, mely szükségtelen az agy működéséhez, viszont m...

A nyugati keresztény teológia Ágoston nal elment lassan a racionalitás irányába, végülis ez eredményezte az ateizmust és a liberalizmust is, miután a nyugat - kilépve a XI. században az egyetemes egyházból - magára maradt . Keleten a racionális irány kisebbségi lett, ott a fő irány maradt az irracionális , ismertebb nevén misztikus. De nyugaton mindvégig megmaradt az eredeti, helyes irány is, egyfajta búvópatakként . Eckhart ról már írtam, most egy másik képviselőjéről ennek a mélyen keresztény, nem fertőzött irányzatnak. Nicolaus Chrypffs, ismertebb nevén Nicolaus Cusanus (1401-1464), katolikus bíboros. A most ismertetett műve az A nem-másról ( De non aliud ) lesz. A tudás alapja a meghatározás . A legfelsőbb tudás tehát a meghatározás meghatározása. Mindenről elmondható, hogy nem más mint maga, ez elmondható a meghatározásról is, tehát a nem-másság az alap, mely mindent meghatároz (és saját magát is) hiszen ami nem más az nem más, mint ami nem más. Ha nincs nem-más, nincs se más, ...

Miután már írtam a egyik filozófiai alapkérdésről, a tudat és test (szellem és anyag) kérdéséről egy vázlatot, íme egy vázlat egy másik alapkérdésről , az okságról és a szabad akaratról. A determinizmus az jelenti: minden ami történik, azt megelőző ok miatt van. A szabad akarat azt jelenti: az adott cselekvést végrehajtó entitás dönthetett volna a cselekvés nem megtétele mellett is. Az alaptétel : ha van determinizmus, akkor nincs szabad akarat, s fordítva: ha van szabad akarat, akkor nincs determinizmus. Ha ezt az alaptételt elfogadjuk , akkor a két lehetséges értelmezés: van determinizmus, tehát nincs szabad akarat, van szabad akarat, tehát nincs determinizmus. Ha az alaptételt nem fogadjuk el , akkor azt állítjuk: a determinizmus és a szabad akarat nem zárja ki egymást. A fő gond magának a két alapfogalomnak a meghatározása . A determinizmus által mondott okság nem magától értetődő, tulajdonképpen szabad akarattal alkottuk meg ezt a fogalmat. Továbbá, a véletlen is lehet tényező, ...

Szerzők, akikről írtam. Az ókorhoz soroltam 2 szerzőt, de szokták őket a középkorhoz is sorolni: Boëthius , római (480–524), Areopagita Dénes , görög (?-?). További szerzők időrendi listája: Fredegius , angol (?-843), John Scotus Eriugena , ír (815–877), Anselmo , olasz (1033-1109), Guillaume de Conches , francia (1080–1154), Robert Grosseteste , angol (1175-1253), Étienne Tempier , francia (1210-1279), Giovanni di Fidanza Bonaventura , olasz (1221-1274), Thomas Aquinas , olasz (1225-1274), Sigerus de Brabantia , holland (1235-1284), Boetius de Dacia , dán (1240–1284), Eckhart , német (1260-1328), John Duns , skót (1266–1308), Giovanni Pico della Mirandola , olasz (1463+1494).

A Smaragdtábla legrégebbi igazolt verziója egy i. sz. VI. századi arab nyelvű irat, de a hagyomány szerint az eredeti egy i. e. VI. századi görög irat. Hamvas Béla fordításában : Való, hazugság nélkül, biztos és igaz. Ami fenn van, ugyanaz, mint ami lenn van, és ami lenn van, ugyanaz, mint ami fenn van, így érted meg az egy varázslatát. S ahogy minden dolog az egyből származik, az egyetlen gondolatból, a természetben minden dolog átvitellel az egyből keletkezett. Atyja a Nap, anyja a Hold, a Szél hordozta méhében, a Föld táplálta. Ő a theleszma, az egész világ nemzője. Ereje tökéletes, ha a földbe visszafordul. Válaszd el a Tüzet a Földtől, a könnyűt a nehéztől, tudással, szenvedéllyel. A földről az égbe emelkedik, aztán ismét a földre leszáll, a felső és az alsó erőket magába szívja. Az uralmat az egész világ felett így nyered el. E perctől fogva előled minden sötétség kitér. Minden erőben ez az erő ereje, mert a finomat és a nehezet áthatja. A világot így teremtették. Ez az...

