BircaHang Média

Minden kultúrában van valamilyen ünnep, mely a legfontosabb egy ember életében. Magyarországon ez talán a házasság . A házasság számít a legsordöntőbbnek, hagyományosan nagyobb ünnepléssel jár, mint a gyerekszületés, a diplomázás. S a mostani házasodás elleni hullám még csak növeli is a házasság jelentőségét. Indiában a magyarhoz hasonló a helyzet, a házasság mindent visz. A szegény családok évekig gyűjtenek rá, a gazdagok meg egyenesen bollywoodi körülményeket teremtenek. Latin-Amerikában pl. két ilyen fő ünnep van. Ahol az indián kultúra máig hat, ott a halál a fő ünnep. A temetés a legfontosabb esemény, erre maga az is készül, aki meg fog halni. A másik ünnep a lányok 15. születésnapja, hatalmas a jelentősége. Bulgáriában nagyon sajátos, de a legnagyobb ünnep az érettségi bál. Amikor, a II. vh. előtt még kevés embetnek volt érettségije, ez amolyan diplomázásnak számított, amihez képest az esetleges egyetemi diploma már csak kiegészítés. De amikor a kommunizmus alatt az érettségit...

Nem az ember, hanem a dal a Boney M. együttestől. Amikor a magyar cenzúra nagyot bukott. A Boney M. együttes a 70-es és 80-as évek második legnépszerűbbje volt a könnyúzenei kategóriában, azon belül is a diszkó-pop stílusban. A Boney M. egyébként egy német együttes volt, Németországban szerveződtek meg, de mind az eredeti 4 tagjuk karibi volt, majd a 80-as évektől lett egy afrikai ötödik tag is. A diszkó-pop stílus volt az, melyet sose tiltottak a kommunista államokban, sőt még támogatásban is részesült sok esetben. Itt a szövegek jellemzően banálisak voltak, s mindenképpen teljesen politikamentesek . A rock vagy a - Magyarországon nem annyira, de pl a Szovjetúnióban csúcsnépszerű "bárd" stílus - veszélyes volt, ott lehetett tartani az esetleges "helytelen" mondanivalótól, de a diszkó-pop esetében nem kellett aggódni. Az éber magyar cenzúra azért nyitva tartotta a szemét. A magyar előadókkal persze nem volt gond, minden dalszöveg engedélyeztetésen ment keresztül, de...

Ez a film - A Tanút - a bolgárnál jóval engedékenyebb magyar komunista viszonyok között se volt bemutatható sokáig : csak 1979-ben engedélyezte a filmcenzúra a bemutatását, pedig a film 1969-es. Persze a bolgár kommunista filmművészetben – különösebb az enyhébb Zsivkov-korban – is már lehetett egyfajta rendszerkritikai hang, de semmiképpen se így ilyen direkten szóló típus. Először a peresztrojka jegyében, 1988-ban mutatták be Bulgáriában a filmet, s hatalmas botrány lett belőle, pedig csak egy egyetemi filmklubban volt a vetítés, nem is normál moziban. S három hét után abba is hagyatta az egyetemi vezetés a film vetítését. Hiába hivatkozott az egyetemi Komszomol*-bizottság – mely szorgalmazta a film vetítését! – a film végén a Marx-idézetre, mindenki átlátott a szitán, nyilvánvaló volt, hogy a Marx-idézet csak a kötelező „vörös farok” a filmben. A fiatalabbaknak , aki nem tudják mi a vörös farok. Nos, a vörös farok azt jelentette, hogy pl. az ember a kommunista diktatúra alatt cikke...

Sokáig gondolkodtam, megírjam-e ezt a gyerekkori történetet. Ugyanis szentségtörésnek tűnhet, gyalázkodónak. Pedig minden szava igaz . A budapesti V. kerületi Szent István Általános Iskolába jártam 1973-1980 között, akkoriban persz a hivatalos neve nem "Szent István", hanem "I. István" volt, ez a Kádár kor virágzó szakasza volt, amikor a hatalom nem igazán "szenteskedett". Az iskola most nem az eredeti helyén van, onnan pár éve elköltözött, de akkor ténylegesen a Szt. István téren volt, a Bazilika mellett. Szóval gyakran voltunk a templom környékén, annak közvetlen közelében. Pl. a templom udvarában jól lehetett télen hógolyózni . Templomba persze nem jártunk, akkoriban ez teljesen szokatlan dolognak számított. Néha persze bementünk a templomba is puszta kiváncsiságból, de maga a vallás annyira távol állt tőlünk, hogy azt elmondani se lehet. Aztán egy nap amikor bementünk páran, azt hiszem négyen, a Bazilika előterébe, ahol amolyan kisebb kiállítás volt, ...

