BircaHang Média

Azt írom, Közép-Ázsia, de ez alatt csak a volt szovjet Közép-Ázsiát értem. Viszont csak a térség 4 türk hivatalos nyelvét nézem (azaz kihagyom Tadzsikisztánt, a tadzsik nem türk nyelv), de hozzáveszem a szintén türk Azerbajdzsánt. Ez tehát 5 nyelv : azeri, kazah, kirgiz, türkmén, üzbég, az 5 hivatalos nyelv. Minf az ötre igaz : hagyományosan az arab ábécével voltak írva, s máig ez az ábécé van használatban a volt Szovjetúnión kívül (Irán, Afganisztán, Kína), a szovjet kormányzat a 20-as évek végén mindegyik nyelv esetében az arab írást lecserélte latinbetűs írásra, a szovjet kormányzat a 40-es évek elején meggondolta magát, s mindegyik nyelvre új, cirillbetűs alapú írást vezetett be, a Szovjetúnió megszűnése után az 5 állam közül 4 elhatározta a latinbetűs írás bevezetését, ez a folyamat különböző állapotban van. A példa jellemzően a török nyelv, hisz ez mind az 5 nyelv legnagyobb rokonnyelve: az azeri és a török kölcsönösen érthetőek, sokan egyenesen török nyelvjárásnak tekintik az a...

Pár szó laikusoknak az egyes nyelvészeti iskolákról. A téma azért is érdekes, mert a nyelvészet egy olyan terület, melyről jellemzően mindenkinek van véleménye, s ezzel együtt sok a tévhit . Erősen szubjektív leszek, s nem fogom a témát részletesen elemezni. Azt emelem ki, ami szerintem érdekes . A nyelvészet egy olyan tudomány, mely sose volt képes eldönteni , hogy természettudomány (azaz szigorú törvényeket feltáró tudomány) vagy társadalomtudomány (azaz megfigyeléseket tevő tudomány), angolul az elhatárolás még jobb, mert ott csak a természettudomány "science", az utóbbi "arts" vagy "humanities", a magyar "társadalomtudomány" szó erősen félrevezető, egy elmúlt kor terméke. A modern nyelvészet mint önálló tudomány a XIX. század terméke, mely az emberi történelem legmaterialistább korszaka volt. Éppen igazolódni látszódtak a felvilágosodás abszurd eszméi, a materializmus diadalkora volt. A konszenzus az volt, hogy a világon mindent törvények iga...