BircaHang Média

Azt eddig is tudtam, hogy a demokrata választási matematika szerint másképp számolandók a demokrata, liberális jelöltek eredményei, mint a populista, fasisztakomcsi jelölteké. Hisz nyilvánvaló, hogy a demokrata, liberális jelöltek képviselik a nemszavazókat is, míg a populista, komcsifasisztza jelöltek esetében a nemszavazók a vesztes ellenzékhez számolandóak. Ezért van az, hogy pl. Zorbán illegitím, míg Karácsony legitímitása tökéletes. Fontos szabály a népszavazások rendje is. A népszavazásokat addig kell ismételni, míg meg nem születik a helyes, liberális, eredmény. Amint azonban ez az eredmény megszületett, már fasiszta diktatórikus megoldás lenne bármilyen újabb népszavazás. Mindezeket a kisgyerekek is tudják. De most egy újabb fontos szabály került napvilágra, a szavazatok újraszámlálásáról! Nos, ha egy liberális, progresszív, demokrata jelölt nyert, akkor a szavazatok újraszámolása fasiszta, emberiségellenes intézkedés, ilyet csak diktátorok csinálnak. Ha viszont ugyanazon a vál...

Amikor a IV. sz. végén, az V. sz. elején véget ért a római uralom Angliában, ez sokkszerű volt a lakosság számára. Anglia lakossága akkor keltákból állt a legnagyobb részben, egy részük romanizált volt, más részük kevésbé, de a latin-kelta kultúra mindenre kiterjedt. A római uralom végére a lakosság legnagyobb része már keresztény volt. 100 évvel később megtörtént a germánok betelepülése: megjöttek az angolok, az anglik (a szó eredeti értelmében Anglia a mai Schleswig-Holstein tartomány déli részén volt), a jütök (Jütlandia - a mai Dánia), s a szászok a mai Alsó-Szászország tartományból. A germán betelepülők lassan kiszorították a keltákat az ország nyugati részeibe, az asszimiláció, amikor megesett, nagyon egyenlőtlen volt, a kelták beolvadhattak a germánokba, ha akarták. A viszony ellenséges volt, annyira, hogy a keresztény kelták alig próbáltak téríteni a pogány germánok közt. Amikor 500 évvel később jött a normann hódítás, sok kelta a normannok oldalára állt, úgy érezve, ez egyfaj...

Nézve Bayerék egyik műsorát jöttem rá, mennyire nem ugyanazt jelentik a szavak. Azt mondja Bayer, csak két EU-s fővárosban nincs baloldali irányítás alatt, az egyik Szófia. A téma aktuális, tegnap volt önkormányzati választás Bulgáriában. A helyzet a magyarral nehezen hasonlítható össze. Először is a választási rendszer egészen más. Leírom mik a különbségek: Magyarországon minden település rendelkezik önkormányzattal, míg Bulgáriában csak a járások: összesen 265 járás van az országban: minden járás választ polgármestert és képviselőtestületet, az utóbbit - ellentétben a magyar rendszerrel - kizárólag listásan, a járás egyes településein - kivéve a járás székhelyét - van saját polgármester is, de nincs képviselőtestület: a polgármestert választják, ha településnek van legalább 150 lakosa, s kinevezi őt a járási polgármester, ha nincs ennyi lakos, ez utóbbi esetben hivatalos neve polgármesteri helytartó, a három legnagyobb bolgár járásban (Szófia, Plovdiv, Várna) vannak kerületek is, it...

A modern genetikai vizsgálatok szerint a bolgárok kb. 40 %-a szláv, 5 % ősbolgár, 55 %-a eredeti őslakosság. Az " ősbolgár " név azért lett kitalálva, hogy meg lehessen különböztetni a mai bolgártól. Látható, a legkisebb elem az ősbolgár, mégis ez a legtöbbeket érdeklő elem, hiszen az ősbolgárok alapították a bolgár államot, sőt nem csak a mai dunai bolgár államot, hanem a másikat is, a Volga mentén, mely egészen a XIII. sz. közepéig létezett, meg az ő nevükből jön a "bolgár" szó. Az ősbolgárok mai Bulgária területére való bejövetelekor (VII. sz. vége) a terület lakossága kisebb részben hellenizált szlávokból és hellenizált őslakosokból, nagyobb részben szlávokból és elszlávosott őslakosokból állt. Az őslakosok nyugaton illírek, keleten trákok voltak, de ezek mint identitások már a szlávok VI. századi benyomulása előtt 300 évvel megszűntek. Az ősbolgárok nyelve a IX. sz. végére teljesen eltűnt Bulgáriában, addigra nyelvileg egységesek lettek a bolgárok, a helyi szlá...