A művészet, s különösen a tömegkultúra képes nagyon károsan hatni azzal, hogy téveszméket terjeszt. Lásd pl. a történelmi mítoszokat: az eredmény az, hogy az emberek jobban hisznek a mítosznak, mint a valóságnak. Kedvenc példám erre a Föld lapossága . Átlag 10 Kolumbusz-filmből 9-ben benne van egy olyan jelenet, hogy a buta, gonosz spanyol katolikus főpapok nem engedték a tudós Kolumbuszt hajózni, mert az utazása csapás lett volna a katolicizmusra, mely szerint a Föld lapos. A valóságban semmi ilyesmi nem volt, sőt éppenhogy a főpapoknak volt igazuk, nem Kolumbusznak a nevezetes vitában, mely nem a Föld laposságáról szólt (akkor már 1500 éve konszenzus volt, hogy a Föld gömbölyű), hanem arról, milyen messze van India nyugat felé hajózva, s elérhető-e: a vitában Kolumbusz súlyosan tévedett, a valós távolság alig felét becsülve, míg az egyházi vezetők a tényleges adatot állították, kb. 15 ezer km-t tippelve, ami nem volt bejárható a korabeli hajókkal, egyszerűen félúton elfogyott volna a...

Alex Garland ú j sorozata kifejezetten érdekes. Aki a Never Let Me Go című remekmű rendezője. Különösen az keltette fel bennem az érdeklődést, hogy sok volt róla a kezdeti negatív vélemény. Nyilván negatív azoknak, akik dinamikus, akciódús, speciális hatásokkal teli sci-fi-re számítottak. Én akkor kezdtem el nézni, amikor éppen kijött a 3. rész, s már az első rész közepén rájöttem: kiváló ötlet , kiváló történet, onnantól már csak abban reménykedtem, ne legyen valami olyasmi, mint a Westworld, mely a 2. évadban elkezdett akciósodni (hozzáteszem: a jelenleg menő 3. évad már jobb, mint a 2.), s persze végképp ne legyen olyan, mint a Mátrix, ahol az 1. kiváló filmnek semmi köze a 2. és 3. dögunalmas részekhez. A történet lényege: a gyerekét elvesztő milliárdos programozó , egy hatalmas számítástechnikai cég tulajdonosa titkos projektet fejleszt ki, mellyel mind a múlt, mind a jövő teljesen belátható lesz. Az alap a determinisztikus világkép, azaz minden előre elrendelt, mindennek van o...

Megnéztem mind a Fiatal Pápa , mind az Új Pápa című sorozatot. Érdekes az eleje. Az új pápa nem "reformer", hanem vissza akar térni az eredeti értékekhez. Talán csak az nagyon bulváros, hogy természetfeletti erő kell a pápának. Bár bizonyos szempontból igaz: a mai nyugati környezetben valóban csak csodákkal operálva lehetne Krisztust hirdetni, az egész környezet progresszív reformokra vágyik, nem Krisztusra. Jó még a progresszív politikus karikatúrája , s a nagyhatalmú államtitkár ábrázolása. Aztán jön a második sorozat. A jelenlegi római pápa nevetségessé tétele még kifejezetten merész lépés. Aztán megjelenik III. János Pál, akinek szerepéről nem derül ki semmi, s nem a kiváló színésszel van gond: ő kitűnően játssza el a semmit, sőt valószínűleg ő a legjobb színész az egészben. Aztán felébred kómájából a korábbi római pápa, s egymás után történnek az indokolatlan események. Majd mindenki meghal, s a nagyhatalmú államtikárból lesz az új római pápa. Mintha a rendező elfelejte...