Aquinói Szent Tamás - Thomas Aquinas - (1225-1274) olasz teológus és filozófus. Gyakorlatilag kimondható: a katolicizmus első számú teológusa. A mű címe: A rosszról . A rossz , bár absztrakt értelemben hiányosság, konkrét megjelenésében dolog. Hiszen meglét és hiányosság között nincs átmenet, továbbá ími valaha volt, az nem szűnik meg teljesen, valamint minden ami képes rombolni, az dolog. Az ellentmondás feloldható, ha a rosszat két értelemben vesszük. Van feltétlen rossz, ami valóban csak hiány. S van feltételes rossz, am nem önmagában az, hanem valamihez képest. Továbbá a hiánynak is két értelme van, teljes hiány és valamilyen hiányosság, pl. vakság és szembetegség. Ezen kívül, ahogy a fekete se a szín hiánya, hanem tartalmazza a szín nemet, úgy a konkrét rossz is részese az adott nemnek.

Giovanni Pico della Mirandola (1463-1494) műve. A mű célja Platón és Arisztotelész ellentéteinek egyeztetése. Arisztotelész számára az egy és a létező ugyanaz. az újplatónikusok számára az egy a korábbi, Isten is Egy számukra. nem Létező. Azt mondják: a kettőnek más-más az ellentéte: az egynek a sok, a létezésnek viszont a nemlétezés. A szerző szerint azonban Platón azonosnak tekintette az egy és a létezés ellentétét, így következtethetünk arra is: az egy és a létező ugyanaz . A létező egyik jelentése: ami nem semmi. Ebben az értelemben azonos az eggyel. Másrészt, a nem létező az semmi, aligha lehet Isten semmi. A létező mindent magában foglal, csak a semmit zárja ki. A létező tehát a lehető legáltalánosabb. Lehet-e valamilyen értelemben olyan, ami felette áll? A dolgok lehetnek absztraktak vagy konkrétak. Absztrakt az, ami önmagában az ami, míg konkrét az, ami valami más jóvoltából az (lásd: fehérség és fehér). Esetünkben a létező konkrét, míg az absztrakt a létezés. Ahogy a fehérség...

Eckhart mester (1260-1328) műve. A nyugati miszticizmus egyik legnagyobb képviselője. Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyország. Mit jelent ez? Szegénység kétféle van: külső, mely dicséretes, ha valaki Jézus iránti szeretetből vállalja, belső, erről van szó az idézetben. Ki az igazán szegény ember: aki nem akar semmit, aki nem is tud semmit, akinek nincs is semmije. Aki nem akar semmit, az nem csupán úgy él, hogy soha semmiben sem teljesíti be saját akaratát, s törekszik Isten akaratának teljesítésére. Hiszen míg az az ember akarata, hogy Isten akarata legyen, addig megvan benne az akarat, azaz nem semmit akar. Az igazi szegénység az, ha annyira nincs akarata az embernek, mintha nem is létezne, azaz se nem akar, se nem vágyik. Ez a nemlétezés állapota olyan volt, amiben önmagunk megismerői voltunk az igazság gyönyörűségében. Akkor Istentől és mindentől szabadon léteztünk. Megteremtésünkkel már lett Istenünk, s maga Isten se volt ebben az értelemben Isten akkor, sokkal inkább...

Étienne Tempier (1210-1279) műve. Az averroizmus tanainak elítélése. Címe: Az 1277-es párizsi elítélő határozatok . Az averroizmus Ibn Rusd (latinul: Averroës) arab arisztotelánus filozófus tanítása. Lényege : kétféle igazság létezik, hitbéli és filozófiai, a világ örökkévaló, az emberi lélek 2 részből áll: múlandó egyedi részből és közös, örök isteni részből, nincs feltámadás. Két fő képviselőjének elemeztem egyes írásait: Sigerus de Brabantia és Boethius de Dacia . * Az 1277-es elítélő határozat 219 pontból áll. Ezeket felsorolni értelmetlen lenne, de a lényeget leírom, bár nyilvánvaló: az averroizmussal ellentétes nézeteket tartalmaz. A filozófia vezető szerepének tagadása, nem igaz, hogy a filozófia minden kérdést képes megoldani. Téves, mert a filozófus is alá van rendelve a krisztusi igazságnak. Nem igaz, hogy csak racionálian igazolható tanításoknak van helye, s hogy nem szabad bízni e téren a tekintélyben. Nem igaz, hogy Isten mindentudása korlátozott, hogy nem tudja előre a ...

