BircaHang Média

Van egy mítosz , hogy felvilágosodás és liberalizmus nélkül nincs tudományos-technikai fejlődés. Ennek enyhített verziója szerint mindig van fejlődés, de üteme a felvilágosodás és liberalizmus miatt lett gyors. Ebből egy szó se igaz azonban. Alapvetően a technikai fejlődés üteme ilyen: nagy ugrásokkal nő, egyre kisebb szünetekkel köztük. Minden társadalmi rendszerben, azoktól függetlenül . Erre pár példa : 1 millió év kellett a tűzcsináláshoz, előtte az emberek csak a kész tüzet hordták, aztán kellett félmillió év az első csinált eszközökhöz, előtte csak a készen talált tárgyakkal dolgoztak az emberek, kellett 50 ezer év az állatok honosításához, az edénygyártásig, a ruhakészítéshez, előtte csak vadászat volt, kész edények használata, szimpla bőrök használata, kellett 10 ezer év a mezőgazdasághoz, előtte csak szedegették a vad termést, kellett 5 ezer év a bronzhoz, majd csak 2 ezer a vashoz, majd még 1 ezer az üveghez. Lehetne nagyon sok további példát felsorolni még. A modern kort ill...

A Sztálin-kori antiszemitizmus egy hatalmas mítosz . Sztálin állama másodikként ismerte el Izraelt, rögtön az USA után. S mindig voltak zsidók a szovjet vezetésben. Az tény, ogy egy rakás Lenin-korabeli zsidó kommunista vezért likvidált Sztálin, csak hát nem az illetők nemzetisége miatt volt ez. Lenin idejében a zsidók a vezetés harmadát tették ki, azaz eleve felülreprezentáltak voltak. (Ennek oka, hogy az oroszországi kommunisták zöme városi értelmiségi volt, s a zsidók is ebben a rétegben voltak a legnagyobb számban.) Sztálin ugyanígy likvidálta a más nemzetiségűeket is, ha azokat veszélyesnek tartotta, s a veszélytelennek tartott, hozzá hű zsidókat meg nem bántotta. A szovjet antiszemitizmus jóval Sztálin halála után jelent meg. S persze akkor se jelentett többet mint karrierbeli diszkriminációt hivatalos szinten. Természetesen népi antiszemitizmus mindig volt - talán ma a leggyengébb ez, de ma is létezik -, de az akkor is volt, amikor tilos volt. Szóval Sztálin sose folytatott anti...

Utolsó éves, éppen érettségi előtt álló, 17 éves diák voltam akkor, amikor meghalt a Szovjetúnió utolsó előtti vezére, Csernyenko. Mivel szovjet-orosz gimnáziumba jártam, ez sokkal jobban hatott, mint az akkori átlag magyar gimnazistára. Mindenki érezte, hogy az új vezér hatalomra kerülése hatalmas változás. Főleg életkora miatt, Gorbacsov alig 54 éves volt ekkor. Ilyen fiatal ember nemigen került még a fővezéri szerepbe. Ez visszatérésnek számított a korábbi időkhöz: Lenin 47 évesen lett fővezér, Brezsnyev 58 évesen, Hruscsov és Sztálin 60 évesen. Velük szemben Andrpov 68 évesen, Csernyenko pedig 73 évesen érte el ezt a pozíciót. Ehhez képest drasztikus fiatalításnak számított Gorbacsov hatalomra kerülése. A korabeli nyugati és szovjet propaganda, vicces módon, ugyanazt súlykolta akkoriban: hogy nem történt semmi lényeges változás. Emlékszem a korabeli Szabad Európa kommentárjára, mely szerint a fiatalítás nem bír jelentőséggel, s ha mégis, akkor rosszabbat jelez, mert míg a koráb...

Kevesen tudják, a magyar 1920-as numerus clausus típusú, a többséget pozitívan diszkrimináló rendelkezés ma is létezik egyes országokban. Legjobban a malájziai változatot ismerem, de hasonló van Indonéziában és Bruneiben is. Malájziában ez a 60-as évek óta létezik, Az oka ugyanaz, mint Horthy 1920-as numerus claususa esetében. Azaz mivel az ország történelme miatt egyes kisebbségek erősebb pozíciókat foglaltak el, mint a maláj többség - Maláziában kb. 60-65 %-a a lakosságnak maláj -, így a kormányzat pozitív diszkriminációt léptetett életbe a malájok számára. Magyarországon a numerus clausus csak a felsőoktatásra vonatkozott, Malájziában szinte mindenre: még az állami lakáshitel programra is: aki maláj, az kedvezményesebb hitelt kap lakásvásárlásra. De még a tőzsdére is vonatkozik ez: nem szerepelhet a tőzsdén olyan cég, melyben nincs elegendő arányú maláj főrészvényes, s ez a külföldi cégekre is vonatkozik. Mint ez közismert, Magyarországon a hasonló rendelkezés leginkább a zsidókat ...