Én még akkor láttam az Oszkár-díjas koreai filmet , amikor nem is volt híres még. Úgy 85 -re értékeltem 100 maximumból. Ami tény: remekmű az Oszkár-díjasok között , Oszkárt ugyanis banális marhaságok szoktak kapni, mint pl. tavaly a Zöld Könyv, vagy tavalyelőtt a Víz Alakja . Általánosságban viszont nem remekmű, csak jó film. Tulajdonképpen arról szól a film, hogy a modern liberális rendszerekben a társadalom annyira egymástól elszakadt rétegekre oszlik, hogy már a szimpla kommunikáció is nehézségekbe ütközik. S a legnagyobb kár nem a szegényeket éri (Dél-Koreában igazi nyomor eleve nincs, az ottani szegénység olyan nagyjából, mint a kelet-európai: a biológiai lét nincs veszélyben, leginkább a szociális helyzet az ami elkeserít), mert a szegények vagy megszokják, amiben léteznek, vagy - ahogy ez a filmben történik - megtalálják a kiskapukat, s a rendszer parazitáivá válnak: azaz nem lázadnak semmilyen módon, csak kihasználják a rendszert ahogy ez lehetséges. A legnagyobb kár éppen a ga...

A Nemzetközi Bálint Nap alkalmából én is írok a Norbi-féle álbotrányról, majd az az utáni álszentség kampányról. Minden férfi a nő külsejét kívánja meg, csak aztán ezt egyesek nem merik bevallani álszentségből. A nem biológiailag determinált , s a nemi viselkedés alapja ösztönös. Szóval a párválasztásban az ösztön játssza a főszerepet. A nő azt nézi, melyik férfi lehet megfelelő apa. A férfi meg azt, ki izgatja fel jobban. Nem akarok pornográf részletekbe merülni, de mindenki tudja, hogy a férfinek "nehezebb" dolga van, aktívabbnak kell lennie, ezért szükséges az izgató tényező: egy nő képes szimulálni, egy férfi viszont soha. A nők passzívabbak , ezért van az, hogy egy előnytelen kinézetű férfinek nagyobb az esélye, mint egy ugyanilyen nőnek fordított helyzetben. Nyilván már maga a kapcsolat minősége sokkal inkább függ a belsőtől, de a kezdő momentum akkor se az. A tetszés szükséges, de nem elégséges eleme a jó kapcsolatnak. Szóval egy önmagában csak tetszésre alapuló kapcs...

Sose szerettem a pornót, ezért nem is fogok írni róla. De mi is a határvonal a pornó és az erotika között. Az, hogy a pornó szexet mutat be nyíltan, míg az erotika sosem. Az erotika is lehet keményebb és puhább. A választóvonal az, hogy a puhább verzió szexet közvetve se mutat be, sőt a meztelenség se öncélú. Én azt hiszem, ami több a puha erotikánál az nem művészet. Nem feltétlenül pornó, de nem művészet, mert lehet pl. vallási kultusz része is. De mondanivalóm a technikai modernitásra vonatkozik, ahol fénykép, videó, vagy élő előadás formájában hús-vér modellek vannak. Mert hiszen egy mai szemmel akár pornografikus szobor modellje mégse áll olyan közvetlen kapcsolatban a kész szoborral, mint egy film és annak szereplője. Az élő előadás természetesen létezett a modernitás előtt is. Az ókori Görögországban voltak vetkőző vagy eleve meztelen táncosnők, ezt azonban kizárólag rabszolganők végezték. Az ókori Rómában már szabad nők is foglalkoztak ilyesmivel, de az ilyen nők társadalmi meg...

Hogy is kezdődött ez a történet? A 90-es évek totális ballib szellemi diktatúrája idején a kevés ellenvéleményen lévő igyekezett találni magának mindenben valami saját vonatkozási pontot. Csurkáék meg is találták a nagy ellenhőst, aki "véletlenül" éppen Csurka nagy példaképe is volt, Szabó Dezsőt . Aki egy jelentős magyar író volt, azt, hogy elsővonalbeli-e nem tudom, de a másodiknak mindenképpen része. Aztán valakik rájöttek, Szabó Dezső nem bosszantja eléggé a ballibeket, nem okoz elég nagy botrányt, hiszen sose volt se nácibarát, se fajelméletpárti, Horthyt is csak amolyan kisebbik rosszként támogatta, erre jó példa, hogy az általam is imádott " görénykurzus " kifejezést ő találta ki, s a Horthy alatti kormányzásra használta. Akkor valaki a nemzeti táborban bölcsei közül a fejére csapott! Itt van Wass Albert . Senki se ismerte a nevét akkoriban, hiszen alapvetően egy harmadrendű íróról van szó, de mivel beindult a ballib felháborodás, az ellenoldal érezte: na vég...