Az álbaloldali Mérce megint nagyot alkotott . A gond: a demagógia és a szemtelen hazudozás műfajában. Viszonylag korrekten beszámol a cikk egy tanulmányról , melyet egyébként megéri átnézni. Igen, a XX. sz. végéig tartó időszakban, nagyjából a középkor vége óta, Magyarország életszínvonala a legkevésbé lemaradva Nyugat-Európához képest a Kádár-kor fénykorában, a 70-es évek közepén volt. Azóta a szint már jobb, de csak 2015 óta! A cikk megjegyez egy sor teljesen helyénvaló megállapítást. Azt pl. hogy " az elmúlt 30 évben nem teljesültek a ragyogó ígéretek a Nyugathoz való gyors felzárkózásról, az életszínvonal látványos emeléséről ". Majd gyorsan korrigál a szerző, nehogy fidesznek higgyék: " kiábrándult értelmiségiek az okok között többnyire az elhibázott gazdaságpolitikát, a banktőke túlságos uralmát, a liberalizmust vagy éppen az illiberalizmus gyengéket, szegényeket sújtó politikáját emelik ki " - nos, ez utóbbi egyszerűen nem igaz, a "baloldali" értel...

Csak arról írok, ami nem közismert . A kurdok létszáma : Irakban a lakosság 24 %-a, azaz 8,8 millió fő, Iránban a lakosság 10 %-a, azaz 8 millió fő Szíriában a lakosság 9 %-a, azaz 1,7 millió fő Törökországban a lakosság 9 %-a, azaz 7 millió fő (ez a szám a legkevésbé megbízható, mert nincs hivatalos statisztika, a kurdok szerint a kurd arány Törökországban ennek a duplája). a kurd többségű területek A kurd nyelvnek három, kölcsönösen nem érthető nyelvjárása van: északi, középső, déli. A különböző nyelvjárás nem befolyásolja az identitást, az nemzeti identitás egyértelműen egységes. Az északit Törökországban és Szíriában beszélik, valamint az iraki kurd terület északi részén és az iráni kurd terület északkeleti (a tütkmén határ mentén) és északnyugati (a szír határ mentén) részén, ennek írása latinbetűs, a török ábécé verziója, de az iraki és iráni kurdok mégse ezt, hanem az arabbetűs ábécét használják. A középsőt az iraki kurd terület középső részén és az iráni kurd terület legkeletib...

A türk népek 5 csoportra oszthatók: oguz (délnyugati) - kb. 120 millió ember, fő terület: Törökország, Türkmenisztán, Azerbajdzsán, Irán, Moldova; karluk (délkeleti) - kb. 40 millió ember, fő terület: Üzbegisztán, Afganisztán, Kína (Ujguria); kipcsák (északnyugati) - kb. 70 millió ember, fő terület: Kazahsztán, Kirgizstán, Oroszország (Dél-Szibéria, Észak-Kaukázus, Krím, Volga-vidék), Üzbegisztán; szibériai türk (északkeleti) - kb. 1 millió ember, fő terület: Kína, Oroszország (Szibéria); ogur (bolgár) - kb. 1 millió ember, fő terület: Oroszország (Volga-vidék). Az oguz (délnyugati) ághoz tartoznak: törökök, azeriek, türkmének, horaszaniak, gagauzok, Az azeriek és a horaszaniak siíta muszlimok, a gagauzok ortodox keresztények, a többiek szunnita muszlimok. Fontos adat: az azeriekből több él Iránban, mint Azerbajdzsánban, Irán északnyugati részében a lakosság abszolút többsége azeri. A gagauzok eredete vitatott. A két fő elmélet róluk: a mai bolgár nép kialakulásakor a VII.-IX. sz....