Makacs mítosz él arról, hogy a spanyol gyarmatosítók Amerikában valamiféle irtózatos népirtást követtek el. Egyfajta indián holokauszt zajlott sokak szerint. Ráadásul ezt a mítoszt Magyarországon elsősorban "jobboldali" érzelmű emberek szokták ismételgetni. De mi a valóság ? Egy népirtás legjobban úgy igazolható, ha megnézzük mi lett a kiirtottnak mondott néppel. Pl. a zsidók elleni XX. századi népirtás szabad szemmel látható: meg kell csak nézni, ott ahol egykor nagy tömegben éltek zsidók, ma hányan vannak. De vehetjük az örmények elleni népirtást is a XX. sz. elején, az ugyanúgy igazolható csak ezekkel az adatokkal. Nincs tehát egyszerűbb dolog az indiánok esetében sem. Egykor az amerikai kontinensen csak indiánok éltek, leszámítva a legészakibb részeket, ahol eszkimók. Ha volt népirtás, akkor ma alig vannak a kontinensen, hiszen nyilván csak kevesek menekülhettek meg a náluk erősebb, őket népirtók elől. Nyilván csak egyes eldugottabb helyeken, őserdőkben maradhattak meg...

Mint már többször meséltem, szeretem a felesleges pillanatokat is felhasználni. Munkába menet és jövet olvasni nemigen lehet, de hangoskönyvet és előadást hallgatni igen. Nos, a szovjet összeomlás történetéről hallgattam egy előadást a napokban. Egy orosz, elkötelezetten marxista, azon belül is sztálinista történész szájából. Az illető kb. azt a szovjet történelemkoncepciót adja elő, ami "hivatalos" volt a 80-as évek első felében, pár eltéréssel: jellemzően ott tér el, hogy negatív kritikát fogalmaz meg a Brezsnyev és az őt követő vezetők irányában, Sztálint pedig jóval pozitívabban ítéli meg. Én Brezsnyev utolsó 2 évében, valamint Andropov és Csernyenko alatt jártam orosz iskolába, még Gorbacsov elejét is elkaptam, érettségim előtt 2 hónappal került hatalomra Mihail Gorbacsov. Most magáról a témáról nem írnék, hanem egy vicces elemről. Azt mondja az elemző, a rendszer jó volt, de lassan elrohadt. A Sztálin utáni időkben megszűnt az új, friss káderek felemelkedése, az új ve...

Kevéssé ismert esemény az 1962-es oroszországi felkelés, mely Novocserkasszkban zajlott le. Az esemény háttere a hruscsovi gazdasági reform . A rubelt demoninálták a tizedére, azaz 10 régi rubel 1 új lett, azonban ez önmagában nem jelentett volna semmit, ha az értéke arányosan megmaradt volna. Viszont az USA-dollárhoz kötött árfolyam nem 10-szeresen lett csökkentve, ahogy kellett volna, 1 USA-dollár korábban 4,4 régi rubel ért, míg a reform után 0,9 rubelt. Magyarul: a szovjet pénz le lett értékelve 2,2-szeresen az aranyhoz és az USA-dollárhoz képest (a kettő ugyanazt jelentette 1973 előtt). Azaz minden külföldi termék hirteken 2,5-szeresen többe került a szovjet átlagember számára. Ezzel együtt egyes élelmiszerek - különösen a hústermékek - ára 30 %-kal növelve lett. Továbbá a hatékonyság nevében  a gyári normák növelve lettek 35 %-kal. Mindezt összevetve az egyébként is alacsony szovjet életszínvonal átlagban a felére esett a reformok hatására. A legnagyobb ellenállás Novocserkasszk...

Ma már, 25-30 évvel később megállapíthtaóak milyen modellek alapján szűnt meg a kommunizmus Kelet-Európában, most csak a gazdaságpolitikát figyelembe véve.

Teljesen aktuálpolitikailag semlegesen is logikus folyamat a mai nyugati rend bukása.

Műbotrány, ezuttal a Fidesz oldaláról.

Alapvetően minden kommunista állam Sztálin utáni propagandájának szerves része volt az a hazug szöveg, hogy "mi mások vagyunk, nem olyan, mint a többi szocialista állam".

A desztálinizáció (= elfordulás Marxtól) hozta létre a leválthatatlan kommunista nomenklatúrát. Már hiába hibázott az elvtárs, nem kellett félnie se kivégzéstől, se börtönből, de még csak életszínvonal csökkenéstől sem. A kommunista nomenklatúra egyfajta marxista nemességgé változott, örökletes jogokkal.

Van ez a röhejes vita, hogy akkor most kinek a bűnei nagyobbak, a kommunizmusnak vagy a fasizmusnak. A vita értelmetlen, mert szempontfüggő .

A magyar jobboldal előtt három fő probléma van: az antiszemitizmus, a nacionalizmus, s az összeesküvéselméletek.

Vannak ilyen népszerű magyarázatok, hogy a különös orosz lélek, meg hasonlók.