Az olasz Anselmus (Anselmo) számít a skolaszti(ci)zmus egyik megalapítójának. Ezt a művét mindenki ismeri, pontosabban az abban kifejtett, később ontológiai istenérvnek nevezett kifejtést mindenképpen. A mű 1075 -ben keletkezett. Kiegészítve annak folytatásával ( Responsio ). Érdemes a szokásosnál részletesebben megnézni ezt a kifejtést, mert ezzel elkerülhető a legtöbb téves cáfolat elismerése. A cél: olyan érv biztosítása, mely nagyrészben képes tisztán racionális úton bizonyossá tenni Isten létezését, pontosabban Isten tagadásának önellentmondásos jellegét. Azaz nem bizonyíték Istenre, 1000 éve se gondolták, hogy lehetséges lenne Istent bizonyítani racionálisan, hanem az ellenkező megközelítés: az ateizmus önellentmondásosságának racionális bizonyítása. Miért önellentmondás az ateizmus? Egy dolog kétféle agybéli megformálása: a dolgot jelölő szó puszta kimondása, ez esetben kimondható az, hogy Isten nincs, a dolog fogalmának megértésével párosult szókimomndás, ez esetben nem mondhat...

Az olasz Anselmus (Anselmo) számít a skolaszti(ci)zmus egyik megalapítójának. Az írás fő témája vita Roscellinus szal. Aki tagadta a lényeg valóságos létezését, az csupán nyelvi fordulatnak tartotta, továbbá azt mondta, ha a Szentháromség egy, abból következően nem csak a Fiú testesült meg Krisztusban, hanem a másik két személy is. Hogyan érhető el igazság ? Hittel és tudással. De hit nélkül a tudás félrevezethet minket. A tudás segíthet megérteni a hittételeket, de önmagában tehetetlen. Isten egy vagy három? Lényegében egy, viszonyában három. De nem egy három részből összetett entitás, hanem egyetlen, egyszerű Isten, Az isteni lényeg egy, de önálló a viszony. Mint az embernél, ahol egy adott egyén lehet egyszerre atya és fiú, de nem ugyanabban a vönatkozásban, A három személy olyan, mint a forrás, a belőle alakuló folyó, s a folyó által alakított tó. A forrás a folyó oka, míg a tó oka a forrás és a folyó. Ez a katolikus tanítás. Az ortodox tanítás azt mondaná: a forrás mind a folyó, m...

Az a könyv, mely nagyon hasznos mindenkinek, aki elégedetlen az idővel, vagy ellenkezőleg: unatkozik. Lucius Annaeus Seneca (i. e. 4 - i. sz. 65) De Brevitate Vitae című műve ez. Nem az élet rövid, hanem az emberek túl sok időt vesztegetnek . Vagy a múltban élnek, vagy a jövőben, pedig a jelenben kellene. Nagyjából ahogy a Biblia is mondja: " Hiszen azt sem tudjátok, mit hoz a holnap! ". Miért kezdvezn a sors azoknak, akik nem tisztelik saját idejüket? A bölcs az, aki kész bármikor meghalni, mert idejét helyesen használta fel, hiszen tudja, az hatalmas érték. A leghelyesebb az okos szemlélődés.

Giovanni Pico della Mirandola (1463-1494) műve. Az ember a legtiszteletreméltóbb dolog, mert köztes elem az ég és a föld között. Isten azért teremtette, hogy legyen aki megérti a teremtést, annak értelmét. Szabad akaratot kapott, hogy független lehessen értékelése. Ezért az ember félig égi, félig földi lény. Egyszerre halhatatlan és halandó. Két részünk harcban áll, ezt a konfliktust segít megoldani az erkölcsfilozófia és a teológia. Az előbbi előkészíti a lelke, azt megtisztítja , az utóbbi lehetőséget ad az isteni szemlélésére. A mértéktartás és önmagunk megismerése elvezet oda, hogy lelkünk isteni része egyesülhet Istennel. Az ember képes lefelé és felfelé is haladni. Lehet állat, de akár növényi szintre is süllyedhet. A felsőbb, angyalokhoz közeli szinteken létezés a jobb. ennek eléréséhez fontos a filozófia mint tárgy. A bűvös tudományok egy része fekete, démoni hatás, más része azonban fehér, ez az isteni lényeghez való közeledés. Maga a isteni parancsolat is ilyen, a Szentíráson...