Belenéztem a Két pápa című filmbe, s aztán végig is néztem, Anthony Hopkins kiváló színész. A rendező igyekezete dicshimnusz készítése volt a jelenlegi római pápa számára, melyben a bátor főpap végre modernizálja a velejéig romlott egyházát. De mivel a színészek jók, maga a történet kiment a rendezők akarata alól, s valami egész más az eredmény. Két ember, akik mindketten keresztül mentek számos megrázkódtatáson . De míg az egyiknek ettől megerősödött a hite, addig a másik lassan minden hitét elvesztetve, szimpla politikai aktivistává vált. Míg az egyik folyamatosan töpreng, saját magát is vádolja, addig a másik egyre magabiztosabb, komolyan elhíve, hogy ő az igazság letéteményese . Röviden : egy alázatos, szerény, hívő keresztény és egy pofátlan, hataloméhes ateista.

Új brit sci-fi sorozat Years and years címmel. Egy elképzelt közeljövőt ír le. Az elején úgy indul mint a modern liberalizmus paródiája . Az emberek fele homokos, a gyerekeknek pornóórájuk van az iskolában, megindul a transzhumán mozgalom, ukrán menekülthullám Angliában, a kereszténység csak Oroszországban van, stb. Aztán a végére a sorozat mondanivalója a modern liberalizmus felhőtlen dicsérete. A populista miniszterelnököt, akit természetesen az oroszok pénzelnek, letartóztatja a rendőrség, az angol nép fellázad, a "haláltáborokban" felkelés tör ki, újraindul a nemrég betiltott "független" BBC, megdől a csúnya populista rendszer. Kiderül: minden rossz oka, hogy a hazug, populista politikusok kerültek az élre. Ezzel párhuzamosan elhangzik: az ok az emberekben van, akik túl olcsón akartak vásárolni. amivel elősegítették a kizsákmányolást a harmadik világban. Torz modern zöld-liberális világkép, mely nagyon divatos manapság a fejlett nyugaton. E világkép szerint a ...

A Szovjetúnióban a könnyűzenébe jóval később engedte be a hatalom a nyugati divatot, mint a kádári Magyarországon. Ami Magyarországon már a 60-as évek végén és különösen a 70-es években lehetséges volt, az a Szovjetúnióban csak a 80-as évektől. Addig a hagyományos sanzon műfajon kívül nemigen volt más. Ennek a műfajnak a legnépszerűbb alakja a féldisszidens státuszú Vlagyimir Viszockij volt, de ő a megtűrt kategóriába tartozott. Az állami zeneipar fő képviselője egy Joszif Kobzon nevű ember volt, kinézetre is, meg stílusra is kb. Koós János és Korda György együttvéve és négyzetre emelve. Egyébként ő is rendkívül népszerű volt, de sose volt disszidens tevékensége (ill. egyszer volt, erről később), mindig a hatalom embere volt, mind a kommunizmus alatt, mind utána. A fő számai az úgynevezett hazafias dalok voltak, a II. vh. kapcsán, így fellépett egy sor hivatalos ünnepségen, lassan első számú énekes lett a hivatalos szovjet könnyűzenében. Emellett hagyományosabb témájú dalokat is én...

Egyik kedvenc témám az alternatív történelem . Így az ilyen témájú filmeket meg szoktam nézni. Mostanában vetítik a For All Mankind című ilyen jellegű sorozatot. A téma: a szovjetek nem csak az első ember űrbe felküldésében előzték meg az amerikaiakat, hanem a későbbi eseményekben is. Az ötlet érdekes . A megvalósítás vicces politikialag. Látszik mi a kötelező elem, amit ma a hatalom megkövetel Amerikában egy filmtől. Szóval van benne irtózatosan nőietlen kinézetű női űrhajós. Direkt megnéztem, a színésznő egyébként normális kinézetű, csak a filmben lett férfiasnak maszkírozva. Ezzel a feminista kvóta teljesítve. Aztán van benne homokos . Annyi realitásérzék azért volt a rendezőben, producerben, hogy ne legyen a 70-es években magát nyíltan vállaló homokos, így üldözött, rejtőzködő leszbikus van benne. Homokkvóta kipipálva. Aztán van benne menekült. Mexikói család, mely illegálisan kúszott át a határon, s a kislány nagyon okos, gondolom űrhajós lesz belőle (ez még nem tudható, csak 4 ...

A népek szeretik a saját önazonosságukat régiséggel erősíteni. Azaz nem elégedettek saját létező történelmükkel, hanem pluszban kitalálnak még pár hosszú évszázadot, évezredet. A magyar népben ez a áltudományos őstörténetben és ősnyelvészetben jelenik meg, lásd a sumérok de facto magyarok, ill. a magyar az emberiség "ősnyelve". A magyaroknál mindez szerencsére eléggé marginális . Ma csak azok a népek nem csinálják ezt, akiknek a valós történelme tényleg hosszabb másokénál. Mondjuk egy kínai vagy egy perzsa vagy egy görög nincs miért fantáziáljon, mikor fantázia nélkül is mindenki tudja, ősibbek a legtöbb más népnél. Mindez persze nem új jelenség, a korábbi korokban is így volt ez. Mindenki azt mondta magáról, ő már a világ kezdete óta megvan. Az ókorban volt egy nagy kivétel: a zsidók . Míg mindenki azt mondta, ők a legősibbek, a ravasz zsidók ezzel teljesen szembemenve, azt állították: ők a legújabbak, s egyáltalán nem is léteztek korábban. Igen, ez tény, bár szembemegy az...

Kellett egy kis  művészettörténetet  tanulnom a 80-as évek végén. De csak a középkor előtti időszakról. Az ókori görögök művészete a legkorábbi időszakban (az i. e. V. sz. előtt) szinte csak férfiakat ábrázolt, s a lehető leggyakrabban meztelenül, mindent, a nemi szerveket is abszolút részletességgel bemutatva. Ennek oka nem az volt, hogy az emberek akkor homokosak voltak, hanem mélyen filozófiai, esztétikai. A korabeli elképzelés szerint ugyanis a tökéletes ember a férfi, a nő pedig csak valamiféle  félig kész  ember. Kevesen voltak, akik ezt nem így gondolták (pl. Püthagorasz, Platón). Így a fiatal és egészséges férfi test csodálata az ember csodálata volt, hiszen a férfi a tökéletes ember, s a  tökéletes  férfi pedig a egészséges, sportban edzett fiatal férfi. Szóval a nők ábrázolása sokkal ritkább volt. S amikor, a későbbi korban (az i. e. V. sz-tól kezdődően), megnőtt a  nőábrázolások  aránya, az a tendencia volt megfigyelhető, hogy...

Ritkaság: egy hiteles film . Ami meglepett az új Chernobyl című filmsorozatban: jól lett ábrázolva a 80-as évek szovjet valósága, mind a tárgyi, mind az emberi elem tekintetében. Ez ritkaság nyugati filmekben. S ezen az se segített volna önmagában, hogy a filmet a volt Szovjetúnióban forgatták, a statiszták pedig ex-szovjetek emiatt. Szóval jól lett megcsinálva. S a színészek is jól alakítják szerepüket. Abszolút hitelesen adják vissza a korabeli szovjet embertípusokat. Annak ellenére, hogy egyes főszerepek nem lett jól megírva, pl. Scserbina karaktere nagyon-nagyon karikatúraszerű lett. A legjobb színész persze Emily Watson , aki annyira zseniális színésznő, hogy gyakorlatilag bármit képes eljátszani. Ez a későszovjet kor sajátos volt. Egyrészt volt a hivatalos ateista, materialista tanítás. Másrészt meg hatalmas erejű volt a lappangó vallásosság. S ez a kereszténység elnyomottsága miatt sokszor vad, ezoterikus alakban jött elé. Benne éltem ebben a környezetben 1980-1985 közt. Azaz n...