Kiegészítés a korábbi cikkhez. Szellemi tényezők típusai : érzés - külső inger általi kiváltás, pl. fájdalom, magatartás - hit, vágy, gondolat, érzelem, hangulat - pl. öröm, értelmesség - pl. felfogóképesség. Hogyan különbözthető meg az anyagi és a szellemi tényező? A szellemi tényezők 6 fő jellemzője : közvetlenség , azonnaliság : nem szükséges se elemzés, se előzetes tudás, lásd mindenki tudja biztosan, hogy fáj a foga, amikor fáj a foga, viszont egy adott fizikai fájdalomhoz már kell tudás és elemzés, pl. konkrétan mi az, ami miatt fáj a foga, a fájdalom hol van pontosan, egyediség : nem adható át másnak az adott szellemi tényező, csak én érzem, hogy fáj a fogam, bárki más, pl. a fogorvos csak következtet fogaim megvizsgálása után, szaktudása alapján, hogy valószínűleg fájnia kell a fogamnak állapota alapján, tévedhetetlenség : a szellemi sose tévedhet, nem érezhetünk fogfájást, ha nincs fogfájásunk, még akkor is igaz, ha valójában nem is a fogunkból jön a fájdalom, bizonyosság : a...

Bonaventura - Giovanni di Fidanza - olasz teológus, filozófus (1221-1274) műve: Christus Unus Omnium Magister . Krisztus az alapja a tudásnak, a következő módon: Krisztus az út : kegyesség - erény, hit: kinyilatkoztatás útján, tekintély alapján, mely szintén a kinyilatkoztatáson áll; Krisztus az igazság : ész - értelem, s mivel ez önmagában nem tökéletes, szókságes hozzá: a tudás igazsága, az okság ismerete, benne kell, hogy legyen a teremtett dologban, a tudó bizonyossága, hogy csak úgy lehet, ahogy a dolgot tudjuk, csakis a teremtetlen bölcsesség lehet az alap; Krisztus az élet : szemlélődés - a szépség, a szív tisztasága, megnyilvánul: külsőleg, Krisztus emberi természete, belsőleg, Krisztus isteni természete. A helyes útvonal : a hit stabilitásáról kiindulva az értelem nyugalmán át, így megérthetjük a szemlélődés szentségét. A teremtmények több módon azonosulnak Istenhez: mint nyom: Isten okozóként jelentkezik, mint képmás: Isten elvként, mozgatóként jelentkezik, mint hasonlóság:...

A vitázós kedvű formátus lelkész ismét vitázik , az index.hu szervezésében. Mivel ugyanő már egyszer előadta ugyanezeket az érveit, s erről írtam is, nem ismételném magamat, csak az eltéréseket írnám le. Ezúttal vitapartnere nem az enyhén infantilis, kevés releváns tudással rendelkező, tudatlanságát trágársággal pótló Erdélyi Ágoston ateista blogger, hanem a nehézkategóriás Orosz László. Ez a vita minőségén sokat emelt, a református pap végig kénytelen volt érvelni a nagytudású ateista vitapartnerével szemben. Amit leírtam múltkor mint gyenge érvet, nevezetesen azt írtam, hogy Nagy Gergely 4 érve közül 3-at egy tapasztaltabb ateista simán cáfolna , nevezetesen a finomhangulás érvét, az objektív erkölcs érvét, s a Jézus-érvét, nos, ezeket Orosz le söpri magabiztosan. A lelkész fő jó érve, a metafizikai érv viszont cáfolhatatlan, Orosz bicskája is beletört . Egyrészt próbált csúsztatni, másrészt megkérdőjelezni az érv értelmét, ezzel önmagát azonban ellentmondásba víve. Hiszem ha nem k...

Bonaventura - Giovanni di Fidanza - olasz teológus, filozófus (1221-1274) műve. Minden jó oka fentről van. Az értelem fénye több részre osztható ezen belül, alulról felfelé: külső, mely a mesterséges formák at érinti, céljuk valamely testi hiányosság helyrehozása, ezek a következő 7 tudáság (mesterség) alá tartoznak: vígasz és örömkeltés célú: a látvány művészete (mindenféle játék ide tartozik, pl. ének, színház, rajz, stb.), haszonkeltés célú: öltözködés: gyapjúkészítés (ide értve minden puha öltözék készítését), fegyverkészítés (ide értve mindenféle harci védőfelszerelés készítését), étkezés: ha növényi étel, akkor ez a mezőgazdaság, ha meg állati, akkor a vadászat (ide értve minden étel, ital elkészítésének tudását is), mindkettő segítése: ez a hajózás tudománya (ide értve a kereskedelmet is) és az orvostudomány; külső, mely a természetes formák at érinti, ez az érzekelést tartalmazza, így az 5 érzékszerv szerint osztható fel: látás: a teremtett dolgok tiszta felfogása, a lényeg